Diákverseny: 14. Zöld pénzügyek
Zöld pénzügyek alatt olyan, alapvetően piaci alapon, magánforrásokra épülő pénzügyi közvetítést értünk, melynek során a pénzügyi, befektetési, biztosítási szolgáltatások – a kockázatkezelési elvek sérülése nélkül – dedikáltan a környezeti fenntarthatóságot is szolgálják, jellemzően beruházások, projektek finanszírozásán keresztül.
A környezeti fenntarthatóságot szolgáló beruházások definíciója (az úgynevezett taxonómia) az Európai Unióban és a világ számos más országában kialakítás alatt áll. Ugyanakkor a legelterjedtebb zöld kötvény sztenderdek alapján az olyan projekteket tekintjük zöldnek, melyek az alábbi területekre irányulnak:
• megújuló energia,
• energiahatékonyság,
• szennyezés megelőzés és kontroll,
• környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés,
• szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés,
• tiszta közlekedés,
• fenntartható vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás,
• klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,
•„ökohatékony” illetve körkörös gazdaság termékei, technológiái,
• zöld épületek.
A fenti módon zöldnek minősített termékeket, szolgáltatásokat nevezzük címkézett (labelled) zöld pénzügyi terméknek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a címkével nem rendelkező termékek, ügyletek egy része is bizonyosan környezetileg hasznos célt finanszíroz, még ha ezt nem is szándékoltan teszi.
A fenntartható befektetések térnyerését jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben világviszonylatban még csupán 13 ezer milliárd dollár értékű befektetés tartozott az ilyen típusú befektetések körébe, 2018-ra ez az összeg több mint a duplájára, 31 ezer milliárd dollárra duzzadt. Az élen Európa jár a fenntartható befektetések támogatásában, azonban az USA egyre inkább felzárkózik, illetve Japán példája is kiemelkedő.
A szakértők szerint óriási perspektíva van a zöld beruházásokban, így értelemszerűen az ezeket támogató pénzügyi konstrukciókban is. Az Európai Unió által 2050-re kitűzött klímasemlegességi (karbonsemlegességi) cél például a közösség szintjén 1000 milliárd euró értékű beruházást feltételez. Ráadásul a célok elérése érdekében a szabályzókat is rugalmasabbá teszik. Az Európai Unió például arra készül, hogy az Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében bevezessék az úgynevezett zöld rugalmassági záradékot, amely megengedheti majd, hogy a tagállamok klímavédelemmel összefüggésben álló állami beruházásai esetén szankciók nélkül átléphessék az egyébként szigorúan vett korlátokat, vagyis a költségvetési hiány 3 százalékos GDP-arányos szintjét, illetve a 60 százalékos adósságráta-limitet.
A zöld pénzügyeket a források és eszközök szempontjából csoportosíthatjuk. A legfontosabbak ezek a kategóriák:
Zöld hitelek
A címkézett zöld hitelek néhány éve jelentek meg. Ezen kölcsönök mindegyikére igaz, hogy a hitelcél megfelel valamely zöld taxonómiának, és a hitelező egy transzparens folyamattal, valamint adatszolgáltatással támasztja alá, hogy a finanszírozás tényleg a deklarált környezeti célokat szolgálja.
Az egyszerű, zöld célú beruházási hitelek, projekthitelek mellett megtalálhatók a zöld szindikált hitelek is (jellemzően a legnagyobb összegű, legkomplexebb beruházások finanszírozására), illetve egészen újszerű finanszírozási formák is.
Dedikáltzöld hitelek és fenntarthatósághoz kötött hitelek éves folyósítása globálisan (mrd USD)
A címkézett zöld hitelek speciális, rendkívül innovatív alkategóriáját teszik ki a fenntarthatósághoz kötött (sustainability-linked) vagy ESG-teljesítményhez kötött hitelek, melyek esetében a hitelfelvevő cég környezeti (vagy ESG) teljesítménye határozza meg a hitel kamatát, de sokszor nem csak a hiteldöntéskor, hanem akár a teljes futamidő alatt. A környezetileg jól teljesítő adós kamatterhe tehát csökkenhet a hitel futamideje alatt, ami ugyan a bank marzsát némileg ronthatja, ám ezt a hatást a kockázati költségek csökkenése akár ellensúlyozhatja is.
Zöld betétek
Többnyire azt tekintik zöld betét formának, amikor a betétgyűjtő bank vállalja, hogy legalább a zöld betétállománnyal megegyező volumenű hitelt folyósít dedikáltan zöld projektekre.
A hitelekhez hasonlóan itt is van arra példa, hogy a zöld betétet külső auditor vagy tanácsadó is tanúsítja. Ebben az esetben tulajdonképpen a zöld kötvényekhez (lásd lentebb) – mint jellemzően intézményi befektetőknek szánt forrásgyűjtési formához – rendkívül hasonló pénzügyi közvetítés valósul meg, csak éppen a háztartási forrásokra alapozva, és a kötvénykibocsátás kötöttségei nélkül.
Zöld kötvények
A zöld kötvény név egy állampapírt takar, amelyet rendszerint intézményi befektetők vásárolhatnak meg. A normál kötvényekhez képest az alapvető különbséget az jelenti, hogy a befolyó pénz célhoz kötött. Csak olyan beruházásokat finanszírozhatnak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye.
Zöld kötvények kibocsátása globálisan 2019-ban
A kötvénykibocsátás során jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre. Különbséget jelent a hagyományos állampapírokhoz képest az is, hogy általában kikötik egy semleges, harmadik fél által készített értékelés meglétét. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy a finanszírozandó projekt vagy eszközök köre megfelelő-e az elvárt célok szempontjából, valamint, hogy a befolyó összeg felhasználásának ellenőrzése teljeskörű-e, amiről évente jelentés is készül.
Magyarország 2020-ban bocsátott ki először zöld kötvényt, a kibocsátás 1,5 milliárd euró értékű volt. Később, szeptemberben ismét sikeresen vont be hazánk ilyen forrásokat.
Zöld kötvényekből finanszírozott projektek megoszlása
Zöld alapok
Ha a megtakarítások nemcsak betétben ölthetnek testet, hanem diverzifikáltabb befektetési alap formában is, akkor többféle terméket (többnyire részvényeket és kötvényeket) tartanak az alapok portfóliójában. Az alapok befektetési portfoliója figyelembe veszi a környezeti és társadalmi tényezőket a pénzügyiek mellett, a várható hozamok pedig versenyképesek a „klasszikus" befektetésekkel is. Az FFB-alapok (fenntartható fejlődés befektetési) segítségével a megtakarítók tehát úgy növelhetik a vagyonukat, hogy közben a környezetre és az élhetőbb társadalom szempontjaira is figyelnek.
A befektetési alapok terén a befektetési döntéshozatal során szem előtt tartott hozam-kockázat keretrendszer már jó néhány éve egyre több szereplő esetében kiegészül a zöld (illetve általában az ESG) szempontok figyelembevételével. A társadalmilag felelős befektetések (SRI - Socialy Responsible Investment) térnyerése is egyre jelentősebb a nemzetközi tőkepiacokon.
Fenntarthatósági tematikájú befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása
ESG - Environmental, Social, Governance
Egy szemlélet, mely olyan befektetési stratégiát takar, amely a vállalatok fenntarthatóságot célzó törekvéseit, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során. A környezeti szempont (Environmental) kiemelt területei a klímakockázatok, az erőforrás-gazdálkodás és a tiszta energia, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mértéke, a hulladékkezelés; a társadalmi (Social) nézőpont fontosabb ügyei a diverzitás, az emberi jogok, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalás kérdése, a kiberbiztonság; a vállalatirányítás (Governance) szempontjából pedig az üzleti etika, az átláthatóság, illetve a korrupció elkerülése a sarkalatos pontok.
Mi az az ESG?
Mi a környezetvédelmi termékdíj? Mire fordítja az állam?
A környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. E veszélyek és várható terhelések csökkentése, illetve a financiális források megteremtése érdekében a termék első belföldi forgalomba hozója, az első belföldi forgalomba hozó első vevője, a bérgyártató, a saját célú felhasználója, vagy készletre vevője köteles a termék tömegére megállapított díjat fizetni.
Az egyes termékek funkciójuk betöltése során használatukkal, valamint elhasználódásuk után – általában hulladékként – terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. A termékdíjas szabályozás célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természetes erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.
Ábrák forrásai:
