Hirdetés

Aki nem tanul, az könnyen szegény marad – hát még, ha menekült

2017. március 06., 17:48

A menekültek között alacsony a középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettségűek aránya, ráadásul a bizonyítványaik nagy része sem kompatibilis a német előírásokkal. Az iskolai végzettség és a kereset közötti összefüggés viszont nagyon szoros Németországban, így nagyot nőhet a szegények száma. Egy kutatóintézet emiatt célzott képzéseket sürget.

Meglehetősen borúlátó képet fest az IW Köln (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) nevű kutatóintézet tanulmánya a Die Welt szerint a menekültek képzettségéről és ezen keresztül a német munkaerő-piacra való beilleszkedésükről. Még akkor is, ha jelentős részük még további képzésen is átesik Németországban. Leginkább attól tartanak, hogy megnő a német társadalomban az alacsonyan képzettek aránya.

Hirdetés

Az alacsony képzettség pedig a tapasztalatok szerint alacsony jövedelmet, a munkanélküliség veszélyének való fokozott kitettséget jelent. Egyes korosztályokban már a lakosság 13 százaléka, minden nyolcadik személy külföldön tanult. A hiányzó képzettség miatt a kutatók azt javasolják, hogy célzott programokkal segítsék őket a szegénység elkerülése érdekében.

Nem kompatibilis

Az intézet adatai szerint a menekültek körében 55 százalékos a középiskolai végzettségűek aránya, kilenc százalék egyáltalán nem járt iskolába, 24 százalék pedig nem fejezte be az iskolát. De nagyok az országok közötti eltérések, a szírek közül például 40 százalék az érettségivel egyenértékű végzettségűek aránya, az afgánok között csak 17 százalék, utóbbiak 26 százaléka sohasem járt iskolába.

Több a német főiskolás, egyetemista

A felsőfokú végzettségűek aránya a menekültek között 13 százalék. A 69 százalékuk bizonyítványa nem felel meg a német előírásoknak.

A németek azonban saját magukkal is elégedetlenek: bár a lakosság 26,5 százaléka magasabb végzettséget ér el, mint szülei, 25,8 százalékuk csak alacsonyabbat. Vannak azért pozitív számok is, 2010 és 2015 között például 46-ról 58 százalékra emelkedett a felsőoktatásba bejutott fiatalok aránya. A felsőfokú végzettségűekből alapvetően egyre több van. Visszaesett a szakmát egyáltalán nem szerző fiatalok aránya is.

Ekkora a szakadék

A magasabb iskolai végzettség döntő fontosságú a magasabb jövedelem szempontjából, és fordítva, az alacsonyabb képzettség gyakran alacsony jövedelemmel jár – írja a lap. Egyetemi végzettséggel átlagosan évi 64 700 eurót (havonta 5400 eurót, mintegy 1,66 millió eurót) lehet Németországban keresni, mintegy 40 százalékkal többet, mint középfokú végzettséggel (47 200 euró/év, 3900/hó, azaz több, mint 1,2 millió forint). Ebben még nincs is benne, hogy egyes szakmákat vagy pozíciókat nem is lehet betölteni középfokú végzettséggel.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nem is hinnéd, milyen őrületes dolgokat akar eladni a NAV

Nem is hinnéd, milyen őrületes dolgokat akar eladni a NAV

Az adóhivatalnak sokféle emberrel akad dolga, így nem csoda, hogy időnként egészen furcsa dolgokat foglalnak le. Az árverési honlapot böngészve nem akármilyen dolgokat találtunk, ha valamelyik megtetszik, ne habozz: még megveheted az adóhivataltól jutányos áron.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38123.450%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?