<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Zöld pénzügyek alatt olyan, alapvetően piaci alapon, magánforrásokra épülő pénzügyi közvetítést értünk, melynek során a pénzügyi, befektetési, biztosítási szolgáltatások – a kockázatkezelési elvek sérülése nélkül – dedikáltan a környezeti fenntarthatóságot is szolgálják, jellemzően beruházások, projektek finanszírozásán keresztül.

A környezeti fenntarthatóságot szolgáló beruházások definíciója (az úgynevezett taxonómia) az Európai Unióban és a világ számos más országában kialakítás alatt áll. Ugyanakkor a legelterjedtebb zöld kötvény sztenderdek alapján az olyan projekteket tekintjük zöldnek, melyek az alábbi területekre irányulnak: 

  • megújuló energia,
  • energiahatékonyság,
  • szennyezés megelőzés és kontroll,
  • környezetileg fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztés,
  • szárazföldi és vízi biodiverzitás megőrzés,
  • tiszta közlekedés,
  • fenntartható vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás,
  • klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,
  • „ökohatékony” illetve körkörös gazdaság termékei, technológiái,
  • zöld épületek.

Az így zöldnek minősített termékeket, szolgáltatásokat nevezzük címkézett (labelled) zöld pénzügyi terméknek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a címkével nem rendelkező termékek, ügyletek egy része is bizonyosan környezetileg hasznos célt finanszíroz, még ha ezt nem is szándékoltan teszi.

A fenntartható befektetések térnyerését jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben világviszonylatban még csupán 13 ezer milliárd dollár értékű befektetés tartozott az ilyen típusú befektetések körébe, 2018-ra ez az összeg több mint a duplájára, 31 ezer milliárd dollárra duzzadt. Az élen Európa jár a fenntartható befektetések támogatásában, azonban az USA egyre inkább felzárkózik, illetve Japán példája is kiemelkedő.

A szakértők szerint óriási perspektíva van a zöld beruházásokban, így értelemszerűen az ezeket támogató pénzügyi konstrukciókban is. Az Európai Unió által 2050-re kitűzött klímasemlegességi (karbonsemlegességi) cél például a közösség szintjén 1000 milliárd euró értékű beruházást feltételez. Ráadásul a célok elérése érdekében a szabályzókat is rugalmasabbá teszik. Az Európai Unió például arra készül, hogy az Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében bevezessék az úgynevezett zöld rugalmassági záradékot, amely megengedheti majd, hogy a tagállamok klímavédelemmel összefüggésben álló állami beruházásai esetén szankciók nélkül átléphessék az egyébként szigorúan vett korlátokat, vagyis a költségvetési hiány 3 százalékos GDP-arányos szintjét, illetve a 60 százalékos adósságráta-limitet.

Hogyan védjük a bolygót mindennapi pénzügyeinkben?

Egyéni szinten mit tehetünk azért, hogy mindennapi fizetési szokásaink megváltoztatásával csökkentsük a papír-, a készpénz előállításából, selejtezéséből eredő környezetkárosító hatásokat? – teszi fel a kérdést az MNB írása.

  1. Rezsiszámláinkat kérjük elektronikus formában a szolgáltatóktól!
  2. Regisztrálhatunk a Díjnet felületére is, ahol egy helyen tekinthetjük át több közüzemi szolgáltatónk számláit.
  3. Az online ügyfélszolgálatokon intézzük ügyeinket, például a mérőállások bejelentését, számlák elektronikus kiegyenlítését.
  4. Nyissunk bankszámlát, ide érkezhet jövedelmünk, innen fizethetjük számláinkat, vásárlásainkat.
  5. A készpénz helyett használjunk elektronikus fizetési formákat.

