A hat angol labdarúgóklub után szerdán a spanyol Atlético Madrid és az olasz Internazionale is visszalépett a hétfőn bejelentett Európai Szuperligában (ESL) való szerepléstől.
A spanyol fővárosi egyesület közleményben jelentette be, hogy nem kíván részt venni a tervezett bajnokságban. "Az Atlético vezetése a szerdai ülésén úgy döntött, hogy nem vesz részt a tervezett versenysorozatban" - írta a madridi egyesület, hozzátéve, hogy hétfőn még olyan körülmények között határoztak a csatlakozásuk mellett, amelyek most már nem állnak fenn.
Az Internazionale azt közölte, "elkötelezettségünk a futballipar fejlesztése iránt az összes részvényesünkkel együtt változatlan marad", és hangsúlyozta, a sportágnak "az az érdeke, hogy versenysorozatait folyamatosan fejlessze". A milánói klub egyben csatlakozott az Atléticóhoz, és jelezte, hogy nem kíván részt venni az ESL-ben.
A 12 csapatos Európai Szuperliga létrehozását vasárnapról hétfőre virradóra jelentették be, az alapítók között angol, olasz és spanyol klubok voltak, ugyanakkor a tervet magas rangú politikai, valamint sportszakmai körökben, a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) részéről is széleskörű ellenérzés fogadta. A szurkolói csoportok szintén kritikákat fogalmaztak meg a tervezett ESL-lel szemben.
Elsőként kedden este a Manchester City jelentette be hivatalosan, hogy visszalép a szerepléstől, majd szerda hajnalban a Chelsea, aztán az Arsenal, a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham Hotspur is kihátrált a kezdeményezésből.
Ezután az ESL szerda hajnalban közleményben jelentette be, hogy "átalakítja a terveket", ugyanakkor jelezte, határozottan kiáll azon célja mellett, hogy egy új európai versenysorozatot hozzon létre, mert "a jelenlegi rendszer nem működik."
Az Atlético és az Internazionale visszalépésével négy klub, az FC Barcelona, a Real Madrid, az AC Milan, és a Juventus maradt még hivatalosan tagja a Szuperligának, amelynek a tervek szerint 15 állandó résztvevője lett volna. Az ESL elnökének Florentino Perezt, a Real Madrid elsőszámú vezetőjét választották meg.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
