Hirdetés

Soha nem dolgozott még ennyi magyar Ausztriában

Eidenpenz József, 2018. április 18., 14:33

Megint rekordot döntött az Ausztriában dolgozó magyarok száma, de csak kétszáz fővel, több más ország polgáraiból ezrek találtak kint állást. A szokásos szezonális csúcs nem minden ország munkavállalóinál jelentkezik, de a magyarokon kívül mások is dolgoznak idényszerűen. A munkaerő-piaci növekedést az elmúlt években szinte csak a külföldiek adták.

Ausztria (Fotó: Wikimedia Commons, Johann Jaritz)
Ausztria (Fotó: Wikimedia Commons, Johann Jaritz)

Márciusban 91 715 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában a Hauptverband.at adatai szerint. Ez 192 fővel magasabb az előző havinál, 8640 fővel magasabb az egy évvel korábbinál, és mindenkori csúcs. Az adatok általában februárban, ritkábban januárban vagy márciusban mutatnak egy csúcsot, és július-augusztusban egy másikat. (Lásd az első grafikont.)

Ez a szezonalitás elsősorban az idegenforgalmi főszezonnal függhet össze, nyáron esetleg az építőipar és a mezőgazdaság is szerepet játszhat. Érdekes, hogy egyébként az összes ausztriai foglalkoztatott száma mindig nyáron emelkedik csúcsra, sohasem télen. Sőt az összes külföldi száma is csak kisebb megugrást mutat télen vagy tavasszal. (Második grafikon.)

Hirdetés

Ez arra enged következtetni, hogy a magyarok mellett az osztrákok munkavállalása is nagyon szezonális: sokan dolgoznak nyáron, de jóval kevesebben télen. Decemberben, januárban erősen visszaesik az aktivitás.

Sokan megelőztek bennünket

Valószínűleg könnyebb a helyi, osztrák munkanélküli-segélyt kapó, saját ingatlannal rendelkező, vagy pedig a Magyarországról ingázó munkaerőt idényjelleggel alkalmazni, mint a távolabbról érkező román, lengyel, szerb stb. dolgozókat. Illetve utóbbiak talán kevésbé vállalnak szezonális munkát.

Márciusban egyébként távolról sem a magyarok létszáma nőtt a legjobban, alaposan megelőztek bennünket a bosznia-hercegovinai állampolgárok (1900 fő), a románok (2600 fő), a lengyelek (1700 fő), de a törökök, szerbek, németek és még több más ország is. Hogy ennek mi az oka, nem világos, talán a következő hónapokban kiderül.

Stagnálnak az osztrákok

A második grafikonunk a szezonális ingadozás kedvéért készült, de a két skála eltérő, valójában csak látszólag mozog együtt az összes és a külföldi állampolgárok foglakoztatása. Valójában 2012 szeptemberétől 2018 márciusáig 34,3 százalékkal nőtt a külföldi alkalmazottak száma, az összes munkavállalóé csak 5,7 százalékkal.

Ha pedig csak a kettő különbségének, az osztrák állampolgároknak a foglalkoztatását nézzük, 2,959 millióról 2,969 millióra emelkedett ez idő alatt, vagyis mindössze 0,3 százalékkal. A helyi munkaerő tehát alig növekszik. Az összes foglalkoztatáson belül 19,9 százalékra emelkedett a külföldiek aránya. (Ráadásul a már osztrák állampolgárságot kapott külföldiek is minden bizonnyal helyinek számítanak a statisztikában, de erről nincs adat.)

Közepes a munkanélküliség

Eközben az átlagos munkanélküliség a nemzetközi számítási mód szerint 5,5 százalék volt tavaly Ausztriában, ami sokkal jobb az EU átlagánál, de rosszabb például Németországnál, Csehországnál és elvileg Magyarországnál is.

Németországban az EU-s országokból érkezett külföldiek száma az egy évvel korábbi 277 ezer után 439 ezer fővel emelkedett 2017-ben, a legnagyobb mértékben a lengyelek, a románok és a bolgárok száma nőtt, 85 ezer, 85 ezer, illetve 45 ezer fővel – írtuk a napokban. A legfrissebb magyar kivándorlási adatokról pedig itt volt szó.

"Mindenhiány"

“A kisvárosi étterem/presszó háromfős személyzettel megy. Most egyszerre keres szakácsot, pultost, kézilányt” – írja az Alapblogon Vakmajom. “Induló étterem szakácsot keres: jöhet képzetlen is, majd betanítjuk.” Egy másik szakácsálláshoz üzletrészt is kínálnak, de sokan külföldön vannak, és nem akarnak hazajönni. “Már nem csak a magasabb fizetés miatt vonzó Európa: ott a jobb suli, jobb kórház, gyűlöletmentes hétköznapok. És ezek a kivándorolt polgárok a legambiciózusabb szeletét képezik a társadalomnak” – írja a blogger.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mutatjuk, hol vannak a legdrágább és legolcsóbb vidéki lakások

Mutatjuk, hol vannak a legdrágább és legolcsóbb vidéki lakások

A legdrágább vidéki lakások Sopronban vannak, de Győr, Debrecen és Kecskemét árai is vetekszenek a külső pesti kerületekével. A nagy autóipari cégek fejlesztései egyértelműen növelik a lakások értékét: Kecskeméten kétszeresére nőttek az árak hét év alatt, a debreceni lakásárakat pedig a BMW-beruházás húzza majd.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX36006.20+0.88%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?