Tempót válthat a magyar gazdaság: idén 1,5, jövőre pedig 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol a K&H csoport vezető elemzője. Németh Dávid úgy fogalmazott: optimista környezetben vagyunk akár a nemzetközi, akár a magyar porondot nézzük.
Fotó: Depositphotos
Bár régóta velünk van az iráni-izraeli konfliktus és a Hormuzi-szorossal kapcsolatos helyzet (a háború idén február 28-án tört ki, április 8-a óta pedig egy törékeny tűzszünet van érvényben – a szerk.), Donald Trump amerikai elnök éppen kedden jelezte, hogy megnyugvás jöhet Irán és Izrael között, egy-két nap, és esély lehet a békére.
A vezető elemző kiemelte, hogy Irán felől főleg Távol-Keletre megy az olaj. Európába amerikai, afrikai, és orosz olaj is jön, így álláspontja szerint nem kell számítani arra, hogy kontinensünkön hiány alakuljon ki olajból. Ezzel együtt a piacot egy picit túl optimistának tartja, ő inkább 90-100 dolláros olajárral számol.
A Hormuzi-szoroson keresztül ugyanakkor mással is kereskednek: műtrágyával, kerozinnal és nemesgázokkal, a többi közt héliummal, amely félvezetők gyártásában lehet fontos. Ha ilyen termékek sem jutnak ki a szoroson, az szélesítheti a nyersanyagsokkot.
Ezt mutatja, hogy az ellátási láncokon a Covid-járvány óta látott legmagasabb szintre ugrott a nyomás.
Ez azt vetíti előre, hogy még jöhetnek további költségsokkok. Ez az ipari termelői árakban már látszik, az inflációban még nem, így kérdés: mennyire lesz tartós, lesz-e nagyobb inflációs sokk, és mi gyűrűzik be ebből Magyarországra?
A keddi friss inflációs adat azt mutatja, hogy itthon idén májusban öt hónapot tekintve a harmadik legalacsonyabb áremelkedés zajlott le, kirívóan alacsony az átárazódás az év első öt hónapjában, és ennek a forint ereje az egyik fő oka. Májusban a KSH közlése szerint 1,8 százalék volt az infláció.
Németh Dávid elmondta, hogy az inflációval kapcsolatban globálisan pesszimista, és azt várja, hogy a nemzetközi folyamatok idővel begyűrűznek Magyarországra is.
Ezzel együtt idén éves átlagban 3 százalék körül alakulhat itthon a fogyasztói árindex, jövőre pedig 4 százalék közelébe emelkedhet, felfelé és lefelé mutató kockázatok mellett. Egy rendkívül aszályos év világszinten emelheti a fogyasztói árakat.
A növekedési kilátásokról szólva jelezte, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) Németországban 0,8 százalékos bővülést vár idén, és 2,7 százalékos inflációt.
A magyar gazdaság a jelenlegi kilátások alapján idén 1,5 százalékkal bővülhet, jövőre 2,5 százalékkal, ezt követően pedig a növekedés elérheti a 3 százalékot.
A magyar gazdaságra lassú bővülés vár, a fenntartható növekedéshez pedig nem elég néhány nagyberuházás és az élénkülő fogyasztás, előre kell lépni a hatékonysági, termelékenységi, versenyképességi területen – fejtette ki Németh Dávid.
A K&H vezető elemzője kiemelte, hogy a termelékenység ma Magyarországon 70 százalékon áll az unió átlagához képest, és ezen nem nagyon tudtunk túllépni, miközben a régióban ez az arány inkább már 80 százalék.
A növekedés másik fontos eleme a költségvetés helyzete, az első négy hónapban magas volt a hiány. Kérdéses, hogy májusban mekkora lesz a deficit. Őszre a kormány áttekinti a költségvetés valós helyzetét, ki kell tűznie, valamint tartania kell az új költségvetési hiánycélt. A legfrissebb hírek szerint a kormány GDP-arányosan 6,8 százalékos hiánnyal számol.
A vezető elemző arra is kitért, hogy a hitelminősítők egyelőre időt adtak Magyarországnak. Régóta negatív kilátáson van a magyar adósbesorolás, ezzel összefüggésben az a várakozás, hogy ősszel talán elveszik a negatív kilátásokat, és azt stabilra módosítják, amely egy megelőlegezett bizalom lenne részükről.
Németh Dávid elmondta azt is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed részéről álláspontja szerint nem várható kamatemelés, Az Európai Központi Bank (EKB) viszont akár már a héten kamatot emelhet. Ugyanakkor ha lesz egy 25 bázispontos emelés a részéről, az nem zárja be a kaput a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése előtt.
A jelenlegi piaci árazások alapján 2026 végéig akár 75 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető lenne itthon, így az irányadó ráta év végén 5,5 százalékra csökkenne. A K&H óvatosabb forgatókönyvvel számol: elsősorban a nyári hónapokban két 25 bázispontos kamatvágást tart reálisnak.
A forint helyzetéről és a magyar hozamokról szólva Németh Dávid elmondta, hogy „a piac a forintra fogad”. A magyar fizetőeszköz lassan a legjobban teljesítő deviza a régióban, az euróval szembeni 355 körüli szintet azonban tartósan nem tudta eddig átvinni. A magyar hozamkörnyezetet pedig már a régiós szintre árazza a piac.
