A földcsuszamlás a tömegmozgások egyik fajtája, és így joggal használhatjuk ezt a jelzőt a demokratikus szocialista Zohran Mamdani polgármester-választási győzelmére, amely a kapitalizmus szimbolikus központjában, New Yorkban született kedden. A demokraták jelöltje a szavazatok 50,1 százalékát szerezte meg, Andrew Cuomo, a fő kihívó, 41,6 százalékon végzett, míg Curtis Sliwa republikánus jelölt 7,1 százalék szavazatot kapott az NBC News beszámolója szerint.
— Zohran Kwame Mamdani (@ZohranKMamdani) November 5, 2025
Kétkezi munkások
„Amióta csak az eszünket tudjuk, New York dolgozó embereinek a gazdagok és a jó kapcsolatokkal rendelkezők azt mondták: a hatalom nem az ő kezükbe való. Dobozemeléstől megzúzódott ujjak, futárkerékpárok kormányától kérges tenyerű kezek, konyhai égési sebekkel borított ujjpercek – ezek a kezek nem kaptak engedélyt arra, hogy kezükbe vegyék a hatalmat. És mégis, az elmúlt tizenkét hónapban ti mertetek valami nagyot megcélozni. Ma este, bár szinte lehetetlennek tűnt, elértük. A jövő a mi kezünkben van. Barátaim, ledöntöttünk egy politikai dinasztiát” – fogalmazott indításként Mamdani győzelmi beszédében.
Láthatjuk, hogy Mamdani a harcot nem a demokraták és republikánusok közötti harcként, de nem is csak Donald Trump politikája elleni ellenállásként keretezte. Ez az újfajta megközelítés, amit a demokratikus szocialisták képviselhetnek, és amely kiverte a biztosítékot a hatalmi elitnél.
Mamdani győzelmét Andrew Cuomo ellen érte el, aki független jelöltként indult. Erre azért kényszerült New York állam korábbi kormányzója, mert demokrata polgármester-jelöltként júniusban elvesztette az előválasztást, amelyen Mamdani a szavazatok 43 százalékát megszerezve megelőzte a másik tíz jelöltet, és amelyen Cuomo alig több mint 36 százalékot ért el.
The choice is clear as day: Trump and Musk for Cuomo vs. our campaign for change. pic.twitter.com/wQTDbnCWqu
— Zohran Kwame Mamdani (@ZohranKMamdani) November 4, 2025
Ana minkum wa alaikum
„Andrew Cuomónak a legjobbakat kívánom a magánéletében. De engedjétek meg, hogy ez legyen az utolsó alkalom, amikor kimondom a nevét – mert ma este lapozunk: véget vetünk annak a politikának, amely cserben hagyja a sokakat, és csak a keveseknek engedelmeskedik. New York, ma este teljesítettétek a kívánságot: felhatalmazást a változásra. Felhatalmazást egy újfajta politikára. Felhatalmazást egy olyan városra, amelyben meg tudunk élni. És felhatalmazást egy olyan kormányzásra, amely pontosan ezt váltja valóra” – folytatta Mamdani.
„Megmutattátok, hogy amikor a politika nem leereszkedően szól hozzátok, akkor képesek vagyunk egy új vezetési korszakot nyitni. Harcba szállunk értetek, mert mi ti vagyunk. Vagy ahogy (a bevándorló- és munkáskerületben) Steinwayben mondjuk (arabul): ana minkum wa alaikum (”közületek való vagyok, és veletek vagyok„.)”
„New York továbbra is a bevándorlók városa marad: egy város, amelyet bevándorlók építettek, bevándorlók tartanak működésben, és amelyet mától egy bevándorló vezet” – tette hozzá Mamdani, aki Ugandában született, de indiai felmenőkkel rendelkezik.
