A helyszínen készült felvételeken nagy mennyiségű fekete füst látható az egykori villa felett – közölte a Klix.ba boszniai hírportál.
Az épület azonban már a mostani tűz előtt is romos állapotban volt: az 1992-1995-ös boszniai háború idején kifosztották és felgyújtották, azóta pedig nem állították helyre.
A Gorica-villa Tito egyik legismertebb és legfényűzőbb hegyvidéki rezidenciája volt. Az 1960-as évek végén, mintegy 900 méteres tengerszint feletti magasságban épült fából és kőből. A jugoszláv államfő az 1960-as évek végétől az 1970-es évek végéig több mint tíz alkalommal látogatott Bugojnóba, elsősorban a környék gazdag vadászterületei miatt.
A villa nemcsak pihenőhelyként szolgált, hanem diplomáciai találkozóknak is otthont adott. Tito bugojnói tartózkodásai során külföldi államférfiakat, magas rangú katonai vezetőket és diplomáciai küldöttségeket is fogadott ott. Tito halála után az épületet részben emlékhellyé alakították.
Fotó: Wikipédia
A Gorica-hegy stratégiai fekvése miatt a villa az 1990-es évek boszniai háborújában több szerepet is betöltött, és súlyosan megrongálódott. A háború alatt kifosztották és felgyújtották, így az egykor reprezentatív rezidenciából az elmúlt évtizedekre csak romok maradtak. A pénteki tűz ezeket a megmaradt épületrészeket érintette. A tűz keletkezésének okáról, illetve az újabb károk mértékéről egyelőre nem közöltek részleteket.
Josip Broz Tito a második világháború utáni szocialista Jugoszlávia vezetője, 1953-tól elnöke, 1974-től pedig élethossziglani elnöke volt. Évtizedeken át meghatározó szerepet játszott a soknemzetiségű délszláv állam egyben tartásában. Az 1980-ban bekövetkezett halálát követő évtizedben Jugoszláviában egyre súlyosabb gazdasági, politikai és nemzetiségi válság alakult ki, amelyet az 1990-es évek elején az ország felbomlása és háborúk követtek. Tito személyének kultusza mindmáig jelen van az egykori Jugoszlávia több utódállamában.
(MTI)
Magyar Péter csütörtök este tette közzé a neveket. 
