8p

Hétvégén megint egy fontos katonai kutatóintézet lángolt Oroszországban. Ez már a sokadik ilyen rejtélyes tűzeset, és még mindig csak feltételezések vannak arról, ki lehet a felelős értük. Összeszedtük a lehetőségeket.

A hétvégén újra sűrű füstfelhő tört az ég felé egy stratégiai fontosságú orosz intézmény területéről. Az 1918-ban alapított Központi Aerohidrodinamikai Intézet (CAGI) a világ legnagyobb repüléstechnikai kutatóintézete. Területén több mint száz különböző létesítmény, szélcsatornák, laborok, tesztkamrák, próbapadok találhatók, amelyek összességében képesek arra, hogy szimulálják a repülés közben fellépő körülményeket és erőket 5 m/s sebességtől egészen a hangsebesség húszszorosát elérő sebességekig. A CAGI szerepet vállalt gyakorlatilag az összes szovjet, majd orosz harci és polgári repülőgép, valamint űreszköz kifejlesztésében az 1920-as évektől napjainkig. Az intézetben a kiszivárgó hírek szerint jelenleg is fontos haditechnikai fejlesztések zajlanak, többek között az orosz haderő büszkeségei, a hiperszonikus rakéták legújabb generációival kapcsolatban.

Röviden: a CAGI-nál fontosabb stratégiai létesítményt nehéz lenne elképzelni. Az intézet ráadásul Moszkva egyik külvárosában, a Kremltől légvonalban 35 kilométerre található. A szombaton felszálló füstöt tehát tiszta időben akár az orosz kormányzat szívének irodáiból is látni lehetett. Mint kiderült, a tűz egy az intézet területén található transzformátorállomáson ütött ki, és néhány órával később sikerült eloltani, személyi sérülésekről nem érkezett jelentés, de a környékről több helyen is beszámoltak áramszünetről.

Bár nem valamelyik létfontosságú létesítmény gyulladt ki, azért az áramkimaradás napokra, de akár hetekre is visszavetheti az intézetben folyó munkát, egy szélcsatorna működtetéséhez például rengeteg áramra van szükség.

Füst száll fel a Transznyeft-Druzsba kigyulladt olajtárolójából az oroszországi Brajnszkban 2022. április 25-én. Az Interfax független orosz hírügynökség két tároló, a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség pedig egy tároló és egy másik objektum égéséről számolt be. Brjanszk megye határos Ukrajnával és Fehéroroszországgal. Fotó: MTI/AP/Ismeretlen
Füst száll fel a Transznyeft-Druzsba kigyulladt olajtárolójából az oroszországi Brajnszkban 2022. április 25-én. Az Interfax független orosz hírügynökség két tároló, a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség pedig egy tároló és egy másik objektum égéséről számolt be. Brjanszk megye határos Ukrajnával és Fehéroroszországgal. Fotó: MTI/AP/Ismeretlen

Persze a tűz lehetett éppenséggel véletlen üzemzavar következménye is, de nem ez az első ilyen eset az elmúlt hetekben. Április 21-én tűz ütött ki egy hasonló, többek közt a Kalibr rakéták, valamint az Sz-400-as légvédelmi rendszert is fejlesztő kutatóközpontban, Tverben. Itt halálos áldozatok is voltak, a jelentések szerint 17-en nem tudtak kimenekülni az épületből. Néhány órával később a kinesmai Dmitievszij vegyiüzem, Oroszország legnagyobb ilyen gyára, a cirkálórakéták üzemanyagának első számú előállítója égett le. Másnap tűz pusztított a Koroljov Rakétatechnikai és Űrkutatási Vállalat központjának területén. Kigyulladt számos üzem és erőmű, több olajtartály, lőszerraktár, sorozóiroda és a hadsereghez kötődő intézmény, például a permi katonai repülési főiskola is. Sok incidens történt az ukrán határ közelében található orosz területeken is, itt üzemanyag- és lőszerraktárak semmisültek meg, illetve egy Kurszk közeli vasúti híd is károkat szenvedett egy feltételezhető szabotázsakció során.

A károk nem minden esetben voltak különösebben jelentősek, ám összességében mégis hátráltatják az orosz háborús erőfeszítéseket. Nem lebecsülendő az ilyen esetek pszichológiai hatása sem: nyilvánvalóan megosztják az orosz hatóságok és rendvédelmi szervek figyelmét, miközben a lakosságban is elhintik a bizonytalanság magjait.

Diverzánsok akcióban?

