Aymeric Le Jemtel, egy észak-francia kisvállalat, a Veta France feje, amely gyárában épületek burkolatát gyártja, nehezen tud osztozni Macron elnök önbizalmában. A cég téglaszállítókra támaszkodik Európa-szerte, ezek azonban emelték az áraikat, hogy ellensúlyozzák a földgáz árának megugrását, amelyet kemencéikben a téglák előállításához használnak. Egyes cégek pedig az olyan megrendeléseket is visszamondták, amelyek veszteségessé váltak – írja a Financial Times cikkében.
Nehezen tudjuk a helyzetet kezelni, mivel nagyon kevés rálátásunk van az energiaárakra - mondta Le Veta Le Jemtel, hozzátéve, hogy bár nem akarják leállítani a termelést idén télen, egyre jobban aggódnak.
A téli hónapok közeledtével nemcsak a hőmérséklet csökken – a beérkező gáz az Oroszországból származó import korábbi szintjének töredéke az európai energiaszektorban. Az európai energiaügyi miniszterek pénteken összeültek, hogy megvitassák az egész EU-ra kiterjedő, nemzeti energiacsomagot, amely a háztartások és a fogyasztók által fizetett árak mérséklését célzó pénzeszközöket hivatott előteremteni vállalkozásoknak. De mit is tartalmaz pontosan a most elfogadott csomag?
A kevesebb mint egy hónap alatt megtárgyalt csomag kötelező energiatakarékossági intézkedéseket, a piaci többletbevételekre vonatkozó felső határt és a többletvállalati nyereségek levonására szolgáló adót tartalmaz. A gázimportra vonatkozó uniós szintű árkorlátozás egyelőre további tanulmányozás alatt áll – írja az Euronews.
A péntek délelőtti rövid megbeszélést követően a miniszterek megegyeztek, és a csomag lényegi részét érintetlenül hagyták, a módosítások a rugalmasságra és a gyakorlati megvalósításra összpontosítottak. A három intézkedés mindegyike időben korlátozott, és a következőkre terjed ki:
- Az egész EU-ra kiterjedő terv az energiatakarékosság bevezetésére: kötelező 5 százalékos célkitűzés a csúcsidőszakokban, amikor a gáz nagyobb szerepet játszik az árképzésben, valamint a teljes villamosenergia-igény 10 százalékos önkéntes csökkentése.
- Az olyan erőművek - például a nap-, szél-, nukleáris, vízi- és ligniterőművek - által termelt többletbevételekre vonatkozó felső korlát bevezetése, amelyek nem használnak gázt a villamosenergia-termeléshez. A felső határ egységes lesz, és megawattóránként 180 euróban kerül megállapításra. A korlátot meghaladó bevételeket a kormányok szedik be.
- Szolidaritási mechanizmus a fosszilis tüzelőanyagokkal (kőolaj, földgáz, szén és finomító) foglalkozó vállalatok által elért többletnyereség részleges felfogására. A hatóságok 33 százalékos adót vethetnek ki az e vállalatok által a 2022-es pénzügyi évben elért nyereségre - de csak akkor, ha a nyereség 20 százalékos növekedést jelent a 2018 óta eltelt időszak átlagához képest.
Voltak sikeres erőfeszítések, de ennyi nem elég
Egyes uniós tagállamok elkönyvelhettek sikereket az orosz gázról való leválás érdekében tett erőfeszítések terén – beleértve például a gáztárolók 85 százalék feletti szintre való feltöltését –, mindezek ellenére egyre több ország véli úgy, hogy a pénteken elfogadott javaslatok egyszerűen nem mennek elég messzire
Határozottan vannak olyanok az asztal körül, akik úgy gondolják, hogy ez nem elég, és többet kell tenni - mondta egy uniós diplomata a Bizottság terveit illetően a pénteki miniszteri vita előtt. Az FT-nek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő forrás úgy fogalmazott, hogy
„nem érdekünk, hogy az energiaárak instabilitást okozzanak a tagállamokban - ez a katasztrófa receptje lenne.”
