„Egy tűzszünet most valós lehetőség” – itt a fordulat az ukrajnai háborúban?

A korábbinál is súlyosabbakká váltak az Ukrajna elleni orosz légitámadások az elmúlt hetekben. A keddre virradóra végrehajtott drón- és rakétatámadás például az egyik legnagyobb volt a háború kezdete óta – helyi közlések szerint 23-an vesztették életüket, köztük két gyerek.

Rakétaeső az égből

A támadások olyan nagyvárosokat értek, mint Kijev és Dnyipro. Ukrajna szerint Oroszország szándékosan vesz célba civil célpontokat, köztük lakóépületeket is, hogy megtörje a lakosságot, Moszkva szerint csak katonai és infrastrukturális célpontokat támadnak. A helyszíni felvételeken mindenesetre kiégett autókat, kitört ablakokat, súlyosan károsodott lakóépületeket lehetett látni.

A kijevi metrót üzemeltető cég azt közölte, hogy több mint 41 ezren töltötték az éjszakát az óvóhelyként szolgáló metróállomásokon – köztük csaknem 4500 gyerek –, ami új rekord.

A BBC-nek nyilatkozó kijeviek szerint a rakéták esőként hullottak alá az égből. Ugyanakkor a város nappal próbálja élni a megszokott életét.

Az elmúlt hetekben számos, hasonlóan súlyos orosz támadásról érkezett jelentés szerte Ukrajnából.

De mi állhat az egyre brutálisabb orosz légicsapások hátterében, és – bármennyire furcsán hangzik is elsőre – jelezheti-e ez áttételesen a tűzszünet közeledtét?       

Pozícióharc tűzszünet előtt?    

A New York Times elemzése szerint Oroszország több szempontból is a gyengeség jeleit mutatja a több mint négy éve dúló háborúban: a frontokon az orosz előrenyomulás gyakorlatilag megállt, a hadsereg óriási veszteségeket szenvedett el – amerikai becslések szerint havonta 15-20 ezer orosz katona hal meg a csatatéren –, és az elesettek pótlására otthon már nem tudnak elég katonát mobilizálni. Eközben Ukrajna újabb katonai támogatást kap Európától. 

Moszkva a fokozott légitámadásokkal tehát ezt a nehéz helyzetet kívánja elfedni, és egyben persze jobb pozícióba kíván kerülni a jövőbeni béketárgyalásokon.

Emellett az elmúlt hónapokban az iráni háborúra koncentráló Trump-adminisztráció figyelmét is próbálja ismét Ukrajnára irányítani (nyilván abban reménykedve, hogy rábírja majd Kijevet egy kompromisszumra).  

Ami a részleteket illeti, az orosz szárazföldi offenzíva nagyrészt megakadt, sőt, a Deepstate UA nevű ukrán nyíltforrású adatbázis szerint az orosz hadsereg összességében több területet veszített májusban, mint amennyit nyert – erre utoljára 2023-ban, a nagy ukrán ellentámadás idején volt példa.

Jack Watling, a londoni székhelyű Royal United Services Institute elemzőintézet kutatója a héten az egyik legtekintélyesebb külpolitikai folyóiratban, a Foreign Affairsben megjelent tanulmányában egyenesen azt írta, hogy Ukrajna a háborúban „megfordítja a hullámot”.

Füstfelhő Szentpétervár felett  

Ráadásul – tesszük hozzá – Kijev egyre erőteljesebb támadásokra képes Oroszországon belül is: szerdán például Szentpétervár közelében mért nagy hatótávolságú drónjaival csapásokat katonai és energetikai létesítményekre, miközben már érkeztek a nemzetközi vendégek a „Orosz Davos”-ként is emlegetett helyi gazdasági fórumra. Ez több mint kellemetlen Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki pénteken beszédet is mond majd az eseményen.

Bár Watling szerint az orosz légitámadások hosszú ideig folytatódhatnak, az orosz hadsereg harci ereje összességében csökken. Így egyre inkább nő az optimizmus, hogy Ukrajna kvázi tűzszünetre kényszerítheti Oroszországot.

A túlzott reményeket lehűtve ugyanakkor hozzáteszi azt is, hogy az ukrán csapatok fáradtak, az oroszok pedig továbbra is nagyon közel vannak kulcsfontosságú ukrán városokhoz.

Putyin május elején maga is tett egy erős utalást, amikor azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus (amit Oroszországban hivatalosan továbbra is csak különleges műveletnek neveznek) a „végéhez közeleg”.

Összegezve: az orosz szárazföldi offenzívák kifulladása, az óriási veszteségek a csatatéren és az otthoni mobilizációs korlátok, a mélyen Oroszországon belül végrehajtott pusztító ukrán dróntámadások és a szankciók által sújtott orosz gazdaság nehézségei arra ösztönözhetik Putyint, hogy még időben, azaz hamarosan szálljon ki a háborúból.

A súlyosbodó orosz légicsapások a tárgyalási pozíciók javítása mellett azt a célt is szolgálhatják, hogy az ukrán vezetést és a közvéleményt is a tűzszünet irányába mozdítsák el.

Az ukrán vezetés pedig már csak azért is belemehet ebbe, mert az ukrán hadsereg és társadalom is a kifáradás jeleit mutatja.

Biztonsági garanciák és területi kérdések 

Fontos kérdés persze az is, hogy mi lesz a tűzszünet után. Ezen belül az egyik fő kérdés a biztonsági garanciáké – azaz milyen biztosítékokat kap majd Ukrajna arra nézve, hogy Oroszország nem fog újabb támadást intézni ellene. Ebben kulcsszerep hárulhat a Nyugatra és főleg az Egyesült Államokra. 

A másik, legalább ennyire fontos szempont a területi kérdések.

„A legreálisabb lehetőség az, hogy ott fagy be a konfliktus, ahol most van. Ukrajna 21 százaléka orosz megszállás alatt marad. Persze ezt nemzetközi jogilag nem fogja elismerni senki vagy majdnem senki” – mondta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő nemrég lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban.

Tehát a határokat de facto a jelenlegi frontvonalak mentén húzzák majd meg – a szakértő szerint arra nincs esély, hogy Ukrajna visszaszerezzen területeket. Ukrajnai tapasztalatai alapján az ukrán nép már kezd ebbe beletörődni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy irreálisak az orosz követelések is, amelyek a Donbász még el nem foglalt részeire, sőt Herszon és Zaporizzsja megye egészére is kiterjednek. Szerinte az orosz elitnek is elege van a háborúból, és ha Putyin számára is világossá válik, hogy a teljes Donbászt nem tudja elfoglalni, akkor kész lesz megállapodást kötni – ha nem is a békéről, de legalább egy tűzszünetről.

Ennek feltétele persze – tesszük hozzá – , hogy a megállapodást mindkét fél győzelemként, de legalábbis számára előnyös alkuként tudja otthon eladni.

Ezzel párhuzamosan Jack Watling is arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy „egy tűzszünet most valós lehetőség.”