Így, együtt már nyilvánvaló, hogy ezek nem lehetnek mind véletlen balesetek, sem elszigetelt esetek, bár mindkét kategóriába tartozhat egy-kettő a fentiekből. Nagyon úgy tűnik, hogy valaki, vagy inkább valakik célzottan támadják az orosz háborús infrastruktúrát. De kik és hogyan?

Pontosan az ezekre a kérdésekre hiányzó válaszok teszik annyira furcsává ezt a történetet. Persze, ahogy Douglas London, az egyébként oroszul kiválóan beszélő ex-CIA vezető is leszögezi a Foreign Policyn megjelent írásában, a szabotázsakciók mindig is részét képezték a hadviselésnek.

„Az ellenséges vonalak mögötti szabotázsakciók alapvető formái a különleges egységek által vívott hadviselésnek. Fontos eszközök minden olyan reguláris vagy irreguláris erőnek, amely jelentős fölényben lévő ellenfél ellen harcol.”

Akkor tehát ukrán különleges egységek, diverzánsok állnának a háttérben? Ez a megszállt ukrán területeken, illetve az orosz-ukrán határ közelében történt eseteknél nemcsak lehetséges, de valószínű is. Ukrajna persze hivatalosan nem ismert el semmi ilyesmit. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó május elején egy Telegram-bejegyzésben „isteni közbeavatkozás”-nak nevezte a tüzeket, majd hozzátette:

„Nagy üzemanyagraktárak néha kigyulladnak… különböző okokból. A Karma kegyetlen dolog.”

Egy másik ukrán elnöki tanácsadó, Olekszej Aresztovics a New York Times-nak csak annyit mondott:

„Sem cáfolni, sem megerősíteni”

nem kívánja azt, hogy az esetek mögött Ukrajna állna, igaz azt is hozzátette, Izrael is mindig így tesz, ha egy akció kapcsán felmerül titkosszolgálatának érintettsége.

Az ukrán különleges egységek nyilván képesek a határ közelében ilyen akciókra. A nyelvet tökéletesen beszélik, könnyedén el tudnak vegyülni orosz környezetben, van helyismeretük, és akár még hírszerzési információkat, kiképzést és eszközöket is kaphatnak nyugatról.

De ami igaz egy határ közeli üzemanyagraktárra, az nem igaz egy katonai kutatóintézetre Oroszország belsejében. Ezeket az intézményeket már a hidegháború idején is szigorúan őrizték és védték, munkatársaik nyilván sokszorosan ellenőrzött, megfigyelés alatt tartott emberek. Természetesen vannak olyan titkosszolgálatok a világban, amelyek képesek lennének akár ezekben is szabotázsakciókat végrehajtani, de megérné mondjuk a CIA-nek egy-egy ilyen akció?

Van olyan, aki szerint a szabotázsakciókat bátor orosz ellenállók hajtják végre. Egy országban, ahol a háború ellen tüntetni akarókat sokszor azelőtt tartóztatják le, hogy elindulnának a tüntetésre, el tudjuk képzelni, hogy valamilyen földalatti szervezet létezzen, amely ilyen akciókat képes végrehajtani. Vagy egyes magánszemélyek vállalnának a legjobb esetben is hosszú éveket börtönben, hogy felgyújtsanak egy stratégiai fontosságú létesítményt?

És ha esetleg így is van, miként lehet, hogy még senkit nem kaptak el? Akár külföldi ügynökök, akár orosz ellenállók a tettesek, még senkit sem mutogattak az orosz tévékben, ahogy bilincsbe verve viszik a fogdába a hős orosz rendőrök. Egy-egy esetben helyi vezetők szabotázsakcióknak nevezték a történteket, az ukrán határ közeli megyékben pedig meg is emelték a terrorfenyegetettségi szintet, de az orosz állam diplomáciai és propagandagépezete egyelőre nem igazán lendült mozgásba ezeknek az ügyeknek a kapcsán.

Öngyulladás orosz módra

Már csak ezért is terjedhetnek olyan találgatások, hogy valamilyen „belsős meló” áll a háttérben. Vlagyimir Putyin 1999-ben orosz városokban elkövetett robbantások farvizén lőtte az egekbe a népszerűségét, megágyazva a későbbi elnökválasztási sikerének. Bár egyértelmű bizonyíték nincs rá, de eléggé valószínű, hogy a robbantások legalábbis az orosz szolgálatok tudtával, ha nem aktív közreműködésével történtek. Most viszont nincs látványos válaszlépés, nincs a támadások ürügyén bejelentett intézkedés, nincsenek látványosan elfogott ukrán náci elkövetők, nincs semmi, a támadások viszont érzékeny helyeken okoznak károkat az orosz gazdaságnak és hadiiparnak.

