Az iráni kormány több mint 100 embert tartóztatott le, akik felelősek lehetnek egy ismeretlen betegségért, amely az ország iskoláslányainak ezreit érinti. Sokan mérgezésről beszélnek, de nehéz tisztán látni, miközben folyamatosan jelennek meg az interneten olyan videók, amelyeken bajba jutott fiatal lányokat szállítanak a klinikákra és kórházakba. Toxikológusok, vegyifegyverkutatók, epidemiológusok és politológusok próbálják feltárni a lehetséges magyarázatokat.
Van-e bizonyíték arra, hogy lányokat mérgeznek az iskolákban?
Emberi jogi aktivisták szerint az egyik legrégebbi nyilvánosságra került eset az északi Qom város egyik iskolájában történt 2022 novemberében. A közösségi médiában azóta több száz videót tettek közzé lányokról és fiatal nőkről, akik olyan tünetekről számolnak be, mint fáradtság, égő érzés a torokban, hányinger, fejfájás és zsibbadás – mindezeket legtöbbször különböző szagok után tapasztalják. Ahmad Vahidi iráni belügyminiszter március 5-én azt mondta az állami médiának, hogy „gyanús mintákat” elemeznek laboratóriumokban, Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei pedig „komoly vizsgálatot” kért.
Mahmoud Azimaee, egy torontói statisztikus 2022 novembere óta követi a médián keresztül az eseményeket. Az esetek túlnyomó többsége a lányok számára fenntartott középiskolákban történik (ahol a diákok 12 és 18 év közöttiek), és elenyésző számú incidensről számolnak be a kizárólag fiúkat oktató vagy a vegyes iskolákban.
Bár országszerte számolnak be ilyen esetekről, különösen a fővárosból, Teheránból és Qomból érkeznek jelentések, amely az iszlám teológia és filozófia tanulmányozásának központja.
Egy iráni tapasztalatokkal rendelkező toxikológus szerint a kormány és a kutatók gyűjtik az adatokat, de a kezdeti elemzések nem elég megbízhatóak ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni belőlük, ezért a következő hetek döntő fontosságúak lesznek.
Milyen mérgező anyagok jöhetnek számításba?
Irán egyelőre nem tett közzé hivatalos információkat a megbetegedettek számán kívül, s a pácienseket kezelő orvosok sem nyilatkoznak. Ez azt jelenti, hogy az események bármilyen külső értelmezése többnyire másodlagos forrásokra támaszkodik.
Alastair Hay, a Leedsi Egyetem (Egyesült Királyság) toxikológusa, vegyifegyverekkel foglalkozó kutatója azt mondja, hogy látta a kórházba került fiatalok vérvizsgálatának eredményeit.
„A mérgezést azonban nem lehet mindig így kimutatni, mert az átlagos vérvétel nem szűri ki a különböző méregfajtákat. Átfogó toxikológiai szűrésre és reprezentatív számú esetre volna szükség” - mondja.
Keith Ward, a George Mason Egyetem (Virginia) vegyésze - aki emberi jogi szervezeteknek ad tanácsokat olyan konfliktusokban, amikor vegyi- és biológiai fegyvereket használnak - szerint, ha szintetikus anyagról van szó, a potenciális jelölt a klóramin. A klóramint úgy állítják elő, hogy egy fehérítőt tartalmazó tisztítószert egy másik, ammóniát tartalmazó tisztítószerrel kombinálnak. Ha nem is az összes tünetet, de a jelentett szagokat okozhatja a klóramin.
Ward szerint szóba jöhetnek még ideggázok vagy mustárgáz, de ezek kevésbé valószínűek. Az idegmérgekre utaló jelek közé tartozik ugyanis a kötőhártyagyulladás, amelyről nem érkeztek bejelentések. A toxikológus ugyanakkor hozzáteszi, hogy a mustárgáz nem azonnal okoz tüneteket, hanem késleltetett hatásai vannak. (Idegméreggel mérgezték meg az orosz ellenzék vezetőjét, Alekszej Navalnijt is).
Milyen más magyarázatok jöhetnek szóba?
Mind Hay, mind Dan Kaszeta, a Royal United Services Institute toxikológusa, katonai kérdésekkel foglalkozó londoni tudós, nem zárja ki
a tömeges pszichogén betegség lehetőségét sem.
Ez a fenyegetéstől való félelemre adott szorongásból vagy annak tudatából ered. Iránban ez a fenyegetés valódi, mivel a kormány fiatalokat tartóztatott le és börtönzött be 2022-ben Mahsa Amini, egy diák halálát követő országos tiltakozás után. Az Amnesty International szerint a börtönben több fiatal nő is meghalt.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
