A robotika és a mesterséges intelligencia (AI) területének fejlődése az elmúlt években jelentős változásokat hozott az élet számos területén – de az egyik legmeghatározóbb változás a hadviselés területén következik be. A drónok technológiai sajátosságai (elsősorban pilóta nélküliségük) csökkentik a direkt fizikai veszélyt a támadó szempontjából, valamint csökkentik az esetleges sikertelen kimenetelű műveletekből fakadó politikai költségeket.
Az ukrán hadszíntér
Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta látható, hogy a pilóta nélküli fegyverrendszerek egyre fontosabbá válnak a háborúban. Mindkét fél ezrével használ drónokat – ellenséges pozíciók felderítésére, bombák ledobására, és egyre gyakrabban kamikaze hadműveletekre.
Május 30-án kora reggel legalább nyolc dróncsapás érte Moszkvát, több épületet megrongálva és civileket is megsebesítve. Oroszország a maga részéről hetek óta folytatja dróntámadásait lakóépületek ellen Ukrajnában, civilek halálát okozva. Valóban, keleti szomszédunknál már több, mint egy éve az égboltot borító drónokkeltenek napi szinten nyugtalanságot és okoznak valódi károkat.
Égbe szökő eladások
A drónok globális értékesítése 57 százalákkal nőtt 2021 és 2022 között. A drónvásárlások számának az elmúlt néhány évben tapasztalt exponenciális növekedése miatt kevés kényszer áll a vásárlók előtt, ami az ellenőrizetlen hozzáférés és használat Vadnyugatát hozza létre.
Minden ország szabadon dönthet arról, hogy mikor és hol repülnek a drónok, anélkül, hogy válaszolnia kellene bármely más országnak vagy a drónokat irányító nemzetközi hatóságnak. Ezzel egyidőben kevés a földi útmutatás az ég szabályairól.
Különböző célokra
Minden országnak egyedi érdeke van a drónok használatában.
A török hadsereg rendelkezik egy rendkívül kifinomult drónnal, a Bayraktar TB2-vel, amely képes lézerrel vezérelt bombák szállítására, és elég kicsi ahhoz, hogy egy platós teherautón elférjen. Ezt már értékesítette Ukrajnának és közös gyártást is terveznek Ukrajna területén.
Kína egyre gyakrabban használ kifinomult drónokat titkos megfigyelésre, különösen nemzetközi vizeken a Dél-kínai-tenger vitatott szigeteinek járőrözésére. Bővülő drónprogramja más országokat, például az Egyesült Államokat is arra késztetett, hogy többet fektessenek be a technológiába.
A Kelet-kínai-tenger határkonfliktusai miatt a japán parti őrség tavaly üzembe helyezett egy rendkívül kifinomult, amerikai gyártású drónt, a General Atomics Aeronautical Systems által gyártott „MQ-9B SeaGuardian” típusú drónt. Ez akár 40 órát is képes repülni bármilyen időjárási viszonyok között, ami elegendő a teljes japán kizárólagos gazdasági övezet megfigyelésére.
Dél-Korea egy speciális drónegység beindítását fontolgatja, miután nem tudott reagálni egy nemrégiben történt észak-koreai drónbetörésre. Amikor tavaly decemberben Észak-Korea öt drónt irányított déli szomszédja felé, Dél-Koreának a vadászgépeit kellett bevetnie, hogy figyelmeztető lövéseket adjanak le.
India két éve mutatta be a „Combat Air Teaming System” (CATS) nevű Loyal Wingman rendszerét. Ez képes lopakodó üzemmódban áthatolni az ellenséges légvédelmi rendszereken és csapást végrehajtani 700 kilométeres mélységben.
Nincsenek szabályok
A felfegyverzett drónokkal rendelkező országok egyénileg navigálnak a saját szabályaik szerint a nemzetközi megállapodás szerinti szabályozás helyett. A nemzetközi jog tiltja a fegyveres erő alkalmazását, kivéve, ha az ENSz Biztonsági Tanácsa engedélyezi a támadást, vagy önvédelem esetén.
Ám a teljes háború megindításától eltekintve a drónokat legálisan be lehet vetni terrorellenes műveletekre, megfigyelésre és egyéb, nem önvédelmi célokra, ami már könnyen elvezethet katonai konfliktushoz. A szakértők 20 éven keresztül próbáltak nemzetközi fegyverkezési megállapodásokat kötni a drónokra – és néhány ország támogatta az ENSZ 2016-os informális megállapodását, amely azt javasolja az országoknak, hogy dokumentálják a pilóta nélküli légi járművek importját és exportját.
De ezek az erőfeszítések soha nem fejlődtek komoly, átfogó szabványokká és törvényekké, amelyek lépést tartottak volna a technológia forradalmi változásával. Ennek több oka is van. Egyrészt a nemzeti szuverenitásuk védelme érdekében a kormányok nem akarnak drónadatokat kiadni. Másrészt el akarják kerülni technológiájuk lekoppintását, és meg akarják tartani piaci részesedésüket a drónkereskedelemben.
Az árnyoldalak
A Pentagonhoz köthető RAND Corporation nevű agytröszt friss jelentésébenmindenesetre figyelmeztet az árnyoldalakra. A RAND szerint az autonóm fegyverrendszerek lecsökkentik a statégiai stabilitást, mindezt egy olyan időszakban, amikor pattanásig feszültté vált a nagyhatalmak közötti viszony. Különösen igaz ez Washington és Peking viszonylatára, ahol ezen a területen már kimondott fegyverkezési verseny alakult ki.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