Egy másik hasonló elmélet szerint nem a kormány, hanem az egyes cégek vezetői szervezték meg a baleseteket, hogy így tüntessék el korrupciós ügyek nyomát, esetleg ezzel adjanak magyarázatot a termelésüket érintő minőségi vagy mennyiségi kifogásokra. Ez egy vegyiüzemben akár lehet magyarázat, de egy katonai kutatóintézetben nem annyira. Végül az is felmerült, hogy a háború kudarcai miatt tisztogatásnak alávetett, bűnbakká előléptetett FSZB volt vagy jelenlegi ügynökei hajtják végre, szervezik meg ezeket az akciókat, de ez az elmélet is több sebből vérzik.

Persze akár az is lehetséges, hogy a fenti magyarázatokból több is igaz: a valós ukrán szabotázsakciók nyomán más szereplők is léptek, kihasználva a lehetőséget. Az mindenesetre biztos, hogy ha egyszer valamikor napvilágra kerül ezeknek a tüzeknek a háttere, az az ukrán-orosz háború történetének egyik legizgalmasabb fejezete lehet.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter 25 ezer munkahelyet ígér
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 10:35
A kínai cégek hatbillió forintért ruháznak be Magyarországon Szijjártó Péter külügyminiszter szerint. 
Makro / Külgazdaság A magyar útra lépnek a franciák, jön a bolti szigor
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 09:22
Sokat várnak Franciaországban attól, hogy a kormány kötelezi a kiskereskedőket az áruzsugorítások feltüntetésére. Ez a burkolt áremelés jó ideje bosszantja az áruházak vásárlóit.
Makro / Külgazdaság Fordulat jöhet a lakossági napelemes piacon
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 08:49
Pályázati támogatások nélkül bajba kerülhet a piac. 
Makro / Külgazdaság Korlátozzák a szabadságukat és durván bánnak az adósokkal a kínai hatóságok
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 08:16
Akinek tartozása van, az nem utazhat a vonatok egy részén. Ez csak egy dolog a sok közül. 
Makro / Külgazdaság Budapest felének megfelelő területet foglaltak el az oroszok, Putyinra saját vendéglője főz
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 07:22
Amerikai becslés szerint az év eleje óta akkora ukrán területet foglaltak el az előre haladó orosz csapatok, amekkora nagyjából megfelel Budapest pesti városrészének.
Makro / Külgazdaság A legnagyobb külföldi dobás ez lenne Debrecenben
Privátbankár.hu | 2024. április 22. 15:01
Miért nem jó, ha csak összeszerelő várost csinál a kormány Debrecenből? Mit lép ez ellen a helyi nagymúltú egyetem? Mire panaszkodnak ma leginkább az ott megtelepedett külföldi nagyvállalatok és mennyi új lakás és szociális létesítmény kellene az egyre növekvő lakosságnak? Erről is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság Így változnak az üzemanyagárak szerdán, feltéve, ha addig nem vezetik be újra az árstopot
Privátbankár.hu | 2024. április 22. 11:17
A gázolaj nagykereskedelmi ára szerdán jelentősen csökken, a benziné nem változik. A kormány a héten dönthet a fogyasztói árak megfékezésének kérdésében.
Makro / Külgazdaság Rámennek a kriptóra Matolcsy Györgyék is
Privátbankár.hu | 2024. április 22. 10:45
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon. Magyarországon immár nagyjából 200 ezer ügyfél rendelkezik vagy kereskedik kriptoeszközzel. A hazai engedélyezés és felügyelés biztonságosabbá teheti ezt a tevékenységet is.
Makro / Külgazdaság Mennyi esélye van Magyar Péternek? Ma délután Medgyessy Pétertől ezt is megkérdezheti a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2024. április 22. 09:46
Ehhez elég csak egy ingyenes regiszráció a ma 15:30 órakor kezdődő eseményre.
Makro / Külgazdaság A német kormány becsapja Európát
Káncz Csaba | 2024. április 21. 10:44
Berlin és Peking újbóli összebarátkozásának szélesebb körű geopolitikai következményei vannak. Miközben a világban a biztonságpolitikai eszkaláció időszakát éljük, a német kormánynak ki kellene néznie a vállalati lobbik buborékjából. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG