A vállalkozások – a jelentősnek mondható 10 pontos csökkenés ellenére – továbbra is bizakodva tekintenek az előttük álló egy évre, hiszen az index egy kisebb kilengést leszámítva közel két éve a pozitív tartományban van. A mostani változás hátterében inkább az áll, hogy az előző negyedévben a választásokat rendszerint követő felfokozott hangulat visszakorrigált egy reálisabb szintre – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Jelenleg a cégek gazdasági helyzetét meghatározó tényezők közül a közterhek és a vállalati hitelkamatok várt változásának megítélése romlott, valamint a vállalkozások egy jelentős része szerint az elmúlt hónapok gazdasági intézkedései inkább negatívan hatottak versenyképességükre.
A nagy cégek optimizmusa kopott meg leginkább
A bizalom minden árbevétel-kategóriában alább hagyott, azonban minél nagyobb a cég, annál nagyobb változás figyelhető meg. Továbbra is a középvállalkozások bizalma a legmagasabb, de több mint felére, 36-ról 15 pontra zuhant. A kisvállalkozásoknál 18 pontos visszaesés történt, így hangulatuk jelenleg 4 ponton áll, miközben a mikrovállalkozások bizalma 9-ről 8 pontra mérséklődött, azaz gyakorlatilag nem változott.
Komoly visszaesés a mezőgazdasági cégek optimizmusában
Az ágazatok közül továbbra is az ipari cégek a legbizakodóbbak, annak ellenére, hogy 38-ról 26 pontra mérséklődött bizalmuk. Tőlük nem sokkal lemaradva a kereskedelmi cégek vannak, nekik gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest a hangulatuk (21 pont). A szolgáltató és a mezőgazdasági szektor viszont ennél jóval szerényebben látja a következő egy évet (4 és 1 pont), utóbbinál ráadásul 20 pontos visszaesés történt.
Most már az inkább adóemelésre látnak nagyobb esélyt a kkv-k
Az előző negyedévi, közterhekre vonatkozó pozitív várakozások alábbhagytak, és akik eddig adócsökkentésben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. Az előző negyedévi 30%-ról 39%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek magasabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során, ezzel párhuzamosan pedig 34%-ról 24%-ra csökkent az alacsonyabb közterheket feltételezők aránya.
Ezzel összefüggésben a kormányzat tevékenységéről is negatívabban nyilatkoztak a cégek, ugyanis az előző negyedévi 16% helyett jelenleg már 24% gondolja úgy, hogy az elmúlt hónapok intézkedései – mint például feltehetően a cafeteria szabályok módosítása – rontottak versenyképességén. Mindemellett a cégek többsége (57%) egyértelműen növekvő vállalati hitelkamatokkal kalkulál, a szektor átlagosan 2 százalékpontos díjnövekedést valószínűsít az előttünk álló egy évben.
|
A jövő évtől lényegesen átalakul majd a cafeteria rendszere: a közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem - legalábbis a legnépszerűbb lehetőségek közül. Egy módosító javaslat után ugyanis a kormány megkegyelmez a meccsbelépők mellett a munkaadó által a munkavállaló részére juttatott, sportrendezvényekre, kulturális eseményekre szóló belépőjegyek, bérletek adómentessége megmarad. Ezzel együtt a szakértők szerint a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben sok cég nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteria-elemeket, akkor sem, ha bérként adóznak majd - így jó eséllyel az Erzsébet-utalvány sem kopik ki a rendszerből, sőt: még a készpénz-cafeteria is megmaradhat, pedig azt már tényleg nehéz lesz megkülönböztetni a normál fizetéstől. |
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
