Bár Oroszország népességét tekintve mintegy 4,5-szer nagyobb Ukrajnánál, egyre nehezebben tudja pótolni az ukrajnai fronton elszenvedett súlyos veszteségeket.
Az utcáról a frontra
Az orosz védelmi minisztérium idén összesen 409 ezer embert szeretne mozgósítani, és teljesítendő kvótákat szabott a helyi szerveknek – derül ki a Financial Times (FT) tényfeltáró cikkéből. A toborzók pedig – írja a brit üzleti lap – egyre inkább kényszerítő jellegű eszközöket vetnek be a célok teljesítésére.
A dél-oroszországi Penza városában a rendőrség például helyi aktivisták szerint razziákat tartott cégeknél, valamint az utcákról vitt be embereket a toborzóirodákba, és a katonai szolgálatról szóló szerződéseket íratott velük alá. Hasonló jelenetek játszódtak le más településeken, például Uljanovszkban és Rosztovban is – utóbbi városban a rendőrség például 35 gyári munkást vett őrizetbe.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vjacseszlav Prokofjev
Bár az orosz rendőrség azt állítja, hogy a razziák célja nem a toborzás volt, a lap szerint valójában ez a motiváció.
A belgorodi régióból érkező jelentések szerint sokan (köztük adóssággal küszködők vagy éppen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek) csak a nyomásnak engedve állnak kötélnek, például azután, hogy a hatóságok az otthonukban is „elbeszélgettek” velük.
Ez persze nem teljesen új módszer: tavaly a távol-keleti Habarovszk régióban 2500 ilyen „elbeszélgetés” történt, amelyek nyomán 32 embert győztek meg a bevonulásról. Négy kivételével mindegyikük valamilyen bűnügy gyanúsítottja volt. (Ez egybevág a korábbi jelentésekkel, miszerint az orosz hadsereg a börtönökből is tömegesen toborzott katonákat a frontra, a büntetés elengedésével kecsegtetve az elítélteket.)
Az, aki rá tud venni másokat a bevonulásra, bónuszt kap, a fejvadászok pedig tömegesen, telefonon próbálják beszervezni az arra alkalmasnak tartottakat.
Egyre nehezebben találnak katonákat
„A helyi hatóságok óriási nyomás alatt állnak, hogy minden évben elegendő katonát toborozzanak” – mondta az FT-nek Janis Kluge, a Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Német Intézetének Oroszország-szakértője. Hozzátette: „Tudják, hogy kinek vannak adósságai, ki ellen folyik rendőrségi nyomozás és kitől vonták meg nemrég a jogosítványát. És kiszemelik őket.”
A nyomás az elmúlt hónapokban növekedett. A hivatalos szervek „minden kategóriából megpróbálják a lehető legtöbbet kisajtolni. Mindenhol megvannak azok a csapdák, amelyekkel rászedhetik vagy nyomás alá helyezhetik a jelölteket, hogy írják alá a szerződést” – mondta Artjom Kliga, a katonai szolgálatot megtagadókat és a dezertőröket segítő Connection e.V. jogi szakértője.
Az orosz hadsereg annak ellenére küzd a hírek szerint utánpótlás-problémával, hogy az új katonák 4,5 millió rubel (jelenlegi árfolyamon 17,6 millió forint) bónuszt is kaphatnak a szerződéskötésért.
„Hónapról hónapra, évről évre nehezebben talál katonákat az orosz hadsereg” – erősítette meg a lapnak Grigory Sverdlin, az orosz katonák dezertálását segítő Get Lost nonprofit alapítvány igazgatója.
A fokozódó nyomást egyrészt a súlyos harctéri veszteségek magyarázzák. Nyugati becslések szerint Oroszország havonta már több mint 30 ezer katonát veszít, miközben – a The Institute for the Study of War amerikai kutatóintézet szerint – idén összességében csak mintegy 80 négyzetkilométerrel tudta növelni az által kontrollált területek nagyságát. A teljes orosz katonai veszteség már megközelítheti a félmilliót. (Pontos számok az ukrán veszteségekről sincsenek, egyes becslések 125-150 ezer halálos áldozatról szólnak.)
Lesz-e általános mozgósítás?
Putyin azért is szeretne elkerülni egy újabb mozgósítást, mert az politikailag nagyon kényes lépés lenne, és várhatóan újabb tömeges menekülési hullámot indítana el: az utolsó jelentősebb, 2022 őszi részleges mozgósítás idején több százezer férfi hagyta el Oroszországot. Ugyanakkor egyre terjed a félelem – ezt mutatják például az orosz Telegram chatüzenetei – , hogy a szeptemberi parlamenti választások után mégis bekövetkezhet egy ilyen lépés.
Nagy vita van arról, hogy elrendeli-e Putyin az általános mozgósítást a választásokat követően – mondta Tálas Péter nemrég lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban. A biztonságpolitikai elemző szerint az orosz elnök nem fogja ezt meglépni, de „fű alatti mozgósítás” történni fog (és már történik is).
A külföldre utazást már korlátozzák, megelőzendő az újabb tömeges menekülési hullámot – tette hozzá.
Tálas Péter beszélt arról is, hogy „Oroszország nagyon nehezen tudja megvalósítani a fronton az előrenyomulást”. Szerinte a célja most kevésbé a területszerzés, sokkal inkább az ukrán hadsereg kifárasztása, amely szintén komoly utánpótlás-problémával küzd.
Oroszország részéről tehát egy felőrlő jellegű háború zajlik, Ukrajna pedig fokozódó, egyre nagyobb károkat okozó mélységi dróncsapásokkal (például „az orosz Amazon” raktárainak a támadásával) próbálja az orosz politikai elitet a háború folytatásának újragondolására ösztönözni – vélekedett.
Érdekesség, hogy az 1420 nevű független orosz YouTube-csatorna (amely alapvetően külföldieknek szól) épp a napokban kérdezett moszkvai fiatalokat arról, hogy tartanak-e a mozgósítástól. A megkérdezettek különböző, de többnyire rövid vagy óvatos válaszokat adtak, bár voltak olyanok is, akik meglepően nyílt véleményt fogalmaztak meg. Egy fiatal férfi például azt mondta: mindenáron megpróbálja elkerülni, hogy mozgósítsák, és már van B, C és D terve.
A teljes videót itt tekinthetik meg:
Csütörtökön is gyengüléssel zárt a tengerentúli tőzsde. 
