Drága a földgáz, az energia? Talán nem kéne agyonadóztatni

Egészen 2023 eleje óta nem volt olyan magas az európai földgáz határidős ára, mint most, kedd este már 71 euró felett volt egy egység árfolyama. Holott tavaly év vége felé még 25,5 euró közelében is előfordult. Korábban pedig gyakori volt, hogy nyáron alacsony szintre süllyedt a gázár, hiszen akkor nem kell fűteni, majd télen a fűtési szezonban a nagyobb kereslet hatására magasra emelkedett.

Ez a nyári áresés viszont az idén elmaradt, így most jelentős kihívásokkal jár és korábban kezdődik a gáztárolók feltöltése a téli időszakra. Ez az orosz gázszállítások megritkulása miatt is szükségessé vált már, és idén a közel-keleti helyzet is súlyosbítja a problémát.

Messze van a 2022-es válság szintje

Amint a következő hosszabb távú grafikonon látszik, ezzel együtt is csak töredékét teszi ki a jelenlegi európai gázár annak, mint ahová 2022 augusztusában felszaladt, akkor ugyanis volt napon belül 400 euró fölött kereskedtek vele, a jelenleginek több, mint ötszörösén.

Amint a későbbi grafikonokból leolvasható, az amerikai földgáz árfolyama az idén inkább stagnált, eltekintve egy év eleji hirtelen átmeneti ugrástól. Így eléggé szélesre nyílt az olló a kétféle gázárfolyam között. Ez jelentős részben azzal magyarázható, hogy továbbra sem túl gyors, és nem eléggé rugalmas a szállítás a két kontinens között, annak ellenére, hogy több cseppfolyósföldgáz-kikötőt építettek Európában és a tengerentúlon is az utóbbi években.

Kiújultak a harcok

Öt évre visszatekintve valamivel kisebb a kétféle földgáztípus közötti árrés, 2021 szeptember elejéhez képest az amerikai típusú földgáz árfolyama 38 százalékkal süllyedt. Az európaié pedig mintegy 52 százalékkal van lejjebb, az idei árfolyam-emelkedés ellenére is.

Az irányadó európai földgázárak hétfőn kora reggel öt százalékot ugrottak, mivel az Egyesült Államok és az Irán közötti harc újbóli kiéleződése fokozta az aggodalmakat a közel-keleti LNG-(cseppfolyós földgáz-) szállítások körül – írta az Oilprice.com. Az olajárak is jelentősen megugrottak. Ázsia és Európa egymással versenyeznek a készletekért, hogy feltölthessék tárolóikat a közelgő tél előtt.

Az LNG-t nehéz szállítani

Rontotta a helyzetet Katar múlt heti bejelentése is, amely szerint az ügyfeleinek szánt LNG-szállításokra vonatkozó vis maior-helyzetet további egy hónappal, októberig meghosszabbítja. (Az iráni támadások megrongálták a világ legnagyobb LNG-létesítményét is Katarban amellett, hogy leállították vagy jelentősen lelassították a Hormuzi-szoroson keresztül történő szállításokat.)

A gáz szállítása egyébként is nehezebb, mint az olajé. A nyersolajjal ellentétben az LNG-t nem lehet hajóról hajóra (ship-to-ship, STS) történő átrakodással szállítani, ahogyan azt a Perzsa-öböl olajtermelői – köztük Katar – az utóbbi hónapokban a kőolaj esetében tették – emeli ki az Oilprice.com.

Folyton csak a cidrizés

A nyáron már írtunk a földgáz áremelkedéséről és az ellátási helyzetről, és akkor is elsősorban a közel-keleti háború, az európai földgáztárolók szokásostól elmaradó feltöltöttsége valamint az ázsiai vételi nyomás szerepelt a fő okok között. Úgy tűnik, hogy az azóta eltelt hetekben vajmi kevés történt ezen a téren, a német sajtó lényegében ugyanazokat az aggodalmakat hangsúlyozza.

A németek aggódnak, hogy Európa gázpiacára 2022 óta a legkeményebb tél várhat, az alacsony tárolási szintek és a geopolitikai feszültségek emelkedő árakhoz vezetnek majd, nehezítve az ellátást. Eközben egyre keményebb versenyre lehet számítani az LNG-szállításokért – nyilatkozta az Argus Media árinformációs ügynökség. 

Télen is zárva lesz a Hormuzi-szoros?

Az árak a következő hónapokban is erőteljesen ingadozni fognak – állítják a szakértők. (Bár ezzel nem mondtak nagyot, mert a földgáz tőzsdei ára egyébként is, korábban is eléggé ingadozó, szakszóval volatilis volt – a szerk.).

A piaci szereplők egyre inkább arra készülnek, hogy a stratégiai kulcsfontosságú Hormuzi-szoros a tél folyamán is jórészt zárva marad. Az utóbbi hetekben ugyanis megszűnt, vagy akadozott a diplomáciai párbeszéd az Egyesült Államok és Irán között.

Nemrég Donald Trump amerikai elnök egy „gazdasági D-nappal”, teljes gazdasági elszigeteléssel fenyegette meg Iránt, majd a múlt hét végén ismét bombázták egymást a felek.

Nincs elég gáz, csak célok

A gázinfrastruktúra-üzemeltetők európai szövetsége (GIE) adatai szerint augusztus 17-én a gáztárolók töltöttségi szintje 61,37 százalékon állt, míg egy évvel korábban ez az arány majdnem 74 százalék volt. Az elmúlt 15 évben egyetlen további alkalommal voltak ehhez hasonlóan alacsonyak a készletek, 2021-ben (az Ukrajna előtti orosz támadás előtt). A német gázkészletek még alacsonyabbak voltak augusztus 17-én, 50,06 százalékon, szemben az egy évvel korábbi majdnem 67 százalékkal.

Ahhoz, hogy a korábban kitűzött célt novemberre elérjék, jelentősen fel kellene gyorsítani a betárolás ütemét. A legfrissebb adatok szerint egyébként augusztus 31-re kissé javultak a számok, az EU-s átlag 65 százalék, a magyar 69, a német pedig 53:

A szövetségi gazdasági minisztérium az alacsony szintek ellenére is elégedett a gáztárolók feltöltöttségével – hangzott el augusztus végén. Most egyébként már csak 70 százalékos célról beszélnek, nemrég 80 százalékról csökkentették ide az elvárt szintet, amit november elejéig kellene elérni (de ettől persze önmagában még nem lesz több gáz – a szerk.).

Nem érte meg bevásárolni belőle

A lemaradás miatt a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium és a Szövetségi Hálózati Ügynökség nevű hivatal (Bundesnetzagentur) a piaci szereplőket cselekvésre szólította fel augusztusban. Ez azonban a magas árak miatt nehéz. A kereskedők korábban rendszerint nyáron vásároltak olcsón gázt, hogy télen, a fűtési szezonban drágábban adják el, de ez jelenleg nem kifizetődő. Abban a reményben, hogy a háború nem tart túl hosszú ideig, és visszamennek az árak, idén nyáron nem tárolták be a drágább földgázt.

Németországnak felárat kell fizetnie a gázért a nyugat-európai piacokhoz, például Franciaországhoz és Hollandiához képest, mivel az LNG-importkapacitások a kereslethez viszonyítva korlátozottak – mondják a gázpiaci szakértők. Ezt pedig végső soron előbb-utóbb a fogyasztók is megérzik majd.

Mit tehetne állam bácsi?

Kerstin Andreae, a BDEW (Német Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség) elnökségének vezetője a Deutschlandfunk rádióban a feszült helyzet ellenére óvott attól, hogy a mostani helyzetet a 2022-es gázválsághoz hasonlítsák. A mai állapot ugyanis „sem a rendelkezésre álló mennyiség, sem az árak alakulása tekintetében” nem vethető össze azzal. Németországnak akkor még nem volt saját LNG-terminálja, így nagyrészt a vezetéken szállított gázra volt utalva – írta a német N-Tv.de. Arra is felhívta a figyelmet, hogy most a megrendelt gázt le is tudják szállítani, és a háztartási ügyfelek szerződéseken keresztül védettséget élveznek.

A szakértő hibás útnak nevezte az olyan állami gázvásárlásokat, amilyeneket 2022-ben alkalmaztak. Szerinte az állam mint vásárló automatikusan felhajtotta a piaci árat. Ehelyett azt javasolja, hogy a betárolást adó-, illeték- és pótdíj-kedvezményekkel tegyék gazdaságilag vonzóbbá. A célnak annak kellene lennie, hogy a gáz a lehető leghosszabb ideig a tárolókban maradjon, és a folyamatos igényt elsősorban más forrásokból – köztük az LNG-terminálokból – fedezzék.

Félig teli vagy félig üres gáztárolók?

A jelenlegi helyzetből nézve inkább félig üresek a gáztárolók Andreas Schröder német energiapiaci elemző szerint, mivel a feltöltés jelentősen elmarad a tervtől az országban. A betárolással nagyjából másfél hónapos lemaradásban van Németország. A tárolók puffert jelentenek egy kemény tél vagy egy váratlan helyzet – például infrastruktúra-kiesés – esetére. A 70 százalékos tervezett töltöttséget azonban az idén valószínűleg nem fogják tudni elérni a tél kezdetére.

A katari cseppfolyósított gáz a Perzsa-öbölben rekedt, és most hiányzik a világpiacról. Az amerikai exportőrök, akik korábban Európába szállítottak LNG-t, Ázsia felé fordultak, mert ott vonzóbbak a piaci árak. Ez a gáz hiányzik most az európai és német tárolók feltöltéséhez.

Ázsia elhappolja a szállítmányokat

Ha a konfliktus véget érne, az árak azonnal lezuhannának. Jelenleg azonban a piaci szereplők arra számítanak, hogy a háború a novemberi amerikai időközi választások utánig elhúzódik, erre utalnak legalábbis a határidős piacok árgörbéi. A piac kockázati felárat épít be az árakba a télre.

Az ázsiai árak három-négy hónapja jelentősen az európai árak felett vannak. Az elmúlt egy-két hétben azonban a különbség ismét közeledett egymáshoz. Így van remény arra, hogy szeptemberben újra több cseppfolyósított gázszállítás érkezik Európába – mondja az elemző.

Csúnya katasztrófa-forgatókönyvek

A legrosszabb, ami történhet, az az, hogy most drágán bevásárolnak az európaiak a gázból, majd például október 1-jén béke lesz Iránban, és az árak lezuhannak. A legrosszabb forgatókönyv a kormány szempontjából pedig valószínűleg egy támadás lenne fontos infrastruktúra, például a norvég vezetékek ellen.

Ha ehhez egy valóban hideg tél is társulna, akkor komolyan bajban lennénk. Ellátási zavarok, magas árak és elégedetlenség alakulna ki a lakosság körében – mondta a szakértő.

Középtávon és hosszú távon azonban abban lehet reménykedni, hogy sok német és európai háztartás hőszivattyúra vált át, és a gázfogyasztás már csak ezért is csökken – került szóba az interjúban.

Gázrészvények Amerikában

Hosszú távon azonban az Amerikai Egyesült Államokban is jelentősen emelkedhet a földgáz ára, mivel a mesterségesintelligencia-fejlesztések nyomán nő a villamos energia ára és ezen keresztül a földgáz iránti kereslet? Ez várhatóan egy hosszútávú trend lesz, és felhajtja az árakat.

Erre számít sok piaci szereplő, többek között a Goldman Sachs bankház is. Igaz, ők elsősorban a földgázipar infrastruktúrájával kapcsolatos, például vezetékeket működtető cégek részvényeiben bíznak.