A legnagyobbak
Sikeres vállalati kötvénykibocsátások voltak többek között a telekommunikáció, az alapvető fogyasztási javak és az ingatlanfejlesztés területén. Az Orosz Vasutak 15 milliárd rubeles kötvénykibocsátását kétszeresen jegyezték túl, és a Novolipetszk (acél) 500 millió dolláros, valamint a Nostrum Oil 725 millió dolláros kötvényibocsátásai is jó fogadtatásra találtak a nyugat-európai és észak-amerikai befektetők körében. Althea Spinozzi szerint van tehát érdeklődés a kockázatos orosz eszközök iránt, és a szankciók esetleges enyhítésével az orosz vállalati kötvények iránti kereslet a jelenleginél is lényegesen szélesebb lehet. De vajon kell-e félniük a befektetőknek az orosz kötvényektől?
"Az igazság az, hogy ha egy befektető kedveli a feltörekvő piacokat, de tart az egyesült államokbeli infláció növekedésétől, akkor az orosz kötvénypiac figyelemre méltó megoldást jelent, mivel kevésbé függ az egyesült államokbeli hozamoktól, mint más feltörekvő régiók" - mondja a szakértő, aki szerint ennek több oka is van.
Az egyik legfontosabb az, hogy Oroszország mindig is törekedett arra, hogy független legyen a Nyugattól. Ennek szellemében növelte az ország központi bankja az aranytartalékokat a 2014-es szankciók életbe lépése után, azzal a céllal, hogy kevésbé függjenek a dollártól.
Szorosabb barátság
Egy másik fontos tényező Moszkva és Peking egyre erősebb kapcsolata. Szeptember folyamán a CEFC China Energy, az energia- és a pénzügyi szektorban meghatározó kínai vállalat 14,16 százalékos részesedést vásárolt a Rosznyeftyben, Oroszország vezető olajkitermelő vállalatában. A világ meghatározó energiafogyasztójának és energiatermelőjének szorosabb kapcsolata az oroszok számára egyben az amerikai és európai befektetőktől való függőség enyhülését is jelenti. Az orosz lépések tudatosságával és racionalitásával már a nemzetközi befektetők is egyre inkább tisztában vannak, és igyekeznek ott lenni az orosz államkötvény-kibocsátásoknál, különösen akkor, ha ez dollárban történik.
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi. 
