Újabb kardcsörtetés történt az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai háborúban. A távol-keleti szuperhatalom kereskedelmi minisztériuma bejelentette, hogy tovább szigorítják a ritkaföldfémek és azok feldolgozásához kapcsolódó technológiák exportját. Az újabb körbe a ritkaföldfém-mágnesek kerültek.
Emellett Kína egyáltalán nem ad ki exportengedélyt olyan külföldi felhasználók számára, akik katonai célra vásárolnák meg a termékeiket. Ha pedig a nyersanyag a nyugati félvezetőgyártáshoz kapcsolódna, akkor a Kínai Kommunista Párt egyedileg bírálja el a kérelmeket. A mostani bejelentések újabb válaszlépések arra az egy évtizede tartó, de a Biden-, és a Trump-éra alatt fokozódó amerikai törekvésekre, amelyek szeretnék elvágni Kínát a nyugati technológiai tudástól.
Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo
A Huawei volt az állatorvosi ló
Az Egyesült Államok már a 2010-es évek közepétől aktívan korlátozza Kína irányába a technológiai know-how-ját. A bűvös kifejezés a „nemzetbiztonsági kockázat”, amire hivatkozva például a kínai Huawei Technologies megoldásai is kiszorultak a nyugati piacokról: az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai nemcsak a chipgyártáshoz szükséges technológiai exportot állították le, hanem a kínai cég szoftver-licenszekhez sem juthatott hozzá. Ezért van az, hogy bár a Huawei ma is jó minőségű okostelefonokat gyárt, mivel a Google androidos környezetére fejlesztett YouTube, Gmail vagy Gemini nem futnak az eszközein, a nyugati piacokon, főleg az Egyesült Államokban drasztikusan visszazuhant a kínai vállalat piaci részaránya.
A technológiai háborúban Joe Biden nyitotta meg az újabb frontot. Elnöksége alatt fogadták el a CHIPS Act néven elhíresült törvényt, ami több mint 50 milliárd dollárt irányzott elő az amerikai félvezetőgyártás fejlesztésére. 2022-től az Egyesült Államok megtiltotta a GPU-k, speciális számítógépes processzorok kivitelét Kínába. Emellett folyamatosan visszaszorították a mesterségesintelligencia-számítások gyorsítására alkalmas chipek exportját.
„Nemcsak azért, hogy a kínai DeepSeek fejlesztéseit ezzel gátolják, hanem az amerikaiak nem szerették volna, hogy ezek a technológiák a kínai katonai célú projektekhez járuljanak hozzá. Meg akarták akadályozni, hogy a kínaiak mondjuk AI segítségével tudjanak egyre jobb minőségű katonai szimulációkat végezni” – mondta el lapunknak Koi Tamás, a HWSW szakújságírója.
Majd jött Trump és az ő vámpolitikája, aminek a fő célja (más kérdés, hogy reális, vagy sem), hogy a gyártás a lehető legtöbb iparágban kezdjen el visszaköltözni az Egyesült Államokba. Technológiai fronton úgy egyszerűsíthetnénk le a helyzetet, hogy az amerikai elnök azt szeretné, hogy a chipgyártás lehetőleg minél inkább az Egyesült Államokban, de semmiképp se Kínában valósuljon meg. És itt lép képbe a harmadik szereplő, ami ráadásul egy kínai-amerikai fegyveres konfliktus árnyékában éli a mindennapjait: Tajvan.
A „szilícium pajzs” védelmében
A szigetország, amilyen kicsi, olyan megkerülhetetlen szereplő a világ technológiai körforgásában. „Az elmúlt tíz évben a tajvani félvezetőgyártás lett a meghatározó a nagy teljesítményű processzorok területén: a globális gyártás 80-90 százaléka itt történik” – fűzte hozzá Koi Tamás.
Fotó: MTI
A világ legnagyobb félvezetőgyártója a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), ami ráadásul a legfejlettebb technológiára képes, 3 nanométeres chipek előállításával. Ezt még a dél-koreai Samsung mondhatja el magáról a Távol-Keleten, de például Kína első számú félvezetőgyártója, a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) csak gyengébb teljesítményű, 7-14 nanométer közötti chipeket tud gyártani.
Tajvan szisztematikusan építette fel magát a globális chipipar központjaként. A félvezetőgyárakban ugyanis nagyon magasan kvalifikált szakemberek dolgoznak, hosszú évekbe telik az itt munkát végző mérnökök kiképzése, oktatása. Ezért is sántít Donald Trump azon nemrég tett kijelentése, hogy „Tajvannak fizetnie kell azért, mert ellopta a chipgyártást.”
Valójában a TSMC messze a világ előtt jár, az első számú amerikai félvezetőgyártó, az Intel is súlyosan lemaradt tőle technológiailag. Az amerikai elnököt ez láthatóan zavarja, így augusztusban az amerikai állam 10 százalékos tulajdonrészt vásárolt a cégben, szeptemberben pedig az Nvidia is beszállt az Intelbe. Egyébként a tőzsdei kapitalizáció alapján a világ legértékesebb vállalatának számító Nvidia is Tajvanon, a TSMC-nél gyártatja a chipeket, az ő legnagyobb hozzáadott értéke a know-how és a processzorok, a minden AI platform által használt adatközponti GPU-k tervezése, fejlesztése.
A tajvani chipgyártás nemcsak elképesztő bevételeket generál az ország számára, hanem egy ennél is fontosabb, geopolitikai biztosítékkal bír.
A „tajvani szilícium pajzs” adja az egyik legfontosabb biztonsági garanciát a szigetország számára. Ennek alapja az a feltételezés, hogy amennyiben Kína lerohanná Tajvant, az Egyesült Államok megvédené, a globális ellátási lánc zavartalan működése miatt.
Egyébként a mostani, túlzott piaci koncentráció sérülékenységére nemcsak egy katonai hadművelet tudna rávilágítani, hanem annak idején a koronavírus-járvány is súlyosan megakasztotta az értékláncokat: az autóipar például csak az elmúlt egy-két évben tudta maga mögött hagyni a chiphiányt – tette hozzá Koi Tamás.
Az Egyesült Államok próbálja diverzifikálni a chipgyártását, ezen a ponton viszont Tajvannal és Dél-Koreával kerül konfliktusba a Trump-kormányzat. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta az amerikai-tajvani kétoldalú tárgyalások során, hogy azt szeretnék elérni, hogy az amerikai piacra szánt chipek fele, amit a TSMC állít elő, az Egyesült Államokban készüljön el. A tajvani cég szerint ez kizárt, mindenesetre már érkeztek arról hírek, hogy a TSMC gyárakat épít az Egyesült Államokban. Sőt, a Samsung is hasonló bejelentést tett. De az Intel állami megtámogatása szintén ezt a célt szolgálná hosszabb távon.
Könnyen kieshet az Egyesült Államok a nyeregből
De térjünk vissza a kínai-amerikai technológiai háborúhoz! Kína egyelőre a ritkaföldfémek exportjának korlátozásával tud csak visszavágni az amerikai know-how visszatartására. Ennek a politikának az ágyaz meg, hogy Kína a világ ritkaföldfém-bányászatának körülbelül 70 százalékát adja. Bár ritkaföldfém-lelőhelyek természetesen máshol is akadnak (például Alaszkában, Ausztráliában), az új bányák megnyitása és a kitermelés megkezdése több évet is igénybe vehet. Ráadásul Kínában nem kötik olyan erőteljesen az állami és piaci szereplők kezeit a fenntarthatósági, környezetvédelmi előírások. Ugyanakkor ezek a kínai válaszlépések mégsem olyan erőteljesek, hiszen a ritkaföldfém-exportból természetesen nekik is óriási bevételeik származnak. Vagyis a korlátozások sok esetben a saját érdekeik ellen szólnak.
A kulcskérdés, hogy Kínának valójában mennyire fáj, hogy az Egyesült Államok próbálja elvágni őket a legmodernebb technológiáktól. Az Nvidia ékes példáját adja a mai piaci realitásoknak. Az amerikai cég értékesíthet Kínába, de csak „lebutított”, kifejezetten a kínai piacra szánt, gyengébb teljesítményű gyorsítóchipeket. Bár az amerikai kormányzat ettől a lehetőségtől is megpróbálta elvágni az Nvidiát, a vállalat még sikeresen lobbizott a saját érdekében.
Fotó: MTI
A chipgyártás alapvetően egy méretgazdaságossági kérdés. Az iparági cégek jelentős selejtarány mellett dolgoznak, ami Kínában még magasabb. „Nagyjából minden második chip, ami lejön a gyártósorokról Kínában, használhatatlan, a kukában végzi. A selejtarányon akkor lehet javítani, ha egyre több a megrendelés. Bár Kínának vannak nagy IT-cégei, azért ez még nem jelent akkora igényt, mint a világpiac” – magyarázta Koi Tamás.
A szakújságíró szerint rövidtávon egyértelműen az Egyesült Államok van nyeregben a technológiai háborúban, de ez nem lesz sokáig így. Bár Kína még elmarad a chipgyártásban, hamarosan behozhatja a világ vezető hatalmát.
Erre maga az Nvidia alapítója és vezérigazgatója, Jensen Huang is figyelmeztette Donald Trumpot egy munkavacsorán. A Tajvanon született amerikai üzletember szerint nem kellene teljesen elvágni Kínát az AI-megoldásoktól. Ennek a vége csak az lesz, hogy a távol-keleti szuperhatalom ezáltal még jobban megerősödik, hiszen rászorul a saját belső piacára, és kénytelen lesz versenyképes chipeket kiizzadni magából. Ha más miatt nem is, az elektromos autóknál látott kínai előretörés és a Tesla visszaszorulása kapcsán azért Trump fejében is megszólalhatott a vészcsengő, Jensen intelmei után.
Nem kis pénz. 
