Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elrendelte szombaton 123 politikai fogoly – közöttük Alesz Bjaljacki Nobel-békedíjas és Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezető – szabadlábra helyezését, két nappal azt követően, hogy tárgyalásokat kezdett Donald Trump amerikai elnök megbízottjával – tudatta közleményben az Egyesült Államok.
Cserébe az Egyesült Államok feloldotta a fehérorosz káliumsóra kirótt szankciókat. A káliumsó a műtrágyák fontos összetevője, az egykori szovjet köztársaság a vegyület egyik legnagyobb termelője a világon.
A Vjaszna (Tavasz) nevű fehérorosz ellenzéki szervezet közzétette Lukasenka hivatalának közleményét, amely megerősítette, hogy a fogvatartottak elengedésére a minszki és az amerikai kormány közötti megállapodás keretében került sor. A közlemény szerint az elengedettek között vannak brit, amerikai, litván, ukrán, lett, lengyel, ausztrál és japán állampolgárok is.
A 63 éves Alesz Bjaljacki, aki 2022-ben megosztva kapta meg a Nobel-békedíjat, emberi jogi aktivista, és négy éven át küzdött a politikai foglyok elengedéséért, míg végül őt is rács mögé zárták. Ő a negyedik olyan kitüntetett, aki fogva tartása alatt részesült az elismerésben. Sokan elmenekültek Fehéroroszországból, amikor Lukasenka bevetette a biztonsági erőket a tüntetők ellen, de ő azt választotta, hogy marad; 2021 júliusában került börtönbe, 2023 áprilisában büntetőtelepen letöltendő 10 évi elzárásra ítélték, miután pénzügyi bűncselekményekben bűnösnek találták az általa alapított Vjasznát. Az ellenzéki mindig tagadta ezeket a vádakat.
A 43 éves Marija Kalesznyikava a Lukasenka elleni 2020. évi tömegtüntetések egyik vezetője volt. Maszkos biztonságiak 2020 szeptemberében elfogták, és egy kisteherautóban az ukrán határra szállították, de ő összetépte az útlevelét, hogy ne tudják kitoloncolni; 2021-ben 11 évi büntetőtelepi fogságra ítélték „szélsőséges tevékenység” és „a hatalom megragadását célzó bűnszövetkezetben való” részvétel miatt. A börtönben 2022-ben fekély és hasnyálmirigy-gyulladás miatt műtéten esett át, nővére szerint magánzárkába tették és megkínozták.
Szabadlábra került a 62 éves Viktar Babarika is, aki 2020-ban indulni akart az elnök ellenében a választáson, de néhány hónappal a szavazás előtt őrizetbe vették; 2021-ben 14 évi börtönre ítélték korrupciós vádakkal, amelyeket tagadott, 2023-ban műtéten esett át, miután az orvosok vizet találtak a tüdejében. Első alkalommal idén üzenhetett a családjának.
Elengedték továbbá a 48 éves Marina Zolatavát, a tut.by független hírportál főszerkesztőjét, a 47 éves Uladzimir Labkovics ügyvédet, aki több mint 20 éven át kampányolt a Vjaszna mellett, és az 53 éves Valjancin Sztefanovicsot, a Vjaszna elnökhelyettesét is.
A szabadon bocsátottak között volt egy Fehéroroszországban született lengyel állampolgár is – írta a Zerkalo című fehérorosz ellenzéki hírportál. Roman Galuzát, a Szolidaritás Fehéroroszországgal Alapítvány tagját hazaárulással vádolták, és 2022-ben helyezték előzetesbe.
A norvég Nobel-bizottság megkönnyebbülését fejezte ki Alesz Bjaljacki szabadon engedése miatt, és kérte, hogy valamennyi politikai foglyot helyezzék szabadlábra – közölte Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke, aki szerint több mint 1200 politikai fogoly ül még rács mögött Fehéroroszországban. Az Európai Bizottság is üdvözölte Minszk lépését.
Alkudoznak még
Amerikai tisztségviselők úgy tájékoztatták a Reuters brit hírügynökséget, hogy a Lukasenkával való alkudozás része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel le akarják őt választani Vlagyimir Putyin orosz elnökről, legalábbis bizonyos mértékig. A fehérorosz ellenzék ezt az erőfeszítést meglehetős szkepticizmussal fogadja.
A Lukasenkával két napon át tárgyaló amerikai különmegbízott, John Coale szombaton már Vilniusban számolt be a fehérorosz elnök egy neki tett ígéretéről is, miszerint megállítják azt a gyakorlatot, hogy Litvániába rendszeresen csempészléggömbök repülnek át.
A mintegy 10 kilométeres magasságban szálló léggömbök miatt az utóbbi hónapokban többször fel kellett függeszteni a légi forgalmat Vilniusban és Kaunasban, Litvánia két legnagyobb repülőterén. A litván hatóságok szerint a léggömböket célzottan küldik a repülőterek irányába, amivel a polgári légi közlekedés elleni támadást valósítanak meg.
Litvánia kedden rendkívüli állapotot hirdetett ki egy időre a Fehéroroszország felől érkező csempészléggömbök miatt. Inga Ruginiene litván kormányfő Minszk „hibrid támadásainak” nevezte a jórészt cigarettacsempészetre használt eszközöket, de a fehérorosz elnök akkor úgy reagált, hogy a litvánok eltúlozzák ezeket az incidenseket.
„Fehéroroszország nem akar háborút szomszédaival”
- hangsúlyozta Aljakszandr Lukasenka.
John Coale kijelentette még, hogy a Fehéroroszországban bebörtönzött még mintegy ezer politikai fogoly is kiszabadulhat a következő hónapokban, „remélhetőleg egy nagy csoportban”.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió súlyos szankciókat vezetett be Fehéroroszország ellen, miután Minszk erőszakkal elnyomta a 2020-as, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztással szembeni ellenzéki tüntetéseket.
Az Egyesült Államok feloldotta a Fehéroroszország elleni szankciókat a műtrágya alapanyagaként használt kálium-karbonát esetében – jelentette be az amerikai adminisztráció szombaton, amelyet követően visszanyerte szabadságát több mint 100 bebörtönzött ellenzéki.
Az intézkedést John Coale, az Egyesült Államok Fehéroroszországért felelős különleges megbízottja jelentette be miután pénteken és szombaton is tárgyalt Aljakszandr Lukasenka elnökkel Minszkben.
A diplomata „nagyon produktívnak” nevezte a megbeszéléseket, és közölte, hogy az Egyesült Államok célja „normalizálni” a kapcsolatokat Washington és Minszk között.
„Feloldunk szankciókat, lehetővé tesszük foglyok elengedését, és folyamatosan beszélünk egymással”
- fogalmazott John Coale újságírók előtt, és hozzátette, hogy a két ország közötti kapcsolatok az apró lépések felől a határozottabb lépések felé mutatnak, párhuzamosan a párbeszéd szélesedésével.
Fehéroroszországot, Oroszország szoros szövetségesét, nyugati szankciók széles köre sújtja, részben, mert területén keresztül lehetővé tesz Ukrajna elleni orosz katonai műveleteket, részben az emberi jogok megsértése miatt.
A szankció feloldásáról szóló amerikai döntést követően 123 bebörtönzött nyerte vissza szabadságát, köztük a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki és Marija Kalesznyikava ellenzéki politikai aktivistát.
A büntetőintézkedések alól mentesített kálium-karbonát Fehéroroszország fontos exportterméke, ami a műtrágyagyártás nélkülözhetetlen alapanyagaként szolgál.
(via MTI)
