Hirdetés

A munkásstrichtől a hajléktalanságig - kizsákmányolják a kelet-európai munkaerőt

2018. október 22., 13:03

Németországban sokan dolgoznak feketén, esetleg szürkén, szerződés, jogok, szociális ellátás nélkül, főleg Kelet-Európából. Addig, amíg bírják, mert ha komolyabban megbetegszenek, akkor az út végén gyakran a hajléktalanság, a park áll. Sokan mégis csinálják, mert még így is jobban keresnek, mintha otthon maradtak volna.

Koldus Berlinben (Wikimedia Commons)
Koldus Berlinben (Wikimedia Commons)

“Az alacsony bérű munkások kizsákmányolása – Elveszve Európában” címmel közölt riportot a német Der Spiegel honlapja a hétvégén. Ez egy bolgár munkás példáján keresztül mutatja be a kelet-európai munkaerővel kapcsolatos német bánásmódot – de nyilván magyarokról vagy románokról is szólhatna.

“Egy jobb életben reménykedett, de az úgynevezett munkás-strichen kötött ki, a kizsákmányolás rendszerében, amelyből a német fogyasztók masszívan profitálnak” – írja az inkább baloldaliként ismert híres német lap weboldala. (“Strichel: Prostituált az utcán kínálja magát, ügyfelet keres – Wikiszótár.)

Hirdetés

A szóban forgó 64 éves, erős, de már megromlott egészségű munkás élete Hamburgban ma főként várakozásból áll, hogy valaki elvigye alkalmi munkákra, napszámosként. Pedig tud csempézni, gipszkartont ragasztani, tetőcserepet felrakni, falazni.

Árnyékgazdaság jött létre

“Kétmillió társával együtt” érkezett dolgozni, mert saját hazájában nem volt esélye előrejutni. Ám a “látszatönállóság, féllegális bérleti viszonyok, dömpingbérek” rendszerébe érkezett. Egy biztonság és szociális ellátások nélküli világba.

A cikk szerint a munkavállalók szabad áramlásának rendszere, számos előnyén túl, egy árnyékgazdaság létrejöttét is segítette, amelyben csak Németországban “tízezrek, ha nem százezrek” élnek. A lap korunk egyik legnagyobb szociális problémájáról beszél.

A munkásokat főleg az építőiparban, betakarításnál, belsőépítészetben, vendéglátásban, vágóhidakon, idős– és beteggondozásnál, raktárakban, takarításnál, rakodásnál, a kertészetben alkalmazzák – a listát lehetne folytatni.

Jogok nélkül élnek

Az órabér 5-10 euró, amit leggyakrabban zsebből fizetnek. (A német minimálbér bruttó 8,84 euró óránként, amire azonban még közterhek is rakódnak. Nemsokára, 2019 januártól pedig 9,19 euróra emelik – a szerk.) A legtöbben feketén vagy szürkén dolgoznak, munkaszerződést alig kötnek valakivel.

Aki egy napot is beteg lesz, vagy rendes munkaszerződést akar, könnyen elveszítheti a munkáját – írják. A legtöbben így törvényen kívül, jogok nélküli állapotban élnek.

Trükkökkel még alacsonyabb a bér

Még ha be is jelentenek valakit, akkor is van sok trükk, amivel a minimálbér-előírást ki lehet játszani. Vannak, akiket nem fizetett túlórákra kényszerítenek. Mások a hivatalosan kifizetett bér egy részét vissza kell adják zsebbe. Megint másokat meg egyszerűen átvernek és ki sem fizetnek.

A riportban említett bolgár azonban a rossz tapasztalatok ellenére is marad a “munkásstrichen”, mert többet keres, mint otthon, és néha pénzt is tud hazaküldeni. Jobb hónapokban ezer eurót (mintegy 323 ezer forintot) is megkeres, zsebbe, levonások nélkül.

Az út végén a park áll

Készpénz, vagy biztonság és jogok? – ez a kérdés az ilyen helyzetben levő emberek számára. Ezt addig tudják csinálni, míg komolyan meg nem betegszenek. Akkor viszont sokszor hajléktalanként végzik, volt, aki a közeli parkban halt meg Hamburgban.

Kétmillió bolgár ment el

Emlékeztetnek rá, hogy a kilencvenes évek eleje óta az egykor tízmilliós Bulgária lakossága mintegy kétmillió fővel, húsz százalékkal csökkent. Nagyjából minden ötödik ember Nyugatra ment, miután a szocializmus összeomlása, Jugoszlávia széthullása és a Szerbia elleni embargó elhúzódó válságot okozott. Egyes településekről a lakosság háromnegyede távozott.

A 2045-ös évig újabb egymillió fős lakosság-csökkenést prognosztizálnak az elöregedés és a kivándorlás miatt.

Magyar, román dolgozók

A német és osztrák statisztikai adatok szerint százezres nagyságrendű a hivatalosan foglalkoztatott magyarok száma, és a bolgárok, román állampolgárok száma is magas. Így a cikkben leírt feketefoglalkoztatás a dolgozóknak nyilván csak egy részét érinti. (Osztrák adatokról itt írtunk utoljára, német számokat pedig itt közöltünk.)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

10 éve többet kellett dolgozni egy lakásért, mint ma

10 éve többet kellett dolgozni egy lakásért, mint ma

A társasházi használt lakások négyzetméterára tíz év alatt 45 százalékkal nőtt, az újaké pedig 37 százalékkal. Ezalatt a kedvezmények nélkül számolt nettó fizetések 72 százalékkal nőttek 2008-hoz képest. Egy friss elemzés szerint a lakáspiac stabilnak mondható és nem láthatók hanyatlásra utaló jelek.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38252.65+0.38%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?