Egyre jobban érződik az energiahelyzet
Mintegy 15 tagállam a héten levélben fordult Kadri Simson uniós energiaügyi biztoshoz, amelyben a nagykereskedelmi gázárakra vonatkozó uniós szintű plafon bevezetését követelik, mivel a vállalkozások meginogtak az egy évvel ezelőtti szintnek mintegy ötszörösét kitevő költségek súlya alatt.
Az európai energiaválság csak most kezd igazán éreztetni hatását, mivel a nagykereskedelmi árak emelkedése még mindig a cégek és a háztartások számláin csapódik le - mondta Simone Tagliapietra, a Bruegel agytröszt energetikai szakértője.
Olyan országok, mint Olaszország, Görögország, Belgium és Málta, továbbra is a gázárakra vonatkozó felső határ bevezetését kérik (ez pénteken nem történt meg), abban a reményben, hogy ezzel rövidre zárható az áremelkedés az Unióban, ugyanis egyes tagállamok számára az energiaszektor szerkezete miatt a bizottsági csomag csak korlátozott közvetlen segítséget jelent. Míg mások, mint például Franciaország, már bevezették saját, testre szabott nemzeti rendszereiket.
Miriam Dalli, a máltai környezetvédelmi, energiaügyi és vállalkozási miniszter úgy fogalmazott, hogy bár országa támogatja a bizottsági csomagot, az nem lenne segítség Málta számára, mivel az EU legkisebb tagállama az áram jelentős részét az Olaszországgal közös rendszerösszekötőn keresztül importálja, míg a hazai termelés elsősorban egy gáztüzelésű erőműből származik. Eduard Heger szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy országában az energiahelyzet olyannyira elfajul, hogy nehéziparát heteken belül kénytelen lesz bezárni, hacsak Brüsszelből nem érkezik messzemenőbb válasz.
Franciaország lépett
Franciaország az egyik olyan uniós tagállam, amely a legagresszívabban próbálja megvédeni a fogyasztókat és a vállalkozásokat az emelkedő energiaköltségektől. Franciaország jobban el tudta szigetelni polgárait az áremelkedésektől, mint Európa más országai, mivel kevéssé támaszkodik a földgázra, és a villamos energia nagy részét az állami tulajdonú EDF által működtetett atomerőművekből szerzi be. A kormány februárban a háztartások és a kisvállalkozások védelmében egy „tarifapajzzsal” lépett fel, amely 4 százalékban korlátozta a villamosenergia-árnövekedést, és 2022 egészében szinten tartja a földgáz árát.
Azóta további támogatásokat is bevezettek, például 100 eurós csekkeket a szegény háztartásoknak, fűtőolaj-támogatást, valamint a benzin és a gázolaj árából a kutakon adott kedvezményeket. A francia pénzügyminisztérium szerint az erre fordított idei teljes összeg mintegy 24 milliárd euró, ebből 7,5 milliárd eurót csak az autósok kapnak.
Azt, hogy mekkora a baj, jól jelzi, hogy az ország igen jelentős eddigi energetikai beavatkozásai ellenére a vállalkozások és a háztartások megdöbbenéssel figyelik a rájuk háruló költségeket. Stephanie Pauzat, a CPME, a francia kkv-k szövetségének tisztviselője szerint a csoport az elmúlt hetekben számos hívást kapott olyan cégvezetőktől, akiket sokkoltak az energiaszolgáltatóik által kínált új árak. Pauzat szerint a CPME által júliusban végzett felmérés során a 2400 franciaországi vállalkozó 93 százaléka mondta azt, hogy az emelkedő energiaárak több mint 10 százalékkal növelték az áruk költségeit. Egyharmaduk pedig arról számolt be, hogy ezeket a költségeket nem tudják áthárítani ügyfeleikre.
Kérdés, hogy mindennek fényében hány olyan francia akad majd, aki osztja Emmanuel Macron elnök optimizmusát, és karba tett kézzel várja az árcsökkenést?
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1978,87 pontos, 2,94 százalékos csökkenéssel, 65 428,99 ponton zárt kedden. 
