Hirdetés
Hirdetés

Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni?

2018. május 04., 06:09

Nagyobb eséllyel szerezhetnek tőkét a befektetőktől az exportáló cégek, amelyek a hazainál nagyobb méretű és jelentős vásárlóerővel rendelkező piacokon is helytállnak - de honnan lehet tudni, hogy egy cég megérett a külpiaci színre lépésre? Katona Zsoltot, az MFB Invest vezérigazgatóját kérdeztük.

Privátbankár.hu: Az MFB Invest főként exportképes kis- és középvállalkozásokba fektet fejlesztési tőkét - milyen szempontok alapján döntik el, hogy egy cég exportképes-e?

Katona Zsolt: Az exportképes termékeket gyártó, illetve szolgáltatásokat nyújtó KKV-k azért is állnak az MFB Invest és a Hiventures befektetési fókuszában, mert a megcélzott hozam elérésének nagyobb a valószínűsége olyan vállalatok esetében, amelyek a hazainál nagyobb méretű és jelentős vásárlóerővel rendelkező piacokon kívánják értékesíteni termékeiket. A versenyképesség több oldalról is megközelíthető: egyrészt nyilván fontos lehet az árazási képesség, azaz egy adott vállalat a vele versenyhelyzetben lévő cégeknél tud-e olcsóbb lenni a piacon, másrészt ugyanakkor azt is jelenti, hogy innovációs tevékenységének köszönhetően milyen egyedi terméket vagy szolgáltatásokat tud kínálni, amelynek nincs versenytársa a piacon, ezért annak árazásában nem is elsősorban a gyártási költségszint a meghatározó, hanem a megcélzott vevőkör fizetőképessége.

Annak felmérése, hogy egy adott cég terméke, szolgáltatása exportképes-e, több módszer segítségével is elvégezhető, például vevői szándéknyilatkozatok beszerzésével, versenytársak termékeivel való összehasonlítással, az egyes költségelemek szintjére való lebontással, amely alapján megállapítható a versenyelőny forrása és annak fenntarthatósága. A versenyelőny alapja lehet szabadalmi védettség, olyan technológiai eljárás, amely nagyobb hatékonyságot és ezáltal alacsonyabb egységköltséget eredményez, és általánosságban minden olyan eljárás, módszer, amely a hatékonyságot javítja.

Katona Zsolt, az MFB Invest vezérigazgatója
Katona Zsolt, az MFB Invest vezérigazgatója

A hazai KKV-k exportképessége gyakran elmarad a kívánatos szinttől, amelynek elsődleges oka a versenyképesség nem megfelelő szintje. Pénzügyi szempontból a versenyképességbe beletartozik a tőkeerő is, hiszen erős pénzügyi helyzetben az exportértékesítés során 90 vagy akár 120 napos fizetési határidőt is tud adni a társaság a vevőinek az áru ellenértékének kifizetésére. Az MFB Invest tőkebefektetőként ebben is támogatást tud nyújtani a portfólió-vállalatai számára, ugyanakkor elsődleges célja a fejlesztési tőke biztosítása a jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalatok részére, amelyek ezt a potenciált sok esetben az exportpiacokon tudják kiaknázni.

PB: Mennyire jellemző a hazai kkv-kra, hogy a hazai piacon kívüli megjelenéssel is számolnak? Látnak ebben változást az utóbbi években?

KZS: Az elmúlt időszakban a legtöbb vállalat esetében egyre inkább azt látjuk, hogy számolnak külpiaci megjelenéssel és értékesítéssel éppen a fenti okok miatt, tehát a nagyobb piac és fizetőképes kereslet okán. Az exportpiacokra való kilépés nemcsak a portfóliónkban lévő vállalatokra igaz, hanem a pipeline-ban lévő, tehát a tőkeági finanszírozást még kereső KKV-kra is érvényes. A befektetési lehetőségek vizsgálata és elemzése során kiemelt figyelmet fordítunk annak felmérésére, hogy mennyire megalapozott, reális ez a célkitűzés, mi támasztja alá a társaság ilyen irányú terveit.

Korai életciklusban lévő KKV-k esetében ez legtöbbször független tanácsadó cég által készített elemzés segítségével végezhető el, de a piaci múlttal már rendelkező cégek esetében a pénzügyi beszámolóikból is kiolvasható, hogy milyen mértékben sikerült megvalósítani ezen céljaikat.

Az exportértékesítést is végző társaságok vonzereje befektetői szempontból azért is jelentős, mert termékeik révén piaci ismertségük nagyobb, ami elősegítheti részesedésünk értékesítését, az exitet, és az eladási árat is a kedvezőbb, magasabb irányba mozdíthatja el. A nagyobb ismertség szélesebb befektetői kör érdeklődését válthatja ki, amelyen belül nagyobb valószínűséggel találhatóak olyan potenciális vásárlók, akik értékteremtési potenciált látnak a társaságban, és ez tükröződni fog az adott társaság üzleti értékelésében is.

