- Befejeződött az orosz megszállás alól felszabadult Harkiv megyei Izjum városban talált egyik tömegsír feltárása, több mint négyszáz holttestet ástak ki, köztük halott gyermekekét is, a legtöbb holttesten erőszakos halál, harmincon pedig kínzás nyomai vannak - közölte pénteken Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója. "Vannak holttestek kötéllel a nyakukban, megkötött kézzel, törött végtagokkal és lőtt sebekkel. Több férfinak amputálták a nemi szervét. Mindez bizonyítéka annak a szörnyű kínzásnak, amelynek az orosz megszállók alávetették Izjum lakóit. A holttestek többsége civil, 21 pedig katona" - fejtette ki a kormányzó. A Szerhij Pantelejev, az ukrán rendőrség nyomozási főosztályának helyettes vezetője sajtótájékoztatóján közölt adatok szerint eddig 422 holttestet emeltek ki, köztök 202 nő és öt gyermek tetemét. Hozzátette: 11 holttestet annyira megcsonkítottak, hogy a rendőrség még most sem tudja megállapítani a nemét, ezt igazságügyi orvosszakértők fogják megtenni. Hangsúlyozta, hogy minden állampolgár halálának pontos okát további szakértői vizsgálatokkal állapítják meg. Izjumban nem csak egy ilyen tömegsír található, a város környékén már legalább három hasonló temetőt találtak, és a harkivi régió más felszabadult városaiban is vannak tömegsírok.
- A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) is elítélte az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken pénteken kezdődött "álreferendumokat", úgy értékelve, ez Moszkva kísérlete arra, hogy ürügyet teremtsen Ukrajna területi egységének megbontására. "Sosem fogjuk elismerni ezeket az - orosz annexió felé tett lépésnek tűnő - népszavazásokat, és sosem fogjuk elismerni az elcsatolást sem, ha valóban megvalósulna" - olvasható a német kormányszóvivő által továbbított közös közleményben. A G7 tagjai hangsúlyozták, hogy ezek a lépések az ENSZ alapokmányába ütköznek, valamint sértik a nemzetközi jogot és a jogállamiság elvét. Kiemelték azt is, hogy a referendumok eredményei nem minősíthetők az ukrán nép törvényes akaratának kifejeződéseként, nélkülöznek mindennemű jogi erőt és legitimitást.
- A G7-csoport bejelentette, hogy október 25-én Ukrajnát segélyező konferenciát tartanak Berlinben. Ezzel további pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi segítséget nyújtva Kijevnek, és lépéseket téve az újjáépítés terén is. A G7-ek megadnak minden elengedhetetlen támogatást ahhoz, hogy Ukrajna megőrizhesse szuverenitását és területi épségét, biztosíthassa önvédelmét, és "szabadon dönthessen saját jövőjéről".
- Ukrajna elnökének krími képviselete felszólította az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt félsziget lakóit arra, hogy kerüljék el a mozgósítást vagy ha ez nem sikerül, adják meg magukat az ukrán fegyveres erőknek. A hivatal kiemelte, hogy az orosz mozgósítás elsősorban a megszállt ukrajnai területek, főként a Krím lakosait érinti, és már most is érkeznek hírek tömeges behívók kézbesítéséről a félsziget különböző részeiről. A képviselet azt tanácsolja a Krímben élőknek, hogy rejtőzzenek el és mindenképpen szabotálják a mozgósítást: kerüljék el, hogy kézbesítsék nekik a behívót, "veszítsék el" okostelefonjukat, ha lehetséges, hagyják el a félszigetet, vagy költözzenek ott máshova és ne jelentsék be új tartózkodási helyüket. "Azoknak, akiknek mégis átadják a behívót, azt tanácsoljuk, hogy ne menjenek el sorozóirodába, amiért csak pénzbírságot szabhatnak ki rájuk" - írta a hivatal közleményében.
- Az orosz erők iráni kamikazedrónokat vetettek be Ukrajnában. Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő kijelentette: az, hogy Irán fegyvert adott el Oroszországnak, Ukrajna szuverenitása és területi integritása, valamint az ukrán állampolgárok élete és egészsége elleni lépés. Emlékeztetett: Irán többször is kinyilvánította semlegességét, és készségét arra, hogy közvetítő szerepet vállaljon az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításában.
- Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében közölte, hogy az ukrán erők ellenőrzésük alá vontak egy újabb Donyeck megyei falut, Jackivkát és visszaszerezték korábban elvesztett pozícióikat Bahmut irányában.
(MTI/Reuters)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1978,87 pontos, 2,94 százalékos csökkenéssel, 65 428,99 ponton zárt kedden. 
