Az MTI összefoglalójából kiderül: a miniszter szerint mintegy kétezer alkalmazott dolgozik azon, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a szállítás. Mint mondta, büszke arra, hogy sikerült teljesíteni az ország állampolgárainak tett ígéretet, és az emberek nem érezték meg a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) elleni amerikai szankciók következményeit.
Az amerikai pénzügyminisztérium Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) októberben sújtotta szankcióval a NIS-t az orosz energiaszektor ellen elrendelt büntetőintézkedések keretében. A szankciók következtében leállt az Adria-kőolajvezetéken (JANAF), Horvátországon át történő nyersolajszállítás, és a pancsovai üzemben – az ország egyetlen kőolaj-finomítójában – leállt a termelés. December 31-én azonban az OFAC különleges licencet adott ki a vállalat számára, amely 2026. január 23-áig lehetővé teszi az operatív tevékenységek folytatását.
A külön engedély értelmében indították újra a kőolaj-finomítói feldolgozást, a nyersolaj importját, valamint egyes pénzügyi tranzakciókat.
Emellett az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat 2026. március 24-ig tárgyaljon a kőolaj-finomítója orosz tulajdonban lévő vagyonrészének értékesítéséről.
A kőolajszállítás január 13-án indult meg mintegy száz nap kihagyás után a JANAF-on keresztül, és az első héten 85 ezer tonna, a következő héten pedig további 35-45 ezer tonna nyersolaj érkezésére számítanak.
Fotó: NIS
Mindjárt bejelentik, hogy a Mol tulajdonrészt szerez?
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök néhány napja közölte, a hét végéig nyilvánossá válhat, ki vásárolja meg a NIS orosz részesedését. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pedig arról beszélt a napokban: jó eséllyel hamarosan eljöhet az első mérföldkő a NIS többségi tulajdonának megszerzéséről szóló egyeztetéseken, a következő napokban létrejöhet az első fontos megállapodás a Mol és a Gazpromnyefty között.
Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos. A szerb kormány részvényeinek aránya 29,87 százalék, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak – emlékeztet az MTI.
Megvan az oka, miért jönne ismét. 
