TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Zöld pénzügyek alatt olyan, alapvetően piaci alapon, magánforrásokra épülő pénzügyi közvetítést értünk, melynek során a pénzügyi, befektetési, biztosítási szolgáltatások – a kockázatkezelési elvek sérülése nélkül – dedikáltan a környezeti fenntarthatóságot is szolgálják, jellemzően beruházások, projektek finanszírozásán keresztül.

A környezeti fenntarthatóságot szolgáló beruházások definíciója (az úgynevezett taxonómia) az Európai Unióban és a világ számos más országában kialakítás alatt áll. Ugyanakkor a legelterjedtebb zöld kötvény sztenderdek alapján az olyan projekteket tekintjük zöldnek, melyek az alábbi területekre irányulnak: 

• megújuló energia,

• energiahatékonyság,

• szennyezés megelőzés és kontroll,

• környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés,

• szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés,

• tiszta közlekedés,

• fenntartható vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás,

klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,

•„ökohatékony” illetve körkörös gazdaság termékei, technológiái,

• zöld épületek.

A fenti módon zöldnek minősített termékeket, szolgáltatásokat nevezzük címkézett (labelled) zöld pénzügyi terméknek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a címkével nem rendelkező termékek, ügyletek egy része is bizonyosan környezetileg hasznos célt finanszíroz, még ha ezt nem is szándékoltan teszi.

A fenntartható befektetések térnyerését jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben világviszonylatban még csupán 13 ezer milliárd dollár értékű befektetés tartozott az ilyen típusú befektetések körébe, 2018-ra ez az összeg több mint a duplájára, 31 ezer milliárd dollárra duzzadt. Az élen Európa jár a fenntartható befektetések támogatásában, azonban az USA egyre inkább felzárkózik, illetve Japán példája is kiemelkedő.

A szakértők szerint óriási perspektíva van a zöld beruházásokban, így értelemszerűen az ezeket támogató pénzügyi konstrukciókban is. Az Európai Unió által 2050-re kitűzött klímasemlegességi (karbonsemlegességi) cél például a közösség szintjén 1000 milliárd euró értékű beruházást feltételez. Ráadásul a célok elérése érdekében a szabályzókat is rugalmasabbá teszik. Az Európai Unió például arra készül, hogy az Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében bevezessék az úgynevezett zöld rugalmassági záradékot, amely megengedheti majd, hogy a tagállamok klímavédelemmel összefüggésben álló állami beruházásai esetén szankciók nélkül átléphessék az egyébként szigorúan vett korlátokat, vagyis a költségvetési hiány 3 százalékos GDP-arányos szintjét, illetve a 60 százalékos adósságráta-limitet.

A zöld pénzügyeket a források és eszközök szempontjából csoportosíthatjuk. A legfontosabbak ezek a kategóriák:

Zöld hitelek

A címkézett zöld hitelek néhány éve jelentek meg. Ezen kölcsönök mindegyikére igaz, hogy a hitelcél megfelel valamely zöld taxonómiának, és a hitelező egy transzparens folyamattal, valamint adatszolgáltatással támasztja alá, hogy a finanszírozás tényleg a deklarált környezeti célokat szolgálja. 

Az egyszerű, zöld célú beruházási hitelek, projekthitelek mellett megtalálhatók a zöld szindikált hitelek is (jellemzően a legnagyobb összegű, legkomplexebb beruházások finanszírozására), illetve egészen újszerű finanszírozási formák is. 

Dedikáltzöld hitelek és fenntarthatósághoz kötött hitelek éves folyósítása globálisan (mrd USD)Dedikáltzöld hitelek és fenntarthatósághoz kötött hitelek éves folyósítása globálisan (mrd USD)

A címkézett zöld hitelek speciális, rendkívül innovatív alkategóriáját teszik ki a fenntarthatósághoz kötött (sustainability-linked) vagy ESG-teljesítményhez kötött hitelek, melyek esetében a hitelfelvevő cég környezeti (vagy ESG) teljesítménye határozza meg a hitel kamatát, de sokszor nem csak a hiteldöntéskor, hanem akár a teljes futamidő alatt. A környezetileg jól teljesítő adós kamatterhe tehát csökkenhet a hitel futamideje alatt, ami ugyan a bank marzsát némileg ronthatja, ám ezt a hatást a kockázati költségek csökkenése akár ellensúlyozhatja is.

Zöld betétek

Többnyire azt tekintik zöld betét formának, amikor a betétgyűjtő bank vállalja, hogy legalább a zöld betétállománnyal megegyező volumenű hitelt folyósít dedikáltan zöld projektekre. 

A hitelekhez hasonlóan itt is van arra példa, hogy a zöld betétet külső auditor vagy tanácsadó is tanúsítja. Ebben az esetben tulajdonképpen a zöld kötvényekhez (lásd lentebb) – mint jellemzően intézményi befektetőknek szánt forrásgyűjtési formához – rendkívül hasonló pénzügyi közvetítés valósul meg, csak éppen a háztartási forrásokra alapozva, és a kötvénykibocsátás kötöttségei nélkül.

Zöld kötvények

A zöld kötvény név egy állampapírt takar, amelyet rendszerint intézményi befektetők vásárolhatnak meg. A normál kötvényekhez képest az alapvető különbséget az jelenti, hogy a befolyó pénz célhoz kötött. Csak olyan beruházásokat finanszírozhatnak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye.

Zöld kötvények kibocsátása globálisan 2019-banZöld kötvények kibocsátása globálisan 2019-ban

A kötvénykibocsátás során jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre. Különbséget jelent a hagyományos állampapírokhoz képest az is, hogy általában kikötik egy semleges, harmadik fél által készített értékelés meglétét. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy a finanszírozandó projekt vagy eszközök köre megfelelő-e az elvárt célok szempontjából, valamint, hogy a befolyó összeg felhasználásának ellenőrzése teljeskörű-e, amiről évente jelentés is készül.

Magyarország 2020-ban bocsátott ki először zöld kötvényt, a kibocsátás 1,5 milliárd euró értékű volt. Később, szeptemberben ismét sikeresen vont be hazánk ilyen forrásokat.

 Zöld kötvényekből finanszírozott projektek megoszlása Zöld kötvényekből finanszírozott projektek megoszlása

Zöld alapok

Ha a megtakarítások nemcsak betétben ölthetnek testet, hanem diverzifikáltabb befektetési alap formában is, akkor többféle terméket (többnyire részvényeket és kötvényeket) tartanak az alapok portfóliójában. Az alapok befektetési portfoliója figyelembe veszi a környezeti és társadalmi tényezőket a pénzügyiek mellett, a várható hozamok pedig versenyképesek a „klasszikus" befektetésekkel is. Az FFB-alapok (fenntartható fejlődés befektetési) segítségével a megtakarítók tehát úgy növelhetik a vagyonukat, hogy közben a környezetre és az élhetőbb társadalom szempontjaira is figyelnek.

A befektetési alapok terén a befektetési döntéshozatal során szem előtt tartott hozam-kockázat keretrendszer már jó néhány éve egyre több szereplő esetében kiegészül a zöld (illetve általában az ESG) szempontok figyelembevételével. A társadalmilag felelős befektetések (SRI - Socialy Responsible Investment) térnyerése is egyre jelentősebb a nemzetközi tőkepiacokon.

Fenntarthatósági tematikájú befektetési alapok nettó eszközértékének alakulásaFenntarthatósági tematikájú befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása

ESG - Environmental, Social, Governance

Egy szemlélet, mely olyan befektetési stratégiát takar, amely a vállalatok fenntarthatóságot célzó törekvéseit, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során. A környezeti szempont (Environmental) kiemelt területei a klímakockázatok, az erőforrás-gazdálkodás és a tiszta energia, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mértéke, a hulladékkezelés; a társadalmi (Social) nézőpont fontosabb ügyei a diverzitás, az emberi jogok, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalás kérdése, a kiberbiztonság; a vállalatirányítás (Governance) szempontjából pedig az üzleti etika, az átláthatóság, illetve a korrupció elkerülése a sarkalatos pontok.

Mi az az ESG?Mi az az ESG?

Mi a környezetvédelmi termékdíj? Mire fordítja az állam?

A környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. E veszélyek és várható terhelések csökkentése, illetve a financiális források megteremtése érdekében a termék első belföldi forgalomba hozója, az első belföldi forgalomba hozó első vevője, a bérgyártató, a saját célú felhasználója, vagy készletre vevője köteles a termék tömegére megállapított díjat fizetni.

Az egyes termékek funkciójuk betöltése során használatukkal, valamint elhasználódásuk után – általában hulladékként – terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. A termékdíjas szabályozás célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természetes erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.

Ábrák forrásai:

Zöld hitelek 

Zöld kötvények

Zöld alapok

ESG

 

Címkék: Pénzügyi szektor

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor A nyugdíjasok netbankolni kezdtek, a lakosság pénzt váltani - mi lesz a magyar bankokkal?
Gáspár András | 2020. szeptember 24. 16:29
Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.
Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
Pénzügyi szektor Az első hullámot meglepően jól átvészelték a hazai bankok
Csabai Károly | 2020. szeptember 9. 06:07
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.
Pénzügyi szektor Okozhat gondot az OTP-nek, hogy vezérhelyettese a leendő legnagyobb konkurenshez igazolt?
Csabai Károly | 2020. szeptember 4. 06:07
Barna Zsolt július 20-án távozott a legnagyobb hazai hitelintézettől, s kevesebb mint másfél hónap múlva, szeptember 1-jén a Budapest Bank, MKB és Takarékbank már bejelentett egyesülését előkészítő gazdasági társaság alelnöke lett. E helycsere azért érdekes, mert a három bank fúziójával létrejövő hitelintézet mérlegfőösszege alapján az OTP után a második legnagyobb lesz, kvázi annak első számú versenytársa. Márpedig nemcsak a bankvilág, hanem a gazdaság egyéb területein tevékenykedő cégek is versenytilalmi megállapodásokkal akadályozzák meg, hogy a tőlük távozó vezetőjük rövid időn belül a konkurensüknél kamatoztathassa a náluk (is) megszerzett tudást.
Pénzügyi szektor Viszonylag jól átvészelte a K&H az első hullámot
Csabai Károly | 2020. szeptember 3. 16:43
Idei első félévében még 7,1 milliárd forintos adózott nyereséget is tudott termelni, igaz, az így is 19 milliárddal kisebb, mint 2019 azonos időszakában.
Pénzügyi szektor A bérek is célba érhetnek 5 másodpercen belül
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 17:48
Szeptember 1-jétől ugyanis már nemcsak a lakossági, hanem a vállalati átutalások is bekerülhetnek az azonnali fizetési rendszerbe, már ha a céges számlát vezető bank felkínálja e szolgáltatást.
Pénzügyi szektor Barna Zsolt a megabankhoz szerződött
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 31. 09:46
Alakul a vezetőség a gigabanknál.
hírlevél