Az elektronikus fizetési formák:

  1. Bankkártyás fizetés, vagy kártyahasználat okostelefonunkra letölthető alkalmazással
  2. Érintésmentes fizetés mobiltelefon segítségével
  3. Számláinkat is kiegyenlíthetjük bankkártyás fizetéssel a szolgáltatók weboldalán.
  4. Bankszámlánkról fizethetünk utalással, vagy csoportos beszedéssel
  5. Különböző applikációk (mint például iCsekk) segítségével QR kód beolvasásával

Bővülnek a készpénzmentes fizetések 2021. január 1-től, mert minden, online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét. (Bankkártyás fizetés, azonnali átutalás, vagy egyéb QR-kód alapú fizetési technika.)

A Pénziránytű Alapítvány "Zöldiránytű" alkalmazása a középiskolás diákok mindennapjaihoz kötődő hasznos információkat, tanácsokat és az ismereteket tesztelő játékokat tartalmaz a fenntarthatóság témakörében.

Zöld bolygó (Pixabay.com)Zöld bolygó (Pixabay.com)

A zöld pénzügyeket a források és eszközök szempontjából csoportosíthatjuk. A legfontosabbak:

Zöld hitelek

A címkézett zöld hitelek néhány éve jelentek meg. Ezen kölcsönök mindegyikére igaz, hogy a hitelcél megfelel valamely zöld taxonómiának, és a hitelező egy transzparens folyamattal, valamint adatszolgáltatással támasztja alá, hogy a finanszírozás tényleg a deklarált környezeti célokat szolgálja. 

Az egyszerű, zöld célú beruházási hitelek, projekthitelek mellett megtalálhatók a zöld szindikált hitelek is (jellemzően a legnagyobb összegű, legkomplexebb beruházások finanszírozására), illetve egészen újszerű finanszírozási formák is. 

Dedikáltzöld hitelek és fenntarthatósághoz kötött hitelek éves folyósítása globálisan (mrd USD)Dedikáltzöld hitelek és fenntarthatósághoz kötött hitelek éves folyósítása globálisan (mrd USD)

A címkézett zöld hitelek speciális, rendkívül innovatív alkategóriáját teszik ki a fenntarthatósághoz kötött (sustainability-linked) vagy ESG-teljesítményhez kötött hitelek, melyek esetében a hitelfelvevő cég környezeti (vagy ESG) teljesítménye határozza meg a hitel kamatát, de sokszor nem csak a hiteldöntéskor, hanem akár a teljes futamidő alatt. A környezetileg jól teljesítő adós kamatterhe tehát csökkenhet a hitel futamideje alatt, ami ugyan a bank marzsát némileg ronthatja, ám ezt a hatást a kockázati költségek csökkenése akár ellensúlyozhatja is.

Zöld betétek

Többnyire azt tekintik zöld betét formának, amikor a betétgyűjtő bank vállalja, hogy legalább a zöld betétállománnyal megegyező volumenű hitelt folyósít dedikáltan zöld projektekre. 

A hitelekhez hasonlóan itt is van arra példa, hogy a zöld betétet külső auditor vagy tanácsadó is tanúsítja. Ebben az esetben tulajdonképpen a zöld kötvényekhez (lásd lentebb) – mint jellemzően intézményi befektetőknek szánt forrásgyűjtési formához – rendkívül hasonló pénzügyi közvetítés valósul meg, csak éppen a háztartási forrásokra alapozva, és a kötvénykibocsátás kötöttségei nélkül.

Zöld kötvények

A zöld kötvény név egy állampapírt takar, amelyet rendszerint intézményi befektetők vásárolhatnak meg. A normál kötvényekhez képest az alapvető különbséget az jelenti, hogy a befolyó pénz célhoz kötött. Csak olyan beruházásokat finanszírozhatnak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye.

Zöld kötvények kibocsátása globálisan 2019-banZöld kötvények kibocsátása globálisan 2019-ban

A kötvénykibocsátás során jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre. Különbséget jelent a hagyományos állampapírokhoz képest az is, hogy általában kikötik egy semleges, harmadik fél által készített értékelés meglétét. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy a finanszírozandó projekt vagy eszközök köre megfelelő-e az elvárt célok szempontjából, valamint, hogy a befolyó összeg felhasználásának ellenőrzése teljeskörű-e, amiről évente jelentés is készül.

