Erről lesz szó a cikkben:
- Hogyan befolyásolják a gazdasági nehézségek az ukrán menekültek döntéseit?
- Milyen gazdasági és lakhatási nehézségek állnak a visszatérés hátterében?
- Hogyan hat az orosz propaganda a hazatérőkre?
- Milyen kihívásokkal néznek szembe az ukrán belső menekültek saját hazájukban?
- Mennyire megbízhatóak a visszatérők számáról szóló becslések?
A gazdasági nehézségek növekedésével becslések szerint 130 ezer, belső menekültként élő ukrán tért vissza az oroszok által megszállt Donbászba az elmúlt években. Sokan azok közül, akik az orosz megszállás elől 2022-ben Nyugat-Ukrajnába menekültek a nem veszélytelen visszatérés mellett döntöttek, mert nem tudnak lépést tartani az ukrajnai megélhetési költségekkel— írja a Kyiv Post.
A hazatérők a moszkvai Seremetyevói repülőtéren keresztül utaznak, hogy megtegyék az utat haza, mert Oroszország lezárta az utolsó szárazföldi határátkelőt az ukrajnai Szumi régió és az oroszországi Kurszk régió között, amikor Kijev a nyáron ellentámadást indított a térségben – mondta Petr Andrjuscsenko, Mariupol elmenekült polgármesterének tanácsadója a Kyiv Postnak.
Andrjuscsenko elmondta, hogy a Seremetyevói ellenőrzőpontot felügyelő orosz tisztviselőktől szerezte be az adatokat, amelyek azt mutatják, hogy visszatérés fő kiváltó oka a pénzügyi nehézség.
A visszatérők Kijevből Varsóba, majd Minszkbe busszal, végül Moszkvába repülővel utaznak. A varsói Zachodnia buszpályaudvaron fehérorosz sofőrök elmondták, hogy naponta több busz is indul Minszkbe, és mindegyik út során körülbelül 10 ukrán utas továbbutazik Moszkvába, majd a megszállt területekre. „Mint a Szovjetunióban” — mondták a France24 beszámolója szerint.
Lakhatási gondok
„Ez a hullám tavaly azután kezdődött, hogy az ukrán kormány eltörölte a havi 2 ezer hrivnya (19 ezer forint) szociális támogatást a belső menekültek számára. De a fő ok az, hogy nincs hol lakniuk” – mondta Andrjuscsenko.
A Donbászból 2022-ben elmenekült ukrán munkavállaló átlagkeresete Ukrajna nagy részén nem haladja meg a havi lakásbérlés árát – tette hozzá. Ez Ukrajna legnépszerűbb lakásvásárlási hitelprogramját, a jeOselját (єОселя) is elérhetetlenné teszi a belső menekültek számára – tette hozzá. Az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok az államilag támogatott program 13 ezer hitelfelvevőjének mindössze 2 százalékát teszik ki. „A program a Kijevből, Bucsából, Hosztomelből érkezett menekülteknek megfelelő, de a mariupoli, berdjanszki, volnovahai, tokmaki és melitopoli menekültek nem engedhetik meg maguknak” — tette hozzá a tanácsadó.
A jeOselja hitelállománya már meghaladta a közvetlenül háború előtti volument – az Ukrfinzsitlo összesen 21 milliárd hrivnya (197 milliárd forint) összegű hitelt nyújtott, de még mindig elmarad a 2008 előtti, 28 milliárd hrivnya körüli összegtől, ami 263 milliárd forint — írta korában a Kyiv Post.
Vadim Bocsenko, Mariupol elüldözött polgármestere kiemelte, hogy a megfizethető lakhatás hiánya, és az orosz propaganda hatása arra készteti az embereket, hogy visszatérjenek a megszállt területekre — idézi a The New Voice of Ukraine.
„Az embereknek nincs hol élniük, és nincs lehetőségük a háború előtti életkörülményeik helyreállítására, ezért kénytelenek visszaköltözni az orosz megszállás alatt lévő otthonaikba” – mondta Bocsenko.
Ellenséges környezet
A Kijevhez hasonló városokban, ahol több a munkahely, a menekültek gyakrabban telepednek le. Andrjuscsenko szerint más régiók nem nyújtanak ugyanilyen pozitív kilátásokat a belső menekülteknek. Nyugat-Ukrajnából többen térnek vissza a megszállt területekre, a keleti Dnyipróból viszont kevesebben.
Egyes régiókban kevés a menekült, mert ezek „barátságtalanok a belső menekültek számára” – vagyis nem tudnak munkát találni, a helyi árak túl magasak ahhoz, hogy megéljenek, és a helyi társadalom „zár” előttük.
A fentiekhez hozzátehetjük, hogy Ukrajna keleti régióiban, amelyet az orosz megszállás is érint, a lakosok közül sokaknak orosz az anyanyelve, és ha a kizárólag ukránul beszélő nyugati régiókba menekültek, a nem megfelelő — például akcentusos — ukrán nyelvtudásuk akadály lehet a helyi munkaerőpiacon, és a helyi társadalomba való beilleszkedésben is.
A sikeres ukrajnai decentralizációs reform ellenére az ukrajnai önkormányzatok továbbra is a kijevi adminisztrációra támaszkodnak, hogy megoldásokkal szolgáljanak a belső menekültek számára. A nagyszámú embert befogadó helyi közösségek a gyors lakosságnövekedéssel járó kihívásokkal néznek szembe, mivel nem rendelkeznek forrásokkal a helyi infrastruktúra gyors bővítéséhez – tette hozzá Nataliia Zaika, az AUK Viselkedéstudományi Intézet igazgatóhelyettese.
A visszatérők lojalitási teszten esnek át
Érkezéskor az ukránokat „szűrésnek” vetik alá Oroszországban. A határőrök kihallgatják őket, megvizsgálva Oroszországhoz való lojalitásukat és esetleges ukrán szimpátiájukat. Ellenőrzik dokumentumaikat, továbbá telefonjaikat amelyeken leellenőrzik névjegyeiket, fényképeiket, üzeneteiket vagy bármilyen más feljegyzést — Kijev-barát álláspontok után kutatva, amely egyből alkalmatlanná teszi őket arra, hogy visszatérjenek az oroszok által megszállt Donbászba.
„27 órán át a földön kellett üljünk egy kis szobában” – mondta a Kyiv Postnak Angelina, egy fiatal nő, aki nemrég tért haza a megszállt Donyeckbe, hogy eladja ingatlanját. „Odanyújtottak nekem egy kérdőívet abszurd kérdésekkel. Például: „Mit érzel a különleges katonai művelettel kapcsolatban?” Ha kifejezed, hogy nem támogatod az Ukrajna elleni háborút, problémákkal kell szembenézni.
Ha azt mondod, hogy támogatod az orosz agressziót, átengednek, de veszélyben leszel, mivel a profilod az ukrán különleges szolgálatok kezébe kerülhet – és mi lesz akkor? „Ez súlyos morális kérdés” – mondta.
Még azután sem garantálható, hogy a hazatérők beléphetnek az oroszok által ellenőrzött területre, hogy napokat vártak élelem, és sokszor víz nélkül — teszi hozzáa Kyiv Post.
Sokakat nem engednek be az oroszok
Andrjuscsenko csapata összevetette az orosz tisztviselőktől kapott adatokat a „Mariupolban tartózkodó” informátorok adataival. Úgy vélik, több ezer ember próbált hazatérni, de sokakat a határon visszatartottak.
„A megszállt területre visszatérő 120-130 ezer embernél több, körülbelül 200 ezer ukrán belépését elutasították” – mondta a mariupoli városi tanács tanácsadója. „További 50-70 ezer embernek a minszki határellenőrzésnél tiltották meg, hogy belépjenek Oroszországba.”
Számok és érzelmek
A 130 ezres becslést Makszim Tkacsenko parlamenti képviselő közölte még augusztusban. Tkacsenko az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Nép Szolgája pártjának tagja, és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok jogait képviselő parlamenti csoport elnöke. Egy kelet-ukrajnai önkormányzati képviselő azt mondta a Kyiv Postnak, hogy ez a szám elérheti a 300 ezret is, de Andrjuscsenko szerint az ilyen számok „túlzónak” számítanak.
Tkacsenko később visszavonta állításait. „Nincs ilyen statisztikai adat. Ez csupán légből kapott, érzelmi felindulásban keletkezett feltételezés volt” – mondta a képviselő az Ukrinformnak.
Elmondása szerint vannak egyedi esetek, amikor különböző okok miatt ukránok kénytelenek ideiglenesen a megszállt területekre utazni, „de semmiképpen sem száz- vagy akár tízezrekről van szó, ellenőrzött statisztika pedig elméletileg sem létezhet”.
Az oroszok szerényebb számokról számoltak be. Okszana Miscsenko a seremetyevói határőrség képviselője orosz tévécsatornáknak azt mondta, hogy 2023 októbere óta összesen 107 ezer ukrán érkezett a repülőtérre, és mindössze 83 ezren léphettek be.
„A 100 ezer feletti ukrán visszatérő már túl nagy szám” – mondta a Kyiv Postnak Volodimir Vahitov, a kijevi Amerikai Egyetem Viselkedéstudományi Intézetének igazgatója. „Ezek a számok azonban homályos becslések széles skáláján mozognak, amelyeket a határ különböző oldalain lévő hivatalnokok jelentettek be, nem pedig mintákon vagy felméréseken alapuló szilárd tények.”