Beszédét az ismert kampányjelszavaival zárta, amelyet az ünneplő tömeg vele együtt skandált: „Együtt, New York, be fogjuk fagyasztani a… [lakbéreket!] Együtt, New York, gyorssá tesszük a buszokat, és… [ingyenessé!] Együtt, New York, mindenkinek elérhetővé tesszük a… [gyermekellátást!]”
Ellenpropaganda
Mamdani tömegmozgalomra és emberközeli szociális média jelenlétre építő kampányával a hatalmi elit hagyományos médiája és pénze állt szembe. Megvádolták, hogy iszlám vallása miatt bizonyára támogatja a terroristákat, valamint antiszemita; továbbá tapasztalatlan, nincsenek kormányzási ismeretei, szemben idősebb kihívóival. Valamint – hangzottak a vádak – a dolgozó rétegek iránti szimpátiája kommunizmus, ami lerombolja majd az üzlet szabadságát, és így a növekedésüket.
„Fiatal vagyok — minden igyekezetem ellenére, hogy öregedjek. Muszlim vagyok. Demokratikus szocialista vagyok. És ami talán a legsúlyosabb mind közül: egyiket sem vagyok hajlandó megbánni” – válaszolta erre győzelmi beszédében.
Mamdani fokozatosan vált palesztin-szimpatizánssá, emiatt hevesen támadták antiszemitizmussal. Ő visszautasítoltta a vádat, egyes zsidó közéleti személyiségek is kiálltak mellette.
„És fel fogunk építeni egy olyan Városházát, amely rendíthetetlenül kiáll a zsidó New York-iak mellett, és nem hátrál meg az antiszemitizmus mételye elleni küzdelemben. Egy olyan várost, ahol a több mint egymillió muszlim tudja, hogy otthon van — nemcsak a város öt kerületében, hanem a hatalom termeiben is. New York többé nem lesz olyan hely, ahol az iszlamofóbiából politikai tőkét lehet kovácsolni és választást lehet nyerni” – fogalmazott Mamdani beszédében.
Fotó: X/Zohran Mamdani https://x.com/ZohranKMamdani/status/1985766254221598889/photo/1
Kétkedők és ellendrukkerek
Bár New York polgármesterének nincs közvetlen felügyelete a Wall Street felett, ez a pozíció meghatározza a város vállalkozásbarát megítélését. Bár sok befektető azt mondja, hogy megérti Mamdani megélhetési problémákkal kapcsolatos aggályait, az adópolitikája miatt aggódik – írja a Reuters.
„Az, hogy egy egyszobás lakás bérlése havi 5 ezer dollárba (1,7 millió forintba) kerül, fenntarthatatlan” – mondta Phil Blancato, az Osaic vezető piaci stratégája a választási eredmények után. „De ha belegondolunk, a kisvállalkozások, a vállalatok szintjén... az adók emelésének jelentős hatása lenne.”
Vannak, akik abban reménykednek, hogy Mamdani mérsékli álláspontját vagy akadályokba ütközik céljai elérésében, és valószínűtlennek tartják, hogy az új polgármester drasztikus változást érhet el. A győzelmével kapcsolatos aggodalmak „kissé eltúlzottak” – mondta Peter Cardillo, a New York-i Spartan Capital Securities vezető piaci közgazdásza a választási eredmények ismerete előtt.
Néhány üzletember kész harcolni azért, hogy megakadályozza Mamdani egyes javaslatait, köztük azt, hogy öt városi tulajdonú élelmiszerboltot nyissanak – minden nagy városrészben egyet –, amelyek nagykereskedelmi áron értékesítenének élelmiszert. Az üzleti közösség ellenzői a javaslatot megvalósíthatatlannak tartják, mondván, hogy az aláásná a bolttulajdonosok üzletét. David Schwartz, a New York-i Élelmiszerboltok Szövetségének (NYAGS) igazgatója azt mondta, hogy tagja lesz annak a csoportnak, amely ellenezni fogja ezt a tervet. „Csak azért, mert kampányolt mellette, nem jelenti azt, hogy képes lesz megvalósítani” – vélekedett.
A másik két demokrata győzelem, proteszt voksok
Eközben két demokrata jelölt is újrázott a keddi kormányzóválasztáson: az egykori haditengerészeti helikopterpilóta, Mikie Sherrill nyert New Jerseyben, az egykori CIA-tiszt Abigail Spanberger pedig Virginiában. Sok közös vonásuk van. Mindkettőjüket először 2018-ban választották meg a Kongresszusba, Trump első ciklusának félidős választásain. Idén mindketten problémamegoldó, mérsékelt, nemzetbiztonsági kapcsolatokkal rendelkező jelöltként indultak, és kampányaikat a megfizethetőségi kérdésekre összpontosították, miközben Trump elleni védőbástyákként pozicionálták magukat, számolt be róla a Reuters.
Bár győzelmük nem volt nagy meglepetés, tekintve, hogy államaik inkább a demokratákat támogatják, mint a republikánusokat, annak mértéke alátámaszthatja azt az érvet, hogy stratégiájuk működhet a jövő évi félidős választásokon is. A demokraták abban reménykednek, hogy ekkor visszaszerzik majd az irányítást a Kongresszus felett.
Mindketten, Zohran Mamdanihoz hasonlóan, a megfizethetőséget tették központi kampánytémává. Spanberger „Megfizethető Virginia” terve az egészségügyi, lakhatási és energiaköltségek csökkentésére összpontosított, és megígérte, hogy a nagy adatközpontokat működtető és sokat fogyasztó tech cégektől „méltányos részesedést” kér az áramköltségek fedezésére, ezzel csökkentve a lakosok rezsiszámláit.
Sherrill „Megfizethetőségi Programja” hasonló aggályokat célzott meg. Többek között állami szintű energiavészhelyzet kihirdetését és az áramdíjak befagyasztását ígérte.
Bár nem szerepelt a szavazólapon, nyilván Donald Trump személye is befolyásolta a választást. Az elnök népszerűségi mutatója a második ciklusa során az eddigi legalacsonyabb szintre esett a Reuters/Ipsos közvélemény-kutatásai szerint, a választók pedig a megélhetési kérdésekre összpontosítottak.
Így a demokraták begyűjthették a Trump elleni proteszt szavazatokat.
Fotó: Wikipédia/Matt Johnson
Mérsékelt és progresszív demokraták
Végül visszatérünk a címben feltett kérdésre: mennyire demokrata Mamdani? Ezen azt értjük, hogy mennyiben képviseli a Demokrata Pártot, amelyben – mint az előválasztáson is kitűnt – két irányzat küzd egymással: a régebbi, „beágyazott”, mérsékelt főáram, és az új, „progresszív”, demokratikus szocialista irányzat. Vajon mit hoz Mamdani győzelme a párt számára?
Ford O'Connell, a republikánus stratéga szerint sikere beárnyékolja a mérsékeltek, Sherrill és Spanberger győzelmeit, mivel Donald Trump azon fog dolgozni, hogy minden demokratát, aki jövőre eséllyel indul harcba az amerikai képviselőházi helyekért, Mamdani klónjaként bélyegezzen meg. „Ez egy igazi ászadu lesz azon republikánusok számára, akik a lila (azaz se nem piros, republikánus vagy kék, demokrata) körzetekben indulnak” – tette hozzá.
Matt Bennett, a Third Way, egy demokrata centrista agytröszt alelnöke szerint „sokkal fontosabb, hogy a mérsékeltek nyertek a nagy államokban, amelyek gyakran választanak republikánus kormányzókat, mint hogy egy szélsőbaloldali jelölt nyert New Yorkban.”
Ezzel ellentétben Alexandria Ocasio-Cortez (AOC) kongresszusi képviselő, Mamdani támogatója szerint győzelme a párt jövőjét jelzi, hiszen neki „nem csak egy republikánust kellett legyőznie, de a Demokrata Párt régi gárdáját is”.
