Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Zöld pénzügyek alatt olyan, alapvetően piaci alapon, magánforrásokra épülő pénzügyi közvetítést értünk, melynek során a pénzügyi, befektetési, biztosítási szolgáltatások – a kockázatkezelési elvek sérülése nélkül – dedikáltan a környezeti fenntarthatóságot is szolgálják, jellemzően beruházások, projektek finanszírozásán keresztül.

A környezeti fenntarthatóságot szolgáló beruházások definíciója (az úgynevezett taxonómia) az Európai Unióban és a világ számos más országában kialakítás alatt áll. Ugyanakkor a legelterjedtebb zöld kötvény sztenderdek alapján az olyan projekteket tekintjük zöldnek, melyek az alábbi területekre irányulnak: 

• megújuló energia,

• energiahatékonyság,

• szennyezés megelőzés és kontroll,

• környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés,

• szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés,

• tiszta közlekedés,

• fenntartható vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás,

klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,

•„ökohatékony” illetve körkörös gazdaság termékei, technológiái,

• zöld épületek.

A fenti módon zöldnek minősített termékeket, szolgáltatásokat nevezzük címkézett (labelled) zöld pénzügyi terméknek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a címkével nem rendelkező termékek, ügyletek egy része is bizonyosan környezetileg hasznos célt finanszíroz, még ha ezt nem is szándékoltan teszi.

A fenntartható befektetések térnyerését jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben világviszonylatban még csupán 13 ezer milliárd dollár értékű befektetés tartozott az ilyen típusú befektetések körébe, 2018-ra ez az összeg több mint a duplájára, 31 ezer milliárd dollárra duzzadt. Az élen Európa jár a fenntartható befektetések támogatásában, azonban az USA egyre inkább felzárkózik, illetve Japán példája is kiemelkedő.

A szakértők szerint óriási perspektíva van a zöld beruházásokban, így értelemszerűen az ezeket támogató pénzügyi konstrukciókban is. Az Európai Unió által 2050-re kitűzött klímasemlegességi (karbonsemlegességi) cél például a közösség szintjén 1000 milliárd euró értékű beruházást feltételez. Ráadásul a célok elérése érdekében a szabályzókat is rugalmasabbá teszik. Az Európai Unió például arra készül, hogy az Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében bevezessék az úgynevezett zöld rugalmassági záradékot, amely megengedheti majd, hogy a tagállamok klímavédelemmel összefüggésben álló állami beruházásai esetén szankciók nélkül átléphessék az egyébként szigorúan vett korlátokat, vagyis a költségvetési hiány 3 százalékos GDP-arányos szintjét, illetve a 60 százalékos adósságráta-limitet.

A zöld pénzügyeket a források és eszközök szempontjából csoportosíthatjuk. A legfontosabbak ezek a kategóriák:

Zöld hitelek

A címkézett zöld hitelek néhány éve jelentek meg. Ezen kölcsönök mindegyikére igaz, hogy a hitelcél megfelel valamely zöld taxonómiának, és a hitelező egy transzparens folyamattal, valamint adatszolgáltatással támasztja alá, hogy a finanszírozás tényleg a deklarált környezeti célokat szolgálja. 

Az egyszerű, zöld célú beruházási hitelek, projekthitelek mellett megtalálhatók a zöld szindikált hitelek is (jellemzően a legnagyobb összegű, legkomplexebb beruházások finanszírozására), illetve egészen újszerű finanszírozási formák is. 

Dedikáltzöld hitelek és fenntarthatósághoz kötött hitelek éves folyósítása globálisan (mrd USD)Dedikáltzöld hitelek és fenntarthatósághoz kötött hitelek éves folyósítása globálisan (mrd USD)

A címkézett zöld hitelek speciális, rendkívül innovatív alkategóriáját teszik ki a fenntarthatósághoz kötött (sustainability-linked) vagy ESG-teljesítményhez kötött hitelek, melyek esetében a hitelfelvevő cég környezeti (vagy ESG) teljesítménye határozza meg a hitel kamatát, de sokszor nem csak a hiteldöntéskor, hanem akár a teljes futamidő alatt. A környezetileg jól teljesítő adós kamatterhe tehát csökkenhet a hitel futamideje alatt, ami ugyan a bank marzsát némileg ronthatja, ám ezt a hatást a kockázati költségek csökkenése akár ellensúlyozhatja is.

