Hirdetés
Hirdetés

Sehol sem vagyunk a versenyképességi listákon - hogy csinálják a sikeresek?

Gáspár András, 2014. május 27., 19:00

A versenyképességi listákon igen gyenge Magyarország pozíciója, ha pedig regionális szinten nézzük, az első 200-ban sem találunk magyar térséget. Keveset költünk kutatás-fejlesztésre és oktatásra is. Mi egyáltalán a versenyképesség és hogyan lehet javítani? Mitől nő a GDP?

A versenyképesség nem más, mint a képesség arra, magunkhoz vonzzuk és itt is tartsuk a vállalatokat stabil vagy növekvő piaci részesedéssel, miközben stabil vagy növekvő életszínvonalat biztosítunk azoknak, akik részt vesznek ebben a folyamatban – adott egy egyszerű definíciót előadása elején Robert Huggins, a Centre for International Competitiveness igazgatója a Privátbankár.hu Versenyképesség 2014 konferenciáján. Ezután idézett az Európai Tanács egyik 2005-ös állásfoglalásából: Európának meg kell újítania versenyképességének alapjait, növelnie kell a növekedési potenciálját és termelékenységét, meg kell erősítenie a társadalmi kohéziót azzal, hogy a hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humántőke optimalizálására fekteti.

Hol állunk most?

Hirdetés

Magyarország a World Economic Forum globális versenyképeségi listáján a 63. helyen áll a 148 résztvevő közül. A World Competitiveness Scoreboard 2013-as listáján (amely kevesebb országot vizsgál és más módszertant használ) pedig 50. - egyebek között Ukrajna, Kolumbia vagy épp Szlovákia után.

Újfajta és egyre elterjettebb nézőpont, hogy régiós szinten vizsgálják a versenyképességet: a tapasztalatok szerint ugyanis nem az országok, hanem jellemzően a régiók, városok küzdenek egymással a befektetőkért.

Robert Huggins ismertette egy kutatás eredményét, amely a világ régióit rangsorolja összetett szempontrendszer alapján a versenyképességük szerint. Ezen a listán az első helyen a Szilícium-völgy szerepel, ezt Brüsszel, Tokió, Washington, Ulsan (Korea), Stockholm, Norvégia követi. Európán belül az első 20 helyen skandináv, benelux, dán, francia, brit, svéd és német régiók osztoznak. Magyar régió a 211. helyen kerül elő először: itt Közép-Magyarország áll. Dunántúl a 290., Észak-Alföld a 394. a régiók sorában.

Amiben viszont jól állunk, az az IT és számítástechnikai iparban foglalkoztatottak aránya: ez ugyanis a Dunántúl régióban az egyik legmagasabb a térség országai között. Alacsony viszont az egy főre eső kutatás-fejlesztésre költött összeg - ebben a közép-európai térségben a cseh régiók vezetnek annak ellenére, hogy a legtöbb esetben alacsony az állami hozzájárulás szintje, azaz főként a magánszektor ráfordításai érvényesülnek.

A versenyképességet Huggins szerint sok minden befolyásolja: a humántőkébe történő állami és magánbefektetések összege, az infrastruktúra minősége, a munkaerő termelékenysége, az intézményrendszer kapacitása, a szociális tőke, az innováció és kutatás-fejlesztés intézményrendszere, a piacok elérhetősége stb. Más szóval a versenyképességet egyre inkább a kreativitás, a tudás és a környezeti tényezők függvényében szokás vizsgálni, és nem pedig csak a felhalmozott vagyont értékelve.

Mitől nő a GDP?

Robert Huggins elmondta: megvizsgálták, milyen tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a GDP növekedéséhez. A legszorosabb kapcsolatot a munkaerő termelékenységével mutatták ki, de jelentős faktor az oktatásra fordított kiadások, az infokommunikációs infrastruktúra kiadásai, a kockázati és magántőke-piac fejlettsége, a gazdasági aktivitási ráta, valamint a vállalatok kutatás-fejlesztésre fordított kiadása is.

Milyen módszereket alkalmaznak a világ legsikeresebb régiói?

Robert Huggins szerint a legsikeresebb régiók stratégiáit jellemzően számos érintett résztvevő együtt határozza meg, alakítja ki és hajtja végre. A vállalatok képviselői, az egyetemek és kutatóintézetek, a kereskedelmi kamarák, a gazdasági fejlesztési ügynökségek is részt vesznek a stratégiában, amely majdnem minden esetben a közszféra és a magánszektor együttműködésén alapul.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Megéri Pakson dolgozni: csaknem 22 százalékkal nőttek tavaly a fizetések

Megéri Pakson dolgozni: csaknem 22 százalékkal nőttek tavaly a fizetések

Egyelőre nem az oroszoktól vásárolja a legtöbb szolgáltatást az új atomerőművi blokkokat építő cég. Lapunk számításai szerint 2018-ban átlagosan 21,7 százalékkal emelkedett a járulékoktól megtisztított bérköltség az új paksi blokkokat előkészítő állami vállalatnál, a Paks II. Zrt.-nél. Ami azt jelentette, hogy egy dolgozó bérköltsége átlagosan havi 1 238 313 forint volt az előző évben, míg egy évvel korábban 1 017 068 forintot számfejtettek az alkalmazottaknak.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX40182.78+0.29%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?