Évtizedes trend tört meg az amerikás magyaroknál

Évente stabilan 1000-1100 magyar állampolgár kapott az utóbbi években az USA-ban úgynevezett zöld kártyát, hosszabb távú, legális tartózkodási engedélyt – írtuk tegnap, abban a statisztikában azonban nem szerepelt, hogy mennyi magyar él kint, nő-e a számuk, hiszen a zöld kártya ellenére később sokan vissza is jöhettek.

A gazdaságilag legfejlettebb országok, azaz OECD adatbázisa ebben nyújt némi segítséget, ha nem is túl friss. Eszerint 21 272 magyar állampolgár élt kint 2016-ban, több mint háromezerrel több, mint 2015-ben (18 159). Úgy tűnik, az adatok eléggé ingadoznak, de hosszabb távon, 2003-tól hasonló szinten, 18-22 ezer között stagnálnak.

Mint tudjuk, sok bevándorló egy idő után állampolgárságot kaphat a legtöbb országban. (Magyarországon gumiszabályok vannak, és indoklás nélkül el lehet utasítani bárki kérelmét.) Így nagy segítség az OECD másik adatsora, ahol azt közlik, hány Magyarországon született polgár él náluk.

Mélypont 2015-ben

Abban is van némi ingadozás, de a sok éves trend azt mutatta, hogy a trend szerint egyre kevesebb magyar élt az USA-ban. Ugyanis 2000-ben még 88 482 volt ez a szám, majd 2015-ben érte el mélypontját, 65 845-öt. Utána viszont ismét emelkedés következett, 2016-ban pár ezerrel több, 70 255 magyarországi születésű személy élt az USA-ban.

A gyerekek már nem bevándorlók

A folyamat egyébként logikus: az 1945 előtt, 1945 vagy 1956 után kivándorolt, elmenekült magyarok nyilván már idősek, lassacskán távoznak közülünk. Számuk ezért fogy, gyerekeik, unokáik már ott születtek és így nem szerepelnek ebben a statisztikában (sőt nem is számítanak bevándorlóknak).

Amint a tegnapi cikkben említettük, érkeznek viszont fiatalok, középkorúak, akik egy része átmenetileg, más része vélhetően végleg marad kint. (Itt »»»»»»»»»».)

Sűrít az ENSZ

Találtunk még egy érdekes adatsort, ami nagyon hasonlít erre, ez pedig a kanadai magyarok száma. Ráadásul sokan vannak, több mint fele annyian, mint az USA-ban élők. De nem az OECD-nél, hanem az ENSZ adatbázisában fordulnak elő.

Az ENSZ öt évente készített eddig adatokat, amelyeket becslésnek nevez, és az év közepére vonatkoznak. Most 2015 után sűrűbben, 2017-re is készült ilyen.

(Ahol vannak párhuzamos adatok a különböző szervezeteknél, ott sem egyeznek meg egymással az adatbázisok, aminek több oka lehet, az egyik, hogy miközben az ENSZ év közepi becslésekről beszél, másutt év végét vagy év elejét szokás nyilvántartani.)

Csak százezren a briteknél?

De a fő folyamatok megegyeznek, Kanadában is, az USA-ban is: a magyarok száma sokáig csökkent, majd az utóbbi években ismét emelkedni kezdett. (Lásd a grafikonokat.) Megtört a sok éves csökkenő trend.

Az OECD és az ENSZ adatbázisa egyébként rejt még néhány érdekességet, például vannak benne franciaországi és nagy-britanniai adatok, melyek az Eurostatnál például fájóan hiányoznak. (Bár némelyik szám kissé alulbecsültnek tűnik.) A születés szerint magyar származásúak OECD-tábláját itt közöljük, az ENSZ-ére még lehet, hogy visszatérünk.