Az MTI által idézett elemzés szerint szerint a hitelminősítők fokozott figyelemmel kísérték a magyar választásokat és az új kormány felállásáig nem valószínű azonnali leminősítés.
Az intézmények ugyanis kommunikációjuk alapján megvárják a költségvetést stabilizáló és egyéb gazdaságpolitikai terveket, így nagy az esélye, hogy majd azok alapján az őszi második felülvizsgálatnál döntenek Magyarország adósságbesorolásának felülvizsgálatról, addig pedig a jelenlegi besorolás tartása várható.
Az elemzésben emlékeztetnek, hogy jelenleg a három legnagyobb minősítő, a Fitch, a Moody's és az S&P esetében is Magyarország adósságbesorolása negatív kilátással a befektetésre ajánlott kategória alsó határa közelében található. Legkorábban, május 22-én a Moody’s felülvizsgálata várható, de az S&P egy héttel későbbi felülvizsgálata a legkritikusabb, mivel náluk csupán egy lépés választja el Magyarországot a bóvli kategóriától.
Kitértek a régiós példákra is, amelyek szerint a 2021-es cseh és a 2023-as lengyel politikai fordulatok után sem történt hirtelen minősítésmódosítás.
Magyarországon azonban fontos egy új költségvetési terv elkészítése, hiszen március végére a költségvetési hiány meghaladta az éves törvényi előirányzat 80 százalékát, de az első három havi 3,4 ezer milliárd forintos hiány az időközben megemelt, 5 ezer milliárdos kormányzati várakozásnak is már a 68 százaléka. A minősítők és befektetők bizalmának erősítése érdekében a költségvetést átláthatóbbá kell tenni – mutattak rá.
Kiemelték, hogy a kormányzati év eleji kiadások jelentős része ráadásul tartós és politikailag nehezen visszavonható kötelezettség, mint a támogatott kamatozású hitelek (az Otthon Start, a vállalkozói hitelprogramok), a három- és részben a kétgyermekes anyák szja-mentessége, a családi adókedvezmény újabb emelése és a közszféra béremelései.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy az európai uniós pénzek (befagyasztott kohéziós és helyreállítási alap forrásainak) felszabadítása döntő tényező lehet a hitelminősítések alakulásában.
A választásokat követő napokban mindhárom hitelminősítő friss elemzést adott ki, amelyben kiemelték, hogy az uniós források megszerzése a növekedési kilátások és a külső egyensúly erősítésén keresztül erősítheti az ország hitelképességét – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.
Rámutattak, hogy a választási eredmények befektetői megítélése csökkenő hazai fiskális kockázatokat tükröz. A régiós hosszú hozamok alakulása ezt mutatja, hiszen míg a magyar 10 éves hozam a márciusi csúcshoz képest a választások utánra csaknem 150 bázisponttal csökkent és már bőven az év eleji szintje alatt jár, addig a régiós hozamok változatlanul a januári szintjük fölött állnak.
A Tisza Párt, amely várhatóan május első felében alakít majd kormányt, a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalát nevezte egyik fő célkitűzésének.
Az év eleje óta hússzal több tűzesetet jelentettek, és hetvenre nőtt a leégett terület nagysága a tavalyi azonos időszakához képest. 
