A török fővárosban, az ankarai Beştepe elnöki komplexumban megrendezett kétnapos NATO-csúcstalálkozó zárónapján Mark Rutte NATO-főtitkár a hivatalos záróbeszédében a szövetség egységét és az összefogás mintapéldáját méltatta.
A csúcstalálkozó egyik legnagyobb diplomáciai visszhangot kiváltó sikere a magyar delegációhoz kötődik. Magyar Péter miniszterelnök a szerda délutáni hivatalos értékelésében sikeresnek nevezte a kétnapos ülést, kiemelve, hogy
„sikerült megerősíteni a világ legerősebb politikai és védelmi szövetségének egységét”.
A kormányfő ankarai tárgyalásai során kulcsfontosságú, átfogó kétoldalú megállapodást kötött Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megegyezés értelmében Magyarország – szakítva a korábbi évek merev elzárkózásával – közvetlen humanitárius és újjáépítési segítséget nyújt a háború sújtotta országnak. Cserébe Kijev garantálja a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű visszaállítását és védelmét.
A tárgyalások azonban itt nem érnek véget: a két vezető megállapodott abban, hogy a közeljövőben Kijevben vagy Budapesten újra asztalhoz ülnek, hogy véglegesítsék a részleteket. Ezt követően pedig a tervek szerint a két politikus közösen utazik el Beregszászra, hogy a helyszínen, a kárpátaljai magyarság körében pecsételjék meg a két ország közötti kapcsolatok rendezését.
Magyar Péter megerősítette azt is, hogy Magyarország a szövetségi megállapodásoknak megfelelően 2035-ig folyamatosan növelni fogja a védelmi kiadásait. A kormányfő Facebook-bejegyzésében reagált a hazai belpolitikai visszhangokra is. Közölte, hogy „a vergődő propaganda hazugságaival szemben” Donald Trump amerikai elnökkel is bemutatkoztak egymásnak a csúcson, csupán a megbeszélésük nem a nyilvánosság előtt zajlott.
Donald Trump katonai garanciákat ígért Kijevnek
Miközben a magyar-ukrán közeledés az egységet erősítette, Donald Trump sajtótájékoztatója azonnal pattanásig feszítette a nemzetközi hangulatot. Az amerikai elnök meglepően pozitív katonai jelzéseket küldött Ukrajna felé, ugyanakkor drasztikus geopolitikai lépéseket jelentett be a Közel-Keleten.
Trump legfontosabb kijelentései a következők voltak:
Biztonsági garanciák és Patriot-licenc Ukrajnának: Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész közvetlen biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának az emberéletek megmentése érdekében. Az elnök emellett felvetette annak a lehetőségét, hogy Európa és Ukrajna hivatalos licencet kapjon a csúcskategóriás Patriot légvédelmi rakétarendszerek helyi gyártására. Közölte azt is, hogy Washington kész ukrán gyártmányú drónokat vásárolni a hadserege számára.
Azonnali katonai csapás Irán ellen: Trump hivatalosan is kimondta, hogy az Iránnal kötött ideiglenes tűzszünetnek és megállapodásnak „vége”, a diplomáciai egyeztetéseket pedig időpocsékolásnak nevezte. Az elnök drámai bejelentést tett: közölte, hogy az Egyesült Államok még ma este „kemény katonai csapást” mér Iránra, és azonnali hatállyal visszaállítja az ország elleni teljes tengeri blokádot. A bejelentés hatására emelkedni kezdett a kőolaj ára, a Brent hordónkénti ára csaknem 8 százalékkal, közel 6 dollárral került feljebb, 80 dollárra.
Diplomáciai viták Spanyolországgal és Dániával: Trump folytatta a szövetségeseivel szemben kialakult korábbi csörtéket is. Spanyolországot „szörnyű partnernek” nevezte, és elrendelte az USA és Spanyolország közötti kereskedelem azonnali leállítását. Dániától pedig ismételten követelte Grönland átadását amerikai ellenőrzés alá, amire Mette Frederiksen dán miniszterelnök dühösen úgy reagált: „Grönland nem eladó.”
Kilépési fenyegetések és csapatkivonások
A csúcstalálkozó legfeszültebb pillanatai azonban Trump azon zárt ajtók mögötti kijelentéseihez kötődnek, amelyekkel nyíltan megfenyegette az európai szövetségeseket. Az amerikai elnök egyértelművé tette: ha Európa nem áll be egységesen az Egyesült Államok Irán-politikája és katonai fellépése mögé, Washington kész radikális lépéseket tenni.
Trump ismételten belengette az Egyesült Államok esetleges kilépését a NATO-ból, és közvetlen nyomásgyakorlásként kilátásba helyezte az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának azonnali, egyharmados csökkentését. Ez a fenyegetés – kiegészülve a korábbi dániai és spanyolországi diplomáciai vitákkal – komoly aggodalmat keltett a szövetségesek körében, hiszen az amerikai védelmi ernyő meggyengülését vetíti előre.
70 milliárd eurós segély Ukrajnának
Mark Rutte NATO-főtitkár tájékoztatása szerint a felszíni viták ellenére a szövetség elképesztő katonai és pénzügyi kötelezettségvállalásokról döntött. A csúcstalálkozó hivatalos Ankarai Nyilatkozata rögzíti, hogy a NATO-szövetségesek egy hatalmas, 70 milliárd eurós katonai segélycsomagot biztosítanak Ukrajna számára 2026-ban, és garantálják ennek a szintnek a fenntartását 2027-re is.
Bár a tárgyalások viharosak voltak, a hatpontos záródokumentumot végül maga Trump is aláírta. Ez a nyilatkozat egyértelműen megerősítette a NATO 5. cikkelyét (a kölcsönös védelmi garanciát), kimondta, hogy Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra, és rögzítette, hogy Irán soha nem juthat atomfegyverhez.
