220 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kér az ukrán agrárminisztérium az Európai Bizottságtól, miután a sorozatos orosz támadások hatására szinte teljesen leállt az ország legnagyobb kikötőiben a forgalom. Az Odesszai területen található három fő kikötő kulcsfontosságú az ukrán külkereskedelem szempontjából: békeidőben a mezőgazdasági export 90 százaléka ezeken keresztül hagyja el az országot.
Az infrastruktúráért felelős minisztérium szerint júliusban 57 alkalommal ért orosz támadás civil hajókat a Fekete-tengeren (ezekből 35 a kikötőkben állt), és 67 csapás érte a kikötői infrastruktúrát. Az orosz stratégia tehát megváltozott: tavaly egész évben 14 támadás ért ukrán kikötőkben álló hajókat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy július 22-én már minden ukrán kikötőbe érkező hajót orosz támadás ért. Közel három hete szinte teljesen leállt a kikötők forgalma, a szállítmányozó hajók tulajdonosai nem engedik a vízi járműveket az Odesszai terület partjaihoz.
A tengeri kereskedelemmel foglalkozó Lloyd’s List elemzése alapján jelenleg a Fekete-tenger a világ legveszélyesebb helye szállítmányozási szempontból. A júliusi halálozási adatok szerint veszélyesebb, mint a Hormuzi-szoros. Ezt alátámasztja a BBC helyszíni riportja is, amelyben a kikötői dolgozók szakszervezetének elnöke, Oleg Grigorjuk arról beszélt:
a parton félelmetesebb a hangulat, mint a fronton.
A Krím-félsziget legközelebbi pontja mindössze 180 kilométerre van: ilyen távolságból egy rakéta egy perc alatt Odesszába ér, míg egy darukezelőnek három és fél percbe telik leérni az óvóhelyre. A létesítmény egyik menedzsere elmondta: a légiriadók miatt napi 15 órát kell zárva tartani a kikötőt.
A Reuters arról számolt be, hogy több tucat drón és rakéta érte el Odesszát vasárnap is. Az orosz rakétákkal szemben egyedül a Patriot légvédelmi rendszer nyújthatna megbízható védelmet, de ez jelenleg hiánycikk Ukrajnában. A meglévő rendszereket a kikötő védelmére összpontosítani kockázatos és költséges lépés lenne.
Az EU étolaj-ellátása is veszélybe kerülhet
Ukrajna kivitelének 60 százalékát a mezőgazdasági termékek teszik ki. Az ország az Európai Unió legnagyobb kukoricabeszállítója, a napraforgóolaj-import 92 százalékát adja, és takarmány, illetve más növényi olajok terén is fontos szerepe van az Unió ellátásában.
Az agrárminisztérium szerint az ukrajnai silók októberre megtelhetnek, és novemberig 9 millió tonna gabona halmozódhat fel: egyelőre nem tudni, ezt hol fogják tárolni. A gazdák jelenleg még a termelés költségénél is olcsóbban adják el a gabonát, a gabona- és olajosmag-árindex 30 százalékkal esett vissza. Az árcsökkenés a belföldi kereskedelemre vonatkozik: a búza világpiaci ára 20 százalékkal emelkedett július eleje óta. Az agrárminisztérium azt közölte, hogy ha nem kapnak pénzt az Európai Bizottságtól, akkor a búzaexport 17,6 millió tonnáról 8,3 millió tonnára zuhanhat.
Fotó: MTI / EPA / STR
Az ukrán jegybank a GDP közel 1 százalékára, 2,5 milliárd dollárra (jelenlegi árfolyamon 788,6 milliárd forintra) teszi az év második felében a kiesést, amelyet a tengeri szállítmányozás fennakadása okoz. A vasúti, közúti szállítmányozás és az ukrán-román határon fekvő dunai kikötők átmeneti megoldásként szolgálhatnak, de ezek összesen csak az odesszai kikötők volumenének felét tudják kezelni. A használatuk logisztikai szempontból költségesebb és bonyolultabb, ráadásul az agrárminiszter a Reutersnek elmondta: a Duna várhatóan októberig annyira alacsony marad, hogy nagyobb hajók nem használhatják.
A magyar kormány jelenleg tiltja az ukrán gabona behozatalát. A múlt heti Klasszis Podcastben Raskó György agrárközgazdász arról beszélt: több tízezer magyar sertéstartón és tejtermelőn segítene, ha a kormány feloldaná ezt a tilalmat.
Átjáróház lett az ukrán-moldáv határból
A kikötőket érő egyre gyakoribb orosz légitámadások nem csak Ukrajnát veszélyeztetik. A csernomorszki kikötő 40, az odesszai 45 kilométerre található légvonalban az ukrán-moldáv határtól. Az Odessza elleni légicsapás-sorozat tehát éppen kapóra jöhet az orosz hadsereg számára a Moldovával szembeni hibrid hadviseléshez.
Egy rakétával felszerelt drón vasárnap délután robbant fel a határ moldáv oldalán, Crocmaz falu mellett. Az eszköz egy erdős területre zuhant, de a széthulló törmelékek lakóházakban is kárt okoztak. Néhány nappal korábban egy szintén orosz Gerany-2 típusú drón zuhant le: ez délebbre, a moldáv-román határ mentén, Văleni közelében csapódott be. Júliusban is ilyen típusú drón repült át a határon 40 kilogramm robbanóanyaggal.
Az ukrán-moldáv határ mellett márciusban is találtak egy robbanóanyaggal felszerelt orosz drónt, tavaly novemberben pedig egyszerre hat vezető nélküli jármű is belépett a moldáv légtérbe, az egyik egy lakóház tetejére zuhant.
Szeptember 1-én indult az új rendszer. 
