Az utóbbi egy évben már közel nyolc százalékkal erősödött az euró árfolyamát ábrázoló EX index, amely egy 25 százalékban a dollárt, 25 százalékban a svájci frankot, 25 százalékban a japán jent és 25 százalékban az angol fontot tartalmazó kosáron alapul. Eközben az amerikai dollár indexe (DX) öt százalékkal gyengült, ennek a devizának az mozgása nagyban befolyásolhatta az euróindex teljesítményét is.
Gyakori vélemények szerint Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi politikája, az állandósult politikai bizonytalanság nyomta rá a dollárra a bélyegét. Nagyon sok ország, nemzeti bank és egyéb szervezet, személy fordított hátat a zöldhasúnak. A dollár korábbi tipikus menedékeszköz-szerepe sokat csökkent, rengeteg korábbi dollárfelhalmozó alternatív utakat keresett.
Hosszú távon lefelé csorgott az euró
Ennek egyik jele az arany nagymértékű erősödése az idén, az új és új történelmi rekordok. De az euró erősödésében is biztosan szerepet kapott ez és talán egyes tőzsdeindexeknél és a bitcoinnál is. Bár sok eszköz csak dollárban döntögeti a rekordokat, más devizákban nem, ami szintén a dollárgyengülés számlájára írható.
Már több mint negyedszázados múltra tekinthet vissza az euró, hiszen számlapénzként, ténylegesen 1999-ben jött létre, bár a bankjegyek és érmék csak 2002-ben kerültek forgalomba. Mit mutat a hosszútávú kép erről a devizáról? 2007-től találtuk meg az EX euróindexet, és legalábbis ezen az időtávon azért alapvetően nem ez volt a legerősebb deviza. Ez abból is látszik, hogy ennyi idő alatt 11 százalékkal esett az euróindex értéke, miközben a dollár – a mostani gyengesége ellenére – alapvetően felfelé tartott.
Az eurót hányszor is temették?
Aki régen olvas gazdasági sajtót, az emlékezhet rá, hogy az eurót gyakorlatilag a létrejötte óta folyamatosan temették, bár az utóbbi években ez mintha csillapodott volna. Már a bevezetésekor rengeteg volt a szkeptikus hang, akik úgy vélték, hogy nem fog tudni sokáig fennmaradni. Túlságosan nagyok a gazdasági és pénzügyi különbségek az egyes eurózónás tagországok között, és a gyenge tagok miatt gyenge lábakon áll ez a mesterségesnek tartott valuta.
Aztán jött a 2007-2008-as válság, ami a Lehman Brothers csődje kapcsán gyorsult be igazán 2008 őszén, és alaposan megsínylették az európai államok is. Arról volt szó, hogy vajon csődbe fognak-e menni a nagybankok. Már-már úgy tűnt, a szkeptikusoknak lesz igazuk.
De ő mindent túlélt
De egymás után készültek a bankmentő és bankrendszer-mentő csomagok, annál is inkább, mert a 2010-es évek első felében további új válságok jöttek létre: Portugália, Görögország, Spanyolország, Írország, Ciprus egyaránt pénzügyi nehézségekkel küzdött, és félő volt, hogy felzárkózik hozzájuk valamely nagyobb gazdaság, Olaszország vagy Franciaország is. Komolyan felmerült, hogy esetleg az egész euróövezet bele fog bukni az adósságválságokba, nem fog sikerülni megtartani az euró értékét, vissza kell hozni a nemzeti valutákat.
Később aztán jött a Covid, amely újabb válságkezelési mechanizmusokat igényelt. Ismét elszálltak a költségvetési hiányok, hatalmas mennyiségű euróra volt szükség, ami újfent felvetette, hogy nem fog-e az euró elinflálódni, vagy valamilyen módon nem fog-e megszűnni. Az euró azonban mindent túlélt. Sőt, úgy tűnik, inkább megerősödve jött ki a válságokból.
A kamat a forinttulajdonosok barátja
Lehet, hogy hosszabb távon a dollárhoz képest gyengült valamelyest az euró, és az erő mintaképének számító svájci frankhoz képest biztosan. De a forintnál sokkal stabilabbnak bizonyult, hiszen 2002 elején egy eurót 245 forint körül váltottak, a mostani 384 forint körüli jegyzés pedig ennél mintegy 57 százalékkal magasabb.
Más kérdés, hogy a magasabb forintkamatok ezt a forintleértékelődést nagyjából kompenzálhatták. Csak egy nagyon durva becslés: ha 2002-től a forintkamatok évi két százalékkal haladták volna meg az eurókamatokat, akkor majdnem 58 százalékkal több kamatot kaptunk volna a forintra, mint az euróra (mert 1,02 a 23. hatványon: 1,5769). De a kamatfelár, a kamatelőnyünk ennél magasabb is lehetett. Most például két százalék körül van az eurókamat, és hat-hét százalékot el lehet érni a forinton (részben emiatt erős a hazai fizetőeszköz).
Nem adják a dollárt, csak leértékelődik
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai egyébként ellentmondanak annak a vélekedésnek, hogy a központi bankok hátat fordítottak volna a dollárnak. Első pillantásra a nyers adatok azt sugallják, hogy a dollár részesedése a tartalékokban az első negyedév végi 57,79 százalékról a második negyedév végére 56,32 százalékra, azaz 1,47 százalékponttal csökkent.
Az árfolyamok változatlansága mellett azonban részesedése csak kismértékben, 57,67 százalékra csökkent volna. (Ugyanis még ha a központi bankok nem is változtattak portfóliójukon, a nem dollárban denominált tartalékaik értéke – dollárban kifejezve – az árfolyamváltozások miatt nőtt, ami a dollárban denominált tartalékok arányának csökkenését eredményezte.)
A világ második legfontosabb valutája
A dollár részesedés-csökkenés 92 százalékát tehát a valutaárfolyamok mozgása magyarázza a szervezet szerint.
Hasonló árfolyamhatások figyelhetők meg más valutáknál is, többek között az eurónál, a világ második legfontosabb tartalékvalutájánál – írták október elején.
A központi bankok egyébként arról híresek, hogy ritkán adnak el korábban megvásárolt eszközöket. Már csak azért is, mert tőkeerejük, súlyuk a piacokon igen nagy, egy-egy tranzakcióval erősen elmozdíthatnák az árfolyamokat.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
