Kármán András pénzügyminiszter szerint a július 28-án a parlament által is elfogadott adóreformmal „felszámolnak több, főleg az előző kormányhoz közel álló szereplőnek biztosított kedvezményt”.
Az egyik legfontosabb módosítás a bizalmi vagyonkezelőknél lévő befektetéseket érinti. Ez a gyakorlatban a vagyonátadások során elérhető felértékelési adóelőnyök szűkítését jelenti – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
„2026. augusztus 31-től megszűnik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek (ami az értékpapír-befektetéstől kezdve az ingatlanon át a vállalkozásban lévő tulajdonrészig nagyon sokféle lehet – a szerk.) felértékeléséhez kapcsolódó 15 százalékos személyijövedelemadó-mentesség. Ugyanakkor nem jelenik meg klasszikus belépési adó: tehát az értékkülönbözeten az adót immár meg kell fizetni, de az adózási pont továbbra is a vagyon kiadása”
– értékelte a változásokat a portálnak Módos András, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
Vagyis a szabályozás azokat a konstrukciókat célozza, amelyeknél a felhalmozott, de még nem realizált értéknövekedés adómentesen kerülhetett a struktúrába. A szakértő szerint azonban az, hogy a hatóság mely konstrukciókat fogja visszaélésszerűnek tekinteni, a jövőbeli NAV-gyakorlatokból lesz pontosan megítélhető.
Ha már adóhatóság. A bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben erősödik a NAV ellenőrzési jogosítványa is, amely külön ellenőrzési programot indít a régebbi konstrukciók vizsgálatára. 2028-tól pedig valamennyi bizalmi vagyonkezelési struktúrát célzottan ellenőrizheti az elévülési időn belül.
A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon 2014 óta létezik önálló jogintézményként. Ilyenkor egy szerződéses jogviszony jön létre a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között. A kormány célja, hogy a konstrukció ismét elsősorban a generációváltást, a vagyon átörökítését segítse, és ne az adóelkerülés egyik eszköze legyen.
A teljes cikkből kiderül, milyen kiskapukat zár be az adócsomag a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban és hogy a műemlékekhez kapcsolódó, szintén megszűnő adóalap-kedvezmény tényleg csak egy szűk kört (élen Tiborcz Istvánnal) célzott-e, ahogy azt a Pénzügyminisztérium kommunikálta.
Nagy kérdés, hogy nem használják-e majd a hidat inkább az észak-koreai hadianyag szállítására, Oroszország számára. 
