AstraZeneca-ügy: a legtöbb áldozat 60 év alatti nő – Magyarország nem lép

Azt hiszem, hogy a nyíltság és az átláthatóság a legjobb módszer egy ilyen helyzet kezelésére

– válaszolta Angela Merkel német kancellár tegnapi sajtótájékoztatóján Berlinben arra a kérdésre, hogy nem rendíti-e meg az emberek bizalmát a bizonytalanság az AstraZeneca-vakcina körül.

"Nem ignorálhatjuk az ismereteket"

A brit-svéd gyógyszergyár oltóanyagának megítélése igen gyakran változott az elmúlt hónapokban: kezdetben csak 18 és 64 év közöttieknek adták be Németországban, majd teljeskörűen engedélyezték, később – számos országhoz hasonlóan – teljesen felfüggesztették, majd megint engedélyezték.

Tegnap este pedig arról döntött a német kormány, hogy a 60 év felettiekre korlátozza a használatát. A döntést egy szakértői testület, az állandó oltási bizottság (Stiko) ajánlása alapján hozta meg.

Az ajánlás azokon az ismereteken alapszik, amiket szakemberek gyűjtöttek össze nagyon ritka, ugyanakkor nagyon súlyos trombózisokról az AstraZenecával beoltott személyeknél az elmúlt hetekben. Ezeket az ismereteket sem az állandó oltási bizottság, sem mi nem ignorálhatjuk

- jelentette ki a német kancellár. Utalt arra, hogy a Covid elleni vakcinák új oltóanyagok, ezért bizonyos információk csak akkor derülnek ki róluk, ha nagy számban oltanak velük. (A legújabb németországi esetekről itt írtunk.)

De pontosan mi a probléma, mennyire kiterjedt, és kiket érint elsősorban?

Összefüggést találtak az oltás és a halálesetek között 

A német Greifswald Egyetemi Kórház szakértői mintegy két hete megállapították, hogy

az AstraZeneca-vakcina egyes embereknél aktiválja a trombocitákat – a véralvadásban szerepet játszó vérlemezkéket –, és emiatt vérrögök keletkeznek az agyi vénákban (ez az úgynevezett sinus trombózis).

Ezzel egybehangzó eredményre jutottak norvég kutatók is.

A német egészségügyi hatóságok eddig 31 olyan emberről tudnak, akiknél az említett trombózis lépett fel oltás után. Közülük kilencen életüket vesztették. Az érintettek túlnyomó többsége (31-ből 29-en) 20 és 63 év közötti nő. (Hasonló hírek érkeztek más országokból is: Ausztriában például egy 49 éves ápolónő hunyt el ebből az okból.)

Bár a beadott oltások számához képest relatív kis számú esetről van szó, szakértők szerint

ez az alvadási zavar a beoltottak körében gyakoribb, mint ami várható lenne (a nem beoltottak körében tapasztalt előfordulási arány alapján).

Németországban eddig 2,2 millió ember kapta meg első körben az AstraZeneca-vakcinát. Őket második körben egy másik vakcinával oltják be – hogy melyikkel, arról április végéig ad ki majd állásfoglalást a Stiko –, de az érintettek dönthetnek úgy is, hogy másodjára is az AstraZenecát kérik. Az oltóanyagok „keverését” eddig nem ajánlották, mivel erről nincs elegendő tapasztalat.

Hugo Van Aken professzor, a Münsteri Klinika orvosigazgatója szerint helyes döntés, hogy mostantól nem használják a vakcinát 60 év alattiaknál.      

Március 19-t követően egyedül Észak-Rajna-Vesztfáliában hat súlyos, részben halálos kimenetelű sinus trombózis esetünk volt (a beoltottakat tekintve), és ez túl sok. Ebben a korcsoportban nagyobb a kockázata ennek, mint a Covid okozta halálnak

- mondta a professzor a Die Weltnek.

EMA, AstraZeneca: nem lehet kizárni, de...

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) korábban azt közölte: nem lehet kizárni, hogy az AstraZeneca-oltás összefüggésben áll nagyon ritka agyi trombózisokkal, ezért folytatják a vizsgálatokat.  

A szervezet ugyanakkor biztonságosnak minősítette a vakcinát. Szerintük az oltóanyag haszna – a koronavírus elleni védettség – nagyobb a kockázatnál.

Az AstraZeneca, amely időközben Vaxzevriára nevezte át a szóban forgó oltóanyagát, tegnap esti, lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásában azt írta, hogy tiszteletben tartják a német hatóság döntését. Szerintük az Egyesült Királyság gyógyszerhatósága és az EMA vizsgálata nem mutatott ki ok-okozati összefüggést a vakcina és a vérrögképződés között, ugyanakkor az EMA szerint nem zárható ki egyértelműen az összefüggés, ezért további vizsgálatokra lesz szükség.

A gyógyszergyártó az EMA-hoz hasonlóan úgy véli, hogy  az oltóanyag használatának előnyei (a koronavírus elleni védettség) jelentősen meghaladják a kockázatokat minden felnőtt korcsoportban.

Utóbbi állítást azonban nem csak az említett német professzor tűnik megkérdőjelezni.

Jelentős a bizonytalanság az AstraZeneca-vakcina előnyeit illetően az 55 év alatti felnőtteknél, tekintettel a potenciális kockázatokra

- mondta Shelley Deeks, a védőoltások ügyében illetékes kanadai Nemzeti Tanácsadó Bizottság elnökhelyettese.

Kanada tegnap az 55 év alattiaknál függesztette fel az oltóanyag használatát. Svédország a 65 év alattiaknál tette ugyanezt, Norvégia és Dánia pedig már korábban teljes egészében felhagyott az AstraZeneca-oltásokkal, és folytatja a vizsgálatokat. (Korábban 19 ország tette ugyanezt, az EMA állásfoglalása után azonban nagy részük ismét engedélyezte a használatot.)

Nem tudjuk, történtek-e itthon ilyen halálesetek

Magyarország viszont nem szüneteltette az AstraZeneca-oltásokat, és továbbra sem készül erre. Müller Cecília országos tisztifőorvos ma, szokásos sajtótájékoztatóján azt mondta: mindig az EMA, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az ECDC (Európai Járványügyi Központ) iránymutatásait követik.

Szerinte az EMA, mint vakcinákat engedélyező szervezet már többször közölte, hogy „nem találtak összefüggést a trombózishajlam, illetve a vakcina beadása között.”

Ezért Magyarország továbbra is olt az AstraZenecával

- tette hozzá Müller Cecília.

A fent idézett vizsgálatok eredménye, valamint a sorozatos felfüggesztések ugyanakkor megkérdőjelezni látszanak az összefüggés hiányára vonatkozó állítást. Ráadásul az EMA azt is közölte  – idézzük még egyszer  –, hogy nem zárható ki egyértelműen a kapcsolat az oltás és a trombózisok között, ezért további vizsgálatokra lesz szükség.

Az Operatív Törzset megkérdeztük arról, hogy elképzelhetőnek tartják-e egyáltalán a felfüggesztést itthon, illetve

van-e tudomásuk Magyarországon a németországihoz hasonló esetekről, illetve koronavírus elleni oltás után fellépő egyéb, komolyabb rosszullétekről, halálesetekről.

Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.