Zöld betétek

Többnyire azt tekintik zöld betét formának, amikor a betétgyűjtő bank vállalja, hogy legalább a zöld betétállománnyal megegyező volumenű hitelt folyósít dedikáltan zöld projektekre. 

A hitelekhez hasonlóan itt is van arra példa, hogy a zöld betétet külső auditor vagy tanácsadó is tanúsítja. Ebben az esetben tulajdonképpen a zöld kötvényekhez (lásd lentebb) – mint jellemzően intézményi befektetőknek szánt forrásgyűjtési formához – rendkívül hasonló pénzügyi közvetítés valósul meg, csak éppen a háztartási forrásokra alapozva, és a kötvénykibocsátás kötöttségei nélkül.

Zöld kötvények

A zöld kötvény név egy állampapírt takar, amelyet rendszerint intézményi befektetők vásárolhatnak meg. A normál kötvényekhez képest az alapvető különbséget az jelenti, hogy a befolyó pénz célhoz kötött. Csak olyan beruházásokat finanszírozhatnak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye.

Zöld kötvények kibocsátása globálisan 2019-banZöld kötvények kibocsátása globálisan 2019-ban

A kötvénykibocsátás során jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre. Különbséget jelent a hagyományos állampapírokhoz képest az is, hogy általában kikötik egy semleges, harmadik fél által készített értékelés meglétét. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy a finanszírozandó projekt vagy eszközök köre megfelelő-e az elvárt célok szempontjából, valamint, hogy a befolyó összeg felhasználásának ellenőrzése teljeskörű-e, amiről évente jelentés is készül.

Magyarország 2020-ban bocsátott ki először zöld kötvényt, a kibocsátás 1,5 milliárd euró értékű volt. Később, szeptemberben ismét sikeresen vont be hazánk ilyen forrásokat.

 Zöld kötvényekből finanszírozott projektek megoszlása Zöld kötvényekből finanszírozott projektek megoszlása

Zöld alapok

Ha a megtakarítások nemcsak betétben ölthetnek testet, hanem diverzifikáltabb befektetési alap formában is, akkor többféle terméket (többnyire részvényeket és kötvényeket) tartanak az alapok portfóliójában. Az alapok befektetési portfoliója figyelembe veszi a környezeti és társadalmi tényezőket a pénzügyiek mellett, a várható hozamok pedig versenyképesek a „klasszikus" befektetésekkel is. Az FFB-alapok (fenntartható fejlődés befektetési) segítségével a megtakarítók tehát úgy növelhetik a vagyonukat, hogy közben a környezetre és az élhetőbb társadalom szempontjaira is figyelnek.

A befektetési alapok terén a befektetési döntéshozatal során szem előtt tartott hozam-kockázat keretrendszer már jó néhány éve egyre több szereplő esetében kiegészül a zöld (illetve általában az ESG) szempontok figyelembevételével. A társadalmilag felelős befektetések (SRI - Socialy Responsible Investment) térnyerése is egyre jelentősebb a nemzetközi tőkepiacokon.

Fenntarthatósági tematikájú befektetési alapok nettó eszközértékének alakulásaFenntarthatósági tematikájú befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása

ESG - Environmental, Social, Governance

Egy szemlélet, mely olyan befektetési stratégiát takar, amely a vállalatok fenntarthatóságot célzó törekvéseit, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során. A környezeti szempont (Environmental) kiemelt területei a klímakockázatok, az erőforrás-gazdálkodás és a tiszta energia, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mértéke, a hulladékkezelés; a társadalmi (Social) nézőpont fontosabb ügyei a diverzitás, az emberi jogok, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalás kérdése, a kiberbiztonság; a vállalatirányítás (Governance) szempontjából pedig az üzleti etika, az átláthatóság, illetve a korrupció elkerülése a sarkalatos pontok.

Mi az az ESG?Mi az az ESG?

Mi a környezetvédelmi termékdíj? Mire fordítja az állam?

A környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. E veszélyek és várható terhelések csökkentése, illetve a financiális források megteremtése érdekében a termék első belföldi forgalomba hozója, az első belföldi forgalomba hozó első vevője, a bérgyártató, a saját célú felhasználója, vagy készletre vevője köteles a termék tömegére megállapított díjat fizetni.

Az egyes termékek funkciójuk betöltése során használatukkal, valamint elhasználódásuk után – általában hulladékként – terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. A termékdíjas szabályozás célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természetes erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.

Ábrák forrásai:

Zöld hitelek 

Zöld kötvények

Zöld alapok

ESG

 

Címkék: Pénzügyi szektor

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Rábólintott az MNB az új szuperbank tagjait érintő vételi ajánlatra
MTI | 2021. január 15. 17:49
Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. által az MKB Nyrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. részvényeire vonatkozó kötelező nyilvános vételi ajánlatot, a részvényeseknek január 19-től február 17-ig van lehetőségük elfogadni az ajánlatot - közölte az MKB és a Takarék Jelzálogbank a tőzsde honlapján pénteken.
Pénzügyi szektor Vizsgálódott az MNB - ezért bírságolták meg a Groupamát
Privátbankár.hu | 2021. január 12. 11:10
A Magyar Nemzeti Bankrendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél (Groupama). A vizsgálat 2017 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.
Pénzügyi szektor Csökkent a hazai biztosítási alkuszok száma
Csabai Károly | 2021. január 6. 15:55
A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.
Pénzügyi szektor Még közelebb kerültünk a gigabank elindulásához
Privátbankár.hu | 2020. december 31. 09:09
Kötelező nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. a banki papírokra.
Pénzügyi szektor Sorvezetőt küld a bankoknak az MNB több fontos új szabályról
Privátbankár.hu | 2020. december 28. 13:34
A hazai bankokat érintő több fontos döntésről és szabályról tájékoztatót küld a Magyar Nemzeti Bank az érintetteknek.
Pénzügyi szektor Bankárélet a pandémia alatt: valaki rászokott a kerékpárra, más Rúzsa Magdival publikált receptkönyvet
Csabai Károly | 2020. december 27. 06:34
A koronavírus-járvány miatt számos hobbinknak, kedvenc szórakozásunknak sem hódolhatunk. Nem járhatunk például úszni, terembe kosarazni, vagy squasholni, most télen pedig síelni, de moziba vagy színházba sem. A hazai bankok, hitelintézetek vezetőinél érdeklődtünk, ők hogyan vészelik át e nehéz napokat, van-e olyan tevékenységük, amelyeket nem űzhetnek, s a kényszer szülte helyzetben belevágtak-e esetleg másba.
Pénzügyi szektor Már működik a Magyar Bankholding Zrt.
Privátbankár.hu / MTI | 2020. december 16. 07:17
Ténylegesen is elindult a működés, azaz létrejött Magyarország második legnagyobb bankcsoportja.
Pénzügyi szektor Megválasztották Mészáros Lőrinc bankjának új vezetőjét
Privátbankár.hu | 2020. december 14. 13:32
Ahogy azt lapunk elsőként kilátásba helyezte, a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő hitelintézet elnök-vezérigazgatói posztjáról lemondott Balog Ádám helyére a mai rendkívüli közgyűlésen Barna Zsoltot választották, 2021. január 1-jétől, miután megkapta ehhez a Magyar Nemzeti Bank engedélyét.
Pénzügyi szektor Túlteljesítették Orbán Viktor elvárását a bankok
Csabai Károly | 2020. december 13. 18:19
Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2020 első háromnegyedéves adataiból. Amely azt tekinti zsinórmértéknek, hogy a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek összesített mérlegfőösszegének hány százalékát adják azok, amelyek belföldi irányításúak.
Pénzügyi szektor Bankpiaci konszolidáció – elméletből gyakorlat
Natív tartalom | 2020. december 11. 14:24
Kétségtelenül a hazai bankrendszer 1987 óta íródó történetének legnagyobb átalakulását hozta az idén júliusban lezárult takarékszövetkezeti integráció. Hét év alatt 126 hitelintézet több lépcsőben egyesült, és létrejött egy egységes, univerzális kereskedelmi bank, a Takarékbank. A cégjogi átalakítások mellett óriási szervezeti-üzleti megújítást hajtottak végre, amelyek gyökeres változásokat hoznak a Takarék Csoport működésében, hatékonyságában és versenyképességében. A konszolidációs folyamatnak több tanulsága is van, amely a komoly kihívások előtt álló és gyorsan átalakuló hazai bankpiac más szereplői számára is értékes lehet.
Friss
hírlevél