|
| A tavalyi pontváró Pont Ott Parti. Akkor 108 ezer jelentkező várta, ki kerülhet be egyetemre, főiskolára. (MTI Fotó, Balogh Zoltán) |
Idén összesen 112 034-en nyújtottak be jelentkezést az általános felsőoktatási felvételi eljárásban, közülük alapképzésre 77 211, mesterképzésre 17 893, osztatlan képzésre 12 ezer, felsőoktatási szakképzésre 4930 diák jelentkezett.
Közben a hazai felsőoktatási szakok népszerűségi listájának eleje évek óta lényegében változatlan. Az idei felvételi eljárásban is a legnépszerűbb alapképzési terület (BA vagy BSc) a gazdaságtudomány volt, ezen belül is a legtöbb jelentkezőt csábító nappali alapképzés a gazdálkodási és menedzsment számított. Ezt most összesen 10 348-an választották, ebből tavalyhoz képest többen, ezúttal 5149-en jelölték meg első helyen (2018-ban 4220-an jelentkeztek első helyen erre a szakra), közülük 3200-an a nem állami ösztöndíjas, hanem az önköltséges formára.
Ahogy egy évvel ezelőtt, a tavalyi felsőoktatási ponthatárok nyilvánosságra hozatala után is megnéztük, mennyit kérnek el az egyes felsőoktatási intézmények a legtöbb jelentkezővel bíró szakokon, így most azt is össze tudtuk hasonlítani, mennyivel emelkedtek (ha emelkedtek egyáltalán) az egyes képzések díjai egy év alatt.
Van, ahol 10-15 ezer forinttal drágábban lehet továbbtanulni tavalyhoz képest
Fizetős szakokon jellemzően alacsonyabban húzzák meg a ponthatárt, így ez valószínűleg a mostani felvételi során sem lesz másként. Tavaly például a Szegedi Tudományegyetemen a maximális 500-ból 429 pont volt szükséges az államilag támogatott helyre a gazdálkodási és menedzsment képzés esetében, fizetős szaknál elég volt 353 pontot összeszedni. Itt nem történt változás: tavaly és idén is 190 ezer forintot kell fizetni egy félévért.
A Károli Gáspár Református Egyetemen 2018-ban 195 ezer forintot kértek, idén szeptembertől 205 ezret kell fizetni egy féléves képzésért. A Budapesti Corvinus Egyetemen már 350 ezer forint egy szemeszter, de a képzés ára idén nem változott. Itt egyébként angol nyelven is lehet továbbtanulni ezen a szakon. A Pécsi Tudományegyetemen szintén 350 ezer forint az angol nyelvű képzés szeptembertől is, míg magyar nyelven 275 ezer forintért lehet hallgatni félévenként.
Évek óta a legtöbb jelentkezőt vonzó szakok között van a kereskedelem és marketing is, idén a második legtöbbször megjelölt képzésnek számított. Most a 7426 jelentkezőből 2116-an jelölték meg a fizetős formát. A Kaposvári Egyetemen a magyar nyelvű alapképzés önköltséges szaka a tavalyi 180 ezer forint után idén 195 ezer forintra nőtt. Nem változott a képzés díja a Szegedi Tudományegyetemen, ezúttal is 190 ezer forint egy szemeszter, mint ahogyan a Corvinuson sem történt változás: szeptemberben is 350 ezer forintot kér el elsőéveseitől az egyetem.
A méregdrága szak el sem indult
Harmadik legnépszerűbb szak most is a mérnökinformatikus lett, bár a 6500 jelentkezőből ennél a képzésnél csak 490-en választották a nem államilag támogatott formát.
Ahogy tavaly is írtuk: mélyen a zsebébe kellett nyúlnia annak, akit a fizetős mérnökinformatikus képzésre pályázna. A helyzet most sem változott. A budapesti Gábor Dénes Főiskolán angol nyelven 750 ezer forintért hirdettek meg egy félévet 2018-ban és idén is, azaz 5,2 milliót fizethet az, aki félévismétlés nélkül elvégzi a 7 féléves szakot. Ugyanakkor tavaly a szak el sem indult a főiskolán. A magyar nyelvű mérnökinformatikus szakon ugyanitt a tavalyi 220 ezer forint/félév után ezúttal 20 ezer forinttal többet, 240 ezer forintot kérnek egy szemeszterért. Míg a Neumann János Egyetemen 310 ezer, addig az Óbudai Egyetem 315 ezer, a Miskolci Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 320 ezer, a Pannon Egyetemen 325 ezer forint egy szemeszter a mérnökinformatikus szakon szeptembertől.
Népszerű, de kevesen fizetnének az ápoló szakért
Az ápolás és betegellátás szak ezúttal a negyedik legnépszerűbb szak volt. (A top szakok tavalyi listáján még a harmadik helyen szerepelt.) Az 5619 jelentkező közül itt se sokan, mindösszesen 184-en jelölték meg az önköltséges finanszírozást. A szakon egyébként nemcsak ápolónak, de mentőtisztnek, dietetikusnak, szülésznőnek és gyógytornásznak is lehet tanulni. Mi ezúttal is csak az ápoló képzés árait néztük.
A fent említett többi szakokhoz képest ezen a területen kisebb a szórás, 250 és 300 ezer forint egy-egy szemeszter. A Debreceni Egyetem az alapképzés 250 ezer forint, azaz a 8 féléves, vagyis 4 éves ápolói képzés így 2 millió forintra jön ki. A Miskolci Egyetemen és a Gál Ferenc Főiskolán is 10 ezer forinttal többet kérnek el egy félévért, a Széchenyi István Egyetemen 290 ezret, míg Semmelweis Egyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen egyaránt 300 ezer az ápoló képzés önköltsége.
Drága mulatság a turizmus-vendéglátás is
A turizmus-vendéglátás szak tavaly még csak a kilencedik legnépszerűbb alapképzésnek számított, idén már az ötödik helyen végzett a listán. Tavaly 2445-en adták be erre a jelentkezésüket, idén 5582-en, közül is 1166-an írták be az önköltséges formát. Itt sem sokat változtak az egyetemi képzések árai: 195-350 ezer forint közötti féléves díjra számíthat az, aki ide jelentkezett.
Míg a Corvinuson tavaly és most is 350 ezer egy félév, addig a Debreceni Egyetem „csak” 195 ezret kérnek el. Az Edutus Egyetem angol nyelvű képzése 320 ezret kóstál, addig magyar nyelven 230 ezerért lehet hallgatni. Pécsett 350 ezerért hirdették meg az angol nyelvű képzést, a magyar pedig 275 ezer forintba kerül. Ennél valamivel többet, 285 ezret kérnek a Budapesti Metropolitan Egyetem az angol és magyar nyelvű turizmus-vendéglátás képzésért egyaránt.
Fontos megjegyezni, az említett összegek csak a képzések költségét jelentik, nincsenek benne az olyanok tételek, mint a tankönyvek, jegyzetek, az egekbe szökött lakhatási költségek és azok a kiadások, amelyek felmerülhetnek az egyetemi évek alatt.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
