A Népszabadságnak a kormánydöntésről Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára aggályainak adott hangot. Szerinte a szabályozás nemcsak a kiskereskedelem szereplőinek - így jó pár hazai kis- és középvállalkozásnak - jelent beruházási stopot, hanem tovább súlyosbítja a jelenleg a legrosszabb időszakát élő építőipar helyzetét is. A főtitkár szerint kérdéses, hogy a tiltás a már meglévő építési engedéllyel rendelkező beruházásokra is vonatkozik-e majd. Az pedig igencsak lehetetlen helyzeteket fog produkálni, hogy helyi, szakmai-vállalkozói érdekképviseletek helyett egy, a beruházás helyszínétől távol lévő, fővárosi grémium dönti majd el, hogy ki építhet kereskedelmi beruházást és ki nem - tette hozzá.
|
Mint ismeretes, 2012. január 1-jétől 2014. december 31-ig építési tilalmat rendelt el a Kormány a 300 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi ingatlanokra.
A tilalom alól felmentést csak a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat. |
A Magyar Nemzetben Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is úgy vélte, hogy a legnagyobb vesztes az építőipar lesz. A főtitkár kétségét fejezte ki, hogy egy központi szervezetben átlátják-e azokat a helyi körülményeket, amelyek alapján kiadhatók a 300 négyzetméternél nagyobb egységek építésére szóló engedélyek.
A Napi Gazdaságnak Krisán László, a VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke kifogásolta, hogy a kereskedőkkel nem egyeztettek a javaslatról. Úgy vélte, a plázastop erős presztízsveszteséget jelent azoknak a kereskedelmi cégeknek, amelyek már kaptak elvi építési engedélyt egy-egy fejlesztésre. Az is gondot okoz, hogy miközben a kormányzat a szolgáltatószektort igyekszik erősíteni, túlzottan szigorú keretek közé szorítja az építkezéseket. Végül Krisán szerint egyáltalán nem logikus, hogy visszafogják azokat a fejlesztéseket, amelyek jelenleg is több tízezer vállalkozásnak adnak lehetőséget és ugyancsak több tízezer munkahelyet jelentenek, illetve folyamatosan teremtenek.
A Világgazdaság arról ír, hogy a kormány döntése meglepte a bevásárlóközpontokat építő és üzemeltető cégeket egyaránt, amelyek mintha arra vártak volna, hogy csendben elalszik az ügy.
Plázastop nélkül is van elég baja az építőiparnak
Korábban szakmai egyesületek is arra hívták fel a figyelmet: a plázastop tovább mélyítheti az építőipar és a kereskedelem válságát Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös állásfoglalása szerint ma sem lehet Magyarországon kontroll nélkül kereskedelmi létesítményt építeni, az intézkedés pedig tovább mélyítheti az építőipar és a kereskedelem válságát.
A KSH legutóbbi jelentése szerint augusztusban az építőipari termelés volumene 12,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt. Az építőipar minden területén termeléscsökkenés figyelhető meg. A visszaesést a nagyberuházások elmaradása és a lakásépítések jelentős csökkenése okozta. 2011 augusztus végén a jövőbeni építési munkákra vonatkozó, megkötött szerződések volumene több mint egyharmadával alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
Pláza helyett lakások épülnek?
Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott, hogy a gazdasági növekedés elengedhetetlen feltétele az építőipar fellendülése. Ahhoz, hogy versenyképességünket növelni tudjuk, az otthonteremtési program beindítására van szükség.
Ennek keretein belül a kormány feltámasztja a szocpol intézményét és megújítja az államilag kamattámogatott lakáshiteleket. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az új intézkedésektől a meglévő új lakások eladását és a leállított projektek újraindítását várja. Ingatlanpiaci elemzők véleménye szerint az intézkedések hatására a jövőben élénkülhet az ingatlanpiaci kereslet és oldódhat a lakáspiaci bénultság. Részletek>>