Magyarország 2020-ban bocsátott ki először zöld kötvényt, a kibocsátás 1,5 milliárd euró értékű volt. Később, szeptemberben ismét sikeresen vont be hazánk ilyen forrásokat.

 Zöld kötvényekből finanszírozott projektek megoszlása Zöld kötvényekből finanszírozott projektek megoszlása

Zöld alapok

Ha a megtakarítások nemcsak betétben ölthetnek testet, hanem diverzifikáltabb befektetési alap formában is, akkor többféle terméket (többnyire részvényeket és kötvényeket) tartanak az alapok portfóliójában. Az alapok befektetési portfoliója figyelembe veszi a környezeti és társadalmi tényezőket a pénzügyiek mellett, a várható hozamok pedig versenyképesek a „klasszikus" befektetésekkel is. Az FFB-alapok (fenntartható fejlődés befektetési) segítségével a megtakarítók tehát úgy növelhetik a vagyonukat, hogy közben a környezetre és az élhetőbb társadalom szempontjaira is figyelnek.

A befektetési alapok terén a befektetési döntéshozatal során szem előtt tartott hozam-kockázat keretrendszer már jó néhány éve egyre több szereplő esetében kiegészül a zöld (illetve általában az ESG) szempontok figyelembevételével. A társadalmilag felelős befektetések (SRI - Socialy Responsible Investment) térnyerése is egyre jelentősebb a nemzetközi tőkepiacokon.

Fenntarthatósági tematikájú befektetési alapok nettó eszközértékének alakulásaFenntarthatósági tematikájú befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása

ESG - Environmental, Social, Governance

Egy szemlélet, mely olyan befektetési stratégiát takar, amely a vállalatok fenntarthatóságot célzó törekvéseit, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során. A környezeti szempont (Environmental) kiemelt területei a klímakockázatok, az erőforrás-gazdálkodás és a tiszta energia, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mértéke, a hulladékkezelés; a társadalmi (Social) nézőpont fontosabb ügyei a diverzitás, az emberi jogok, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalás kérdése, a kiberbiztonság; a vállalatirányítás (Governance) szempontjából pedig az üzleti etika, az átláthatóság, illetve a korrupció elkerülése a sarkalatos pontok.

Mi az az ESG?Mi az az ESG?

Mi a környezetvédelmi termékdíj? Mire fordítja az állam?

A környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. E veszélyek és várható terhelések csökkentése, illetve a financiális források megteremtése érdekében a termék első belföldi forgalomba hozója, az első belföldi forgalomba hozó első vevője, a bérgyártató, a saját célú felhasználója, vagy készletre vevője köteles a termék tömegére megállapított díjat fizetni.

Az egyes termékek funkciójuk betöltése során használatukkal, valamint elhasználódásuk után – általában hulladékként – terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. A termékdíjas szabályozás célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természetes erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.

Ha ESG, akkor túl drága?

Igaz-e, hogy a környezetkímélő termék, illetve a “zöld technológia” mindig drágább? Vagy hogy amely vállalat ilyenbe fektet, a végén könnyen csődbe megy? 

Valóban, a természet fenntarthatóságával törődő új termék, új technológia többnyire költségesebb a cégnek, mintha az addigi módon termelne. De a cégek nemcsak társadalmi felelősségvállalásból fejlesztenek. Tudják, hogy az állami, sőt globális szabályok szigorodnak, és büntetés is járhat a környezetet terhelő működésért. A fogyasztói kereslet is (ha lassan is) növekszik az egészségesebb, tisztább javak iránt.

Az utóbbi időben egyre több intézményi befektető, befektetési alap, nyugdíjalap, biztosító hoz létre ESG alapokat, koncentrál ilyen befektetésekre. Az ESG-szabályoknak való megfelelés divatos, egyre több esetben elvárás lett. Így a környezettudatos cégek részvényárfolyamai magasabbak lehetnek, könnyebben juthatnak tőkéhez, hitelhez.

Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Ábrák forrásai:

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Száz százalékos árrobbanás is lehet a tűzifapiacon
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 10. 05:41
Tűzifamánia látszik kibontakozni Magyarországon, az emberek megrohamozták a tüzépeket és az erdészeti vállalatokat. Sok helyen kifogyott a készlet, és duplájára emelkedett az ár. A kínálat egy jogszabály-módosítás miatt is veszélyben van. A KSH valamit nagyon nem mér jól.
Személyes pénzügyek Mindenki Ausztriába menne dolgozni? Mutatjuk az új számokat
Eidenpenz József | 2022. augusztus 9. 05:26
Minden eddigi rekord megdőlt júniusban is, egyre több magyar dolgozik Ausztriában, és az is igaz, hogy megint a magyarok száma nőtt a legjobban. Azért igyekeznek a román, horvát, német állampolgárok is, az ukránok száma pedig még alacsony ugyan, de gyorsan megkétszereződött.
Személyes pénzügyek Furcsa dolog történik a lakáshitelek kamataival - érdemes résen lenni
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 11:59
Annyira kellenek az ügyfelek a bankoknak, hogy az emelkedő jegybanki kamatok mellett is csökkentek a banki kamatszintek.
Személyes pénzügyek Jó hír a piaci áron tankolóknak, nagyot esnek szerdán az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 10:31
Egyre többeket érint a piaci ár változása, érdemes két napot várni a tankolással.
Személyes pénzügyek Manapság elkerülhetetlen a hitelkártyák használata
Natív tartalom | 2022. augusztus 5. 11:42
Sokaknak még mindig mumus a hitelkártya, pedig a megfelelő tudatosság mellett akár spórolásra is alkalmas lehet. De mi köze egymáshoz az áruhitelnek és a hitelkártyáknak? Mire készüljön, aki először igényel hitelkártyát? Váradi Eszterrel, a Magyar Bankholding Hitelkártya vezetőjével beszélgettünk.
Személyes pénzügyek Elsőként kínál magyar bank piaci zöld lakáshitelt - mire lehet felvenni?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 4. 08:32
A K&H elsőként a piacon, új, zöld lakáshitel termékkel jelentkezik az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó ügyfeleik számára. Egyedi megoldásként ugyanabban a szerződésben hitelezhető az ingatlan megvásárlása és felújítása is.
Személyes pénzügyek Jobban kezelik a pénzt a fiatalok?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 3. 08:24
A 19-29 éves korosztály tagjainak csak a 20 százaléka nem takarékoskodik, 47 százalékuk havi rendszerességgel spórol, 18 százalék pedig azoknak az aránya, akik csak akkor tudnak félretenni, ha nagyobb összeghez jutnak.
Személyes pénzügyek Augusztusban is drágították a bankok a hiteleiket
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 2. 08:41
A jegybank egy hónapon belüli három nagy kamatemelésére már a harmadik hullámban válaszoltak a bankok. Augusztus elejétől több nagy pénzintézet is drágított a hitelein, ami után a lakáskölcsönt már csak elvétve lehet kapni 8 százalékos THM alatt - derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Személyes pénzügyek Aki nem nyilatkozik a moratóriumról, az augusztustól fizethet
Privátbankár.hu | 2022. július 29. 08:04
Egy munkanapjuk és egy hétvégéjük maradt a törlesztési moratóriumban lévőknek a bennmaradási nyilatkozatra. Aki ezt bármilyen okból lekési, annak augusztustól újra fizetnie kell a kölcsönét.
Személyes pénzügyek Ezekre költenek hitelből a magyarok legtöbbször
Privátbankár.hu | 2022. július 28. 15:36
A megkérdezettek 43 százaléka vett fel hitelt az elmúlt 12 hónapban, míg egy évvel korábban csak minden harmadik magyar válaszadó állította ezt – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült kutatásból.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG