A nyáron végzett szolgáltatói felméréssel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) közvetlenül a turisztikai szakma szereplőitől kívánt átfogó képet kapni a mindennapi működést leginkább nehezítő problémákról, a szükséges változtatásokról, valamint a fejlesztésekre és a turizmusirányításra vonatkozó javaslatokról – derül ki a Turizmus.com kérdéseire küldött válaszokból.
A kérdőívet több mint 50 ezer, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szolgáltató kapta meg, és közel 3000 értékelhető válasz érkezett.
A válaszadók 68 százaléka magán- és egyéb szálláshelyet, 25 százaléka vendéglátóhelyet képviselt, 5 százalékuk pedig szálloda, panzió vagy kemping volt. A minta 90 százalékát mikrovállalkozások adták.
Az eredmények ezért elsősorban a mikro- és kis szolgáltatók tapasztalatait mutatják megbízhatóan, míg a szállodákra, fürdőkre, nagy attrakciókra és rendezvényszervezőkre vonatkozó megállapításokat az ügynökség jelzésértékűnek tekinti, és célzott szakmai egyeztetésekkel egészítené ki.
Az összes választ tekintve a problémalista élére a magas adó- és járulékteher került 42 százalékos említettséggel, ezt a túlzott adminisztráció és adatszolgáltatás követte 40, majd a magas energia- és működési költségek 38 százalékkal.
Az összkép ugyanakkor jelentős különbségeket takar: a magán- és egyéb szálláshelyek körében az adminisztráció volt az első számú probléma 46 százalékkal, a vendéglátásban a magas adók és járulékok emelkedtek ki 60 százalékkal, míg a szállodáknál 53, a panziók és kempingek körében 55 százalékkal az energia- és működési költségek kerültek az első helyre
– tudatták.
Az Airbnb-moratórium meghosszabbítását javasolja az érdekképviselet
Pozitív jelnek tartja a Magyar Apartmankiadók Egyesülete az MTÜ ágazati felmérését és az ügynökség új vezetésének nyitottságát. Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke a Turizmus.com-nak elmondta: örömmel fogadták a szálláshely-szolgáltatók körében végzett felmérését, amelyet nagy számban töltöttek ki az ágazat szereplői. Már önmagában azt is kedvező jelnek tartják, hogy a turizmusirányítás közvetlenül kérdezte meg a szolgáltatókat a működésüket nehezítő problémákról.
Schumicky Balázs a legsürgetőbb kérdésnek a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó, 2026. december 31-én lejáró budapesti szálláshelynyitási moratóriumot nevezte. Elmondása szerint a vidéki és a budapesti magán- és egyéb szálláshely-szolgáltatókat képviselő szervezetek egységesen azt javasolták, hogy a moratóriumot további egy évvel hosszabbítsák meg.
Az egyesület szerint a haladékra azért lenne szükség, hogy független szervezetek bevonásával, átlátható módon készüljenek el a szükséges háttéranyagok és hatástanulmányok. Ezek alapján olyan egységes, kiszámítható szabályozás születhetne, amely a turisztikai és gazdasági szempontok mellett a lakhatási, szociálpolitikai és lakossági érdekeket is figyelembe veszi.
„Ehhez kellene ez az egy év” – hangsúlyozta az elnök.
A haladékkal azt is elkerülhetnék, hogy Budapest 23 kerülete egymástól eltérő, ad hoc szabályokat vezessen be. Schumicky Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy új szabályozást ősszel fogadnának el, egyetlen negyedév nem lenne elegendő arra, hogy a már működő vállalkozások felkészüljenek az esetleges jelentősebb változásokra.
Amennyiben a moratóriumot nem hosszabbítják meg, az egyesület a VIII. kerületi szabályozáshoz hasonló, területenként meghatározott kvótarendszert tartana megfelelő iránynak. Ez korlátozná az új szálláshelyek számát, ugyanakkor nem lehetetlenítené el a már jogszerűen működő, adófizető vállalkozásokat – fejtette ki.
Legutóbb a fővárosban a XIII. kerületből érkezett hír arról, hogy a lakosság véleményezésével szabályoznák a rövid távú lakáskiadást, augusztus végén pedig a Budavári Önkormányzat jelentette be, hogy szavazást indít a témában az I. kerületben.
A Turizmus.com teljes cikkét itt olvashatják el.