PB: A külföldi terjeszkedés komoly erőforrásokat igényel - milyen megtérülési várakozásokkal érdemes belevágni?

KZS: Az MFB Invest befektetéseivel szemben támasztott hozamelvárásnak összhangban kell lennie egyrészt a projekt kockázatával, másrészt meg kell felelnie az Európai Unió előírásainak és az úgynevezett magánbefektetői elvnek. A külföldi terjeszkedés valóban nagyobb erőforrásokat igényel, mint egy belföldi expanzió, de ez önmagában nem feltétlenül generál nagyobb kockázati besorolást és ennél fogva magasabb hozamelvárást sem. A külföldi terjeszkedés nagyobb árbevétel elérését teheti lehetővé, azonban sok esetben az intenzívebb verseny okozta nyomott árak lerontják a nyereségességet. Jó esetben ez a hatékonyság további növelésére sarkallja a vállalkozást, amelynek révén versenyképessége javul, és a társaság működése hosszútávon is fenntarthatóvá válik.

PB: Könnyebb dolga van a külpiacra lépéssel egy olyan cégnek, amelyik már megalapozta itthon tevékenységét, mint egy olyannak, amit eleve nemzetközi működésre alapítottak?

KZS: Azok a cégek, amelyek a hazai piacon már megvetették lábukat és kialakították stabil működési rendjüket, könnyebben tudnak a külföldi piacokon megjelenni, mert már jelentős tapasztalatra tettek szert az egyes területeken felmerült problémák és nehézségek kezelésében és megoldásában, működésük folyamatosan készpénzt termel, likviditásuk megfelelő szintet ért el. Ezzel szemben a kifejezetten nemzetközi működésre alapított vállalkozásoknak lényegesen nagyobb előkészítő munkát kell elvégezniük a piaci megjelenés előtt, nagy körültekintéssel kell eljárniuk a helyi partnereik kiválasztásában, a működésük során számos tanácsadóval kell együttműködést kialakítaniuk annak érdekében, hogy a helyi piaci normáknak, szokványoknak és jogi szabályozásnak megfeleljenek.

Katona Zsolt, az MFB Invest vezérigazgatója
Katona Zsolt, az MFB Invest vezérigazgatója

Sok esetben külön kihívást jelent a kulturális különbségek kezelése, a nyelvi akadályok leküzdése és olyan egyszerűnek tűnő problémák megoldása, mint például az időzóna eltérés a vállalat központja és exportpiaca között.

PB: Milyen iparágakban keresik leginkább a befektetési célpontot jelentő cégeket?

KZS: Az MFB Invest szinte bármely iparági szektorban tud befektetést eszközölni – természetesen a vonatkozó törvényi tiltások kivételével. Alapvetően Magyarországon működő gazdasági társaságokba fektetünk be fejlesztési tőkét. Emellett a jövőben alapok alapjaként is meg kívánunk jelenni a piacon, és ilyen minőségben más befektetővel karöltve részt vehetünk egy-egy iparágra szakosodott alap létrehozásában. Jelenleg dolgozunk a fókusz-iparágak beazonosításán; nagy valószínűséggel ezek között szerepelni fog az egészségügy, a megújuló energia, az energiahatékonyság, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt területek, például a járműgyártás, a gépgyártás, az elektronika, a feldolgozóipar, és egyes szolgáltatások. Pozitív társadalmi vagy környezeti hatásokat elősegítő, úgynevezett „social impact” alap létrehozása is a terveink között szerepel.

PB: Korábbi befektetéseik közül melyek azok, amelyek az export-árbevétel arányának növelése szempontjából kiemelkedőek?

KZS: Az MFB Invest portfóliójában korábban megtalálható volt olyan KKV, amely exportértékesítését 20%-ra növelte befektetésünket követően úgy, hogy előtte sok éven át kizárólag a belföldi piacra termelt. Meglévő portfólió-vállalataink között pedig van olyan, amely teljes mértékben exportra fog termelni. Egy másik befektetésünk, amely a járműgyártó ipar részére fog egyedi szerszámgépeket fejleszteni és gyártani, több mint 50%-os exportértékesítési aránnyal számol üzleti tervében. Egy szoftverfejlesztő vállalkozásunk pedig a termelés felfutását követően 70%-os export árbevétel elérését tűzte ki célul.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Miért épp most szűnik meg a lakástakarékok állami támogatása?

Miért épp most szűnik meg a lakástakarékok állami támogatása?

Az elmúlt két napban a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatásának gyors megszüntetése felbolygatta a közvéleményt, sokan, sok szempontból elemezték már a kérdést. Mi azon elmélkedünk, hogy miért épp most történik ez, hisz 20 éves a konstrukció, és a kormány is már bő 8 éve a helyén van. Folyamatok, okok, amik meghúzódhatnak a háttérben.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX0.000%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?