Pénteken is inkább rossz a hangulat a nemzetközi részvénypiacokon, de sokat javult az előző napokhoz képest. A németi index 0,3, a francia 0,7 százalékkal esik, a brit mutató viszont 0,3 százalékkal emelkedni tud. Az amerikai határidős indexek is pluszban vannak végre, az S&P 500 futures 0,2, a Nasdaq futures pedig 0,4 százalékkal megy fel.
Pedig jó hír nem igazán érkezett, hacsak nem a japán jegybank kamattartása. Egyébként az egész hetet több mint fél tucatnyi jegybank döntései határozták meg, amik egy része kamatemelés volt. Hiszen a részvénypiacoknak a magasabb kamat nem tesz jót. A jegybanki kommunikációból ráadásul a befektetők elsősorban azt szűrhették le, hogy a magasabb kamatok korszaka tovább fog tartani, mint korábban gondolták.
Mitől rendült meg így a forint?
Budapesten a BUX Index az előző két nap csúnya esése után végre fél százalékos pluszt tud felmutatni, az OTP viszont még mindig süllyed, 0,3 százalékkal. Egy százalékkal emelkedik a Richter és 0,2-vel a Mol, az eddig jobbára felültejesítő Magyar Telekom viszont 0,2-vel süllyed.
Pénteken az euró 387 forint közelében ingadozik, mintegy egy forinttal alacsonyabb az előző napinál. Fontos előzmény, hogy közel egy százalékkal esett a devizánk csütörtökön, hiszen 384 környékéről 388 környékére lőtt ki az euró ára. (Sőt, a napi maximum 388,80 volt.) Ennek fő oka az lehet, hogy Matolcsy György jegybankelnök egy közgazdászgyűlésen kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben. Ez után valóságos nyilatkozatháború indult különböző vezető politikusok között.
Távolabb a száz dolláros olajtól
A gyengülésben nyilván a nemzetközi folyamatoknak, a dollárerősödésnek, a piacok felbolydulásának is volt szerepe. De eközben mind a lengyel zloty, mind a cseh korona 0,2 százalékkal esett csak, azaz sokkal stabilabbnak bizonyultak a forintnál.
A Fed-kommunikáció egyik pozitív oldala, hogy a kőolaj és más nyersanyagok ára lefelé indult el. Míg a Brent típusú olaj pár napja még a 95 dolláros szintet ostromolta, és mindenki a száz dolláros olajról beszélt, pénteken csak 93,80 dollár az ára. A földgáz pedig Hollandiában stagnál.
Most jön csak igazán a dízelhiány?
Dízelhiányról már hetek óra lehet hallani, de most súlyosbodhat a helyzet. Oroszország ideiglenesen betiltotta a gázolaj exportját a hazai kínálat stabilizálása érdekében, ami az európai árakat is felfelé hajtotta az amúgy is szűkös globális üzemanyagpiacokon – írta a Bloomberg. A portál által összeállított adatok szerint idén eddig Oroszország volt a világ legnagyobb tengeri dízelüzemanyag-exportőre, kissé megelőzve az Egyesült Államokat.
Az ország január és szeptember közepe között naponta több mint egymillió hordót szállított, a fő célországok között Törökország, Brazília és Szaúd-Arábia volt. Az európai dízelárak tegnap nagyot ugrottak, ma viszont némi korrekció látható.
Miért zuhant ekkorát az OTP?
Komoly zuhanást produkált az OTP csütörtökön, több mint hat százalékkal 13 135 forintra. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis a bankadó esetleges megemelésére utalt a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában – írta a KBC Equitas. A szektornak az idei évben is jelentősebb adóterhekkel és a kamatstop-intézkedés hatásaival kell szembenéznie, miközben az is látható, hogy magas profitabilitás mellett működik az ágazat. Ehhez azonban az OTP esetében a külföldi tevékenység is hozzájárul.
Eddig a befektetők már inkább a banki különadók esetleges csökkentésével számolhattak, viszont a kijelentések alapján már nem ez a forgatókönyv körvonalazódik.
Konkrétum azonban nem került szóba, a bankadó az elhangzottak szerint továbbra is csak egy lehetséges eszköz a költségvetési mozgástér növelésére.
Néhány jegybank végre visszafogta magát
Európában a svéd Riksbank és a norvég Norges Bank a várakozásoknak megfelelően emelte a kamatokat, míg a Svájci Nemzeti Bank meglepetésre változatlanul, 1,75 százalékon tartotta az irányadó szintet. Utóbbi ezzel véget vetett egy öt egymást követő emelési sorozatnak, még 2022 júniusában kezdte a negatív tartományból kiemelni a kamatot.
A Bank of England is 5,25 százalékon tartotta az irányadó rátát, miután 14 egymást követő alkalommal emelt. Az elemzők nagy átlagban inkább emelést várak tőle, de a tartás is benne volt a pakliban, így ez csak kisebb meglepetés.
A részvénypiacok számára rossz hír, hogy eközben – az amerikai hozamok után – 2011 óta nem látott magasságba, 2,78 százalékra emelkedett a tíz éves német állampapírok hozama is. A dollár pedig nagyot erősödött a hét közepén.
Egy jó nagy kamat és egy negatív
A török jegybank a várakozásoknak megfelelően 25-ről 30 százalékra tolta fel a kamatlábat, ami magasnak tűnhet, de még mindig mélyen a legutóbbi inflációs számok alatt van. Csütörtökön a török líra kissé gyengült, a részvények viszont emelkedtek, pénteken a líra stagnál, az isztambuli index viszont tovább erősít.
Mára virradóra a japán BoJ is változatlanul hagyta a kamatot (mínusz 0,1 százalékon), és kitartott a kötvényhozamokkal kapcsolatos politikája mellett. Ezt a nagyfokú világgazdasági bizonytalansággal magyarázták. Pedig a japán infláció kissé magasabb lett a vártnál, 3,0 helyett 3,1 százalék.
Jegybanki kamatdöntések szeptemberben:
- EKB (Eurózóna):+0,25
- Fed (USA): +0,25
- BoJ (Japán): 0
- BoE (Egyesült Királyság): 0
- SNB (Svájc): 0
- Norges Bank (Norvégia):+0,25
- Sveriges Riksbank (Svédország):+0,25
- CBRT (Törökország): +5,0
Miért nem esik még jobban a bitcoin?
A bitcoin 26 500, az ether pedig 1600 dollár alá süllyedt csütörtökön, és péntek délelőtt sincs nagyobb javulás ebben. (Most 26 700, illetve 1600 körül járnak.) A sajtó szerint pedig az jó hír, hogy a lassan egy évtizede csődbe ment japán bitcointőzsde, a Mt. Gox felszámolásából származó nagy mennyiségű bitcoin kiosztása (és piacra kerülése) várhatóan a következő évre csúszik. Pedig már régóta ez év őszét jelölték meg, mint végső határidőt.
Jó hír az is, hogy az inaktív, a piacon nem forgó, “nem eladó” bitcoinok mennyisége történelmi csúcsokat döntöget. Inkább rossz hír viszont, hogy a Bitcoin-hálózat megint bedugult, a tranzakciós díjak megemelkedtek, sok tranzakció késik. Az átmeneti tárolóban (“mempool”-ban) közel félmillió tranzakció várakozott nemrég. Ez azonban korábban is nemegyszer előfordult, utoljára idén tavasszal.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Dániában a parlament csütörtökön jóváhagyta a fontos vallási tartalommal bíró szövegek - köztük az iszlám szent könyv, a Korán - meggyalázását tiltó törvényjavaslatot. 
