Hirdetés
Hirdetés

A kormányt csak a nyugdíjasok érdeklik - mi lesz a munkanélküliekkel?

Kollár Dóri, 2018. december 14., 12:12

Közzétette az Eurostat, hogy mennyit költenek a tagállamok a szociális hálóra: ide tartoznak a munkanélküli segélyek, a családi pótlék különböző formái, a nyugdíjak, valamint a lakhatási támogatások is. A magyar adatokat megnézve elég felemás a kép, míg nyugdíjakra az uniós átlaghoz képest sokat, addig a munkanélküliekre röhejesen keveset költünk.

Az Európai Unió tagállamai összesítve a GDP 28,2 százalékát költötték el ezen a területen 2016-ban, ez némi csökkenést jelent a 2015-ös adathoz képest. A szociális védőháló fenntartásához szükséges pénz alapvetően két bevételforrásból jön, 55 százalék a munkáltatói járulékokból, míg 40 százalék a kormányzatok által beszedett adókból.

Az uniós átlag ugyan valamennyire elmossa a különbségeket, de az országok közt szokás szerint hatalmasak az eltérések, Magyarország a lista második felére szorult. A legtöbbet összesen Franciaország költi el, a GDP mintegy 34 százalékát, őket szorosan követi Finnország és Dánia 32 százalékkal. A legkevesebbet a románok, a lettek és a litvánok áldozzák erre, a GDP 15 százalékát, míg Magyarország, Csehország és Ciprus mind nagyjából 19 százalékot költ átlagosan.

Hirdetés

Ha az egy főre jutó, vásárlóerő alapján szűrt adatokat nézzük, akkor már kicsit más kép bontakozik ki, itt Luxembourg vezet 14,5 százalékkal, és az abszolút utolsó Románia 2,6 százalékkal, míg Magyarország az egy főre jutó GDP négy százalékát költi erre.

Mi a helyzet itthon?

Az általános adatokból az látszik, hogy Magyarországnak még lenne hová fejlődnie a szociális védőháló kialakítása terén, ezért megnéztük a részletesebb hazai számokat is. Ezekből az látszik, hogy míg 2011-ben gyakorlatilag a luxembourgival egy szinten volt a GDP-hez arányosított költés, 2016-ra ellenkező irányba mozdultak el a számok, és az itthoni GDP arányos költés 19,2 százalékra esett.

Ennél sokkal érdekesebb azonban, hogy hogyan oszlanak meg a magyarországi szociális költések, hiszen az Eurostat adatain az látszik, hogy elképesztő túlsúlyban vannak a nyugdíjköltések, amik az összes támogatás felét (50,04%) teszik ki a GDP arányos költéseket tekintve, nem mellesleg meghaladva az EU-tagállamainak átlagát is (45,61%). 33,88 százalékkal a második helyen a társadalombiztosítás van.

A szociális támogatások 11,93 százalékát a családi és gyermekvállalási segélyek adják, míg 2,41 százalék megy lakhatási támogatásokra, és csupán 1,74 százalék a munkanélküli és foglalkoztatási segélyekre. Ez utóbbi olyannyira rossz adat, hogy csupán Romániát és Lengyelországot sikerült megelőznie Magyarországnak, mivel az ottani munkanélküli és foglalkoztatási segélyekre költött összeg nem éri el a GDP 1 százalékát sem.

Lenne mire fordítani

Annak fényében különösen negatívnak tűnik ez az adat, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2016 decemberi adatai szerint a 273 498 nyilvántartott álláskereső közül 130 271-en semmilyen támogatásban nem részesültek – ez a regisztrált álláskeresők 47 százalékát jelenti.

A szolgálat idei adatai közül a cikkünk írásakor a legfrissebb számok októberiek, ekkor 244 258 nyilvántartott álláskereső közül 109 736-an semmilyen támogatásban nem részesültek – ez a regisztrált álláskeresők 44,9 százaléka.

Fontos megjegyezni, hogy az NFSZ adataiban csak azok a beregisztrált álláskeresők szerepelnek, akik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek, nem nappali tagozatos diákok, nem kapnak nyugdíjat és az alkalmi munkákon kívül nincsenek máshogy foglalkoztatva, valamint hajlandók együttműködni az illetékes hatóságokkal.  Ezért a nem regisztrált munkanélkülieknek juttatott, tényleges segélyeket a KSH adataiból lehet megtudni – ez 2016-ban a GDP mindössze 0,3 százalékát tette ki.

1,5 millió forint jól jönne? Találd meg a legjobb ajánlatot!

Előrébb tudsz lépni 1,5 millió forinttal? Találd meg a tucatnyi ajánlat közül a legjobb hitelt személyi kölcsön kalkulátorunk segítségével! Ha 60 hónapos futamidőre vennél fel 1,5 millió forintot és számít a törlesztőrészlet nagysága, ezek a legkedvezőbb ajánlatok a kalkulációk szerint: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönével 30 327 forintos havi törlesztőrészlet és 8,17 százalékos THM mellett vehetjük fel a kölcsönt. A Raiffeisen Bank személyi kölcsönét 30 379 forintos törlesztőrészlettel, 8,97 százalékos THM-mel igényelhetjük. 32 110 forint a Budapest Bank Online Prémium személyi kölcsönének