(A nyugalom megzavarására alkalmas tartalom következik.)
A most 50 éves Christa Pike-ot még 18 évesen mint tinédzsert ítélték halálra egy 1995-ben elkövetett, brutális gyilkosságért. Ha az ítéletet sikerült volna végrehajtani, ő lett volna az első nő az elmúlt több mint 200 évben, akit Tennessee államban kivégeznek. A sors azonban egészen más, horrorfilmbe illő forgatókönyvet írt.
Az e hét szerda éjjel történt kivégzést a helyszínen követte végig Kim Chandler, az Associated Press (AP) hírügynökség riportere, akinek beszámolója szerint Pike a procedúra kezdetén kifejezetten ébernek tűnt, és többször is körülnézett a helyiségben. Amikor a végrehajtók elkezdték a méreg adagolását, a nő hirtelen a börtönőrök felé fordította a fejét, and megkérdezte:
„Így kellene ennek érződnie?”.
A dráma ezzel azonban nem ért véget. Miután a protokoll szerint beadott második teljes adag méreg után is életben maradt, a börtön lezárta a betekintő ablak függönyeit. Kim Chandler szerint azonban a függönyök mögül, a kivégzőkamrából még hosszú időn át tisztán hallatszott, ahogy Pike rendkívül hangosan horkol és levegőért küzd – az újságírókat végül úgy vezették ki az épületből, hogy közben az elítélt még mindig egyértelműen életben volt.
A meghiúsult kivégzés után Pike-ot kritikus állapotban, életmentő kezelésre szállították át egy börtönön kívüli kórházba – írja a TheCorversation.com. Az orvosok szerint komoly esély van arra, hogy a fellépő oxigénhiány miatt maradandó agykárosodást szenvedett.
Miért selejtesek a kivégzőmérgek?
Pike esete rávilágít arra a technikai és etikai válságra, amellyel az Egyesült Államok büntetés-végrehajtási intézetei nap mint nap küzdenek. A laikusok joggal kérdezik: ha a humánus eutanáziához és az orvosi „asszisztált öngyilkossághoz” léteznek tiszta, azonnali és fájdalommentes halált okozó altatószerek, miért nem azokat adják be az elítélteknek is?
A válasz a globális gyógyszeripari bojkottban és az orvosi etikai kódexekben rejtőzik. A világ vezető gyógyszergyártói (mint a Pfizer vagy a Teva) szigorú jogi nyilatkozatokhoz kötik a termékeik értékesítését: a nagykereskedők nem adhatják el a gyógyszereket börtönöknek kivégzési célra. Ha egy gyártó megtudja, hogy a szerét állami gyilkosságra használták, az adott állam kórházaitól megvonhatja a rákgyógyszerek vagy életmentő szérumok szállítását. Ehhez társul az Európai Unió szigorú exporttilalma is, ami teljesen elvágta az USA-t a tiszta európai hatóanyagoktól.
Mivel a tiszta szerek ebben a tekintetben elérhetetlenek, az olyan államok, mint Tennessee kénytelenek ellenőrizetlen, illegális vagy félhivatalos kis gyógyszerkészítő laboratóriumoktól „pult alól” vásárolni. Ezek a szerek nem állnak az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) ellenőrzése alatt. Szakértők szerint Pike esetében is valószínű, hogy egy lejárt szavatosságú, szennyezett vagy felhígult pentobarbitál-szállítmányt használtak, ami képtelen volt leállítani a nő vitális szerveit. A lejárt, rossz minőségű mérgek használatáról a Guardian írt korábban.
Az Amerikai Orvosi Kamara szigorúan tiltja az orvosok és ápolók részvételét a kivégzéseken. Így a tűk beadását és a vegyszerek adagolását egészségügyi végzettség nélküli börtönőrök végzik. Ha a tű elmozdul vagy átszúrja a vénát, a méreg nem a véráramba, hanem a környező szövetekbe szivárog. Ez a szer hatását drasztikusan lecsökkenti, miközben az elítéltnek elviselhetetlen, maró, belső égéshez hasonló kínokat okoz.
Politikai földrengés és a jövő
Az eset azonnali politikai és jogi lavinát indított el. Bill Lee, Tennessee republikánus kormányzója elrendelte a kivégzési protokoll független, harmadik fél által végzett teljes körű felülvizsgálatát. Ezzel egy időben az állam összes hátralévő idei kivégzését határozatlan időre elhalasztották.
Tennessee-ben nem ez az első „baki”: idén májusban egy másik elítélt, Tony Von Carruthers kivégzését is le kellett állítani az utolsó pillanatban, mert több mint egy órán át egyetlen vénát sem találtak rajta.
A nemzetközi közösség azonnal reagált. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményben ítélte el a történteket:
„A többszörösen elhibázott kivégzési kísérletekből fakadó, elnyújtott fizikai és lelki szenvedés felháborító és kegyetlen”
– mondta, és az amerikai halálbüntetés teljes eltörlésére szólított fel.
Fotó: Wikipedia
A jogi kérdés most az: megpróbálhatja-e Tennessee újra kivégezni Christa Pike-ot? Bár az amerikai Legfelsőbb Bíróság egy 1947-es precedense szerint technikailag az államnak joga van egy újabb időpontot kitűzni (ahogy azt nemrég Alabamában Kenneth Smith-szel is tették), a jogvédők és Pike ügyvédei szerint az alkotmányban rögzített „kegyetlen és szokatlan büntetés” tilalma alapján Pike-nak soha többé nem szabadna átélnie ezt a borzalmat. Austin Sarat, a téma neves professzora szerint teljesen példátlan helyzet állt elő:
„Pike az első ember a történelemben, aki túlélte a halálos injekciót úgy, hogy a mérgek bizonyítottan bejutottak a szervezetébe. Ha a kormány elbukik, amikor ölni próbál, nem jár neki második esély”
- mondta a CNN-nek.
A modern amerikai jogtörténet leghírhedtebb elhibázott kivégzései
Jesse Tafero (1990, Florida): Az elektromos székben történt végrehajtás során a börtönhatóságok gondatlanságból egy nem vezetőképes, mesterséges szintetikus szivacsot helyeztek el a fejelektróda alá a hagyományos tengeri szivacs helyett. Amikor az áramot bekapcsolták, a magas ellenállás miatt a szivacs megolvadt, és 15 centiméteres lángok csaptak ki a férfi fejéből. A tüdő és a szív működésének leállításához végül háromszori, hosszan elnyújtott áramütésre volt szükség, mire Tafero percekig tartó kínok után életét vesztette.
Romell Broom (2009, Ohio): A méreginjekció végrehajtása közben a börtönszemélyzet több mint két órán keresztül legalább 18 alkalommal szúrta meg az elítélt karjait és lábait, de a szövetek hegesedése miatt egyetlen használható vénát sem talált rajta. Miután Broom a hordágyon fekve sírva fakadt a fájdalomtól, a kormányzó leállíttatta a procedúrát. Az elítélt végül 2020-ban, a siralomházban halt meg a Covid–19 szövődményeiben, mielőtt az állam újból megpróbálhatta volna kivégezni.
Clayton Lockett (2014, Oklahoma): A méreginjekciós eljárás során az ebben járatlan börtönőrök elhibázták a vénát a lágyéknál, így a beadott vegyszerkeverék nem a véráramba, hanem a környező szövetekbe szivárgott. Miután az orvos tévesen eszméletlennek nyilvánította, Lockett a bénító és szívleállító szerek hatására rángatózni kezdett, felemelte a fejét, és beszélni kezdett a hordágyon. Bár a kivégzést hivatalosan leállították, a férfi 43 percnyi súlyos, belső égéshez hasonló szenvedés után szívrohamban meghalt a kivégzőkamrában.
Doyle Hamm (2018, Alabama): Az elítélt előrehaladott rákbetegsége és korábbi intravénás drogfogyasztása miatt a végrehajtóknak két órán át tartó próbálkozással sem sikerült vénát találniuk az injekció beadásához. A folyamatos szurkálással súlyos belső sérüléseket és vérzést okoztak a férfi lábában és lágyékában, ezért a kivégzést félbeszakították. Az állam később jogilag kötelezettséget vállalt arra, hogy nem tesz újabb kísérletet, így Hamm 2021-ben rákban halt meg a börtönben.
Kenneth Smith (2022, 2024, Alabama): Miután 2022-ben a végrehajtók órákon át tartó próbálkozások után sem találtak rajta vénát, Alabama állam 2024 januárjában a világon először alkalmazott nitrogén-hipoxiát. Az eljárás során egy arcmaszk segítségével tiszta nitrogéngázt lélegeztettek be vele, teljesen megvonva a szervezettől az oxigént. Bár az állam azt ígérte, hogy Smith másodpercek alatt, fájdalommentesen elájul, a szemtanúk beszámolói szerint az elítélt percekig eszméleténél maradt, miközben teljes erejéből rángatózott, rázkódott és látványosan küzdött a hordágyon a levegőért.
Christa Pike (2026, Tennessee): A siralomház egyetlen női elítéltjének a szívverése két teljes adag halálos pentobarbitál injekció beadása után sem áll le. A kivégzést végül félbeszakították, a nőt pedig kritikus állapotban kórházba szállították, ahol jelenleg is intenzív ellátásban részesül az oxigénhiány okozta esetleges agykárosodás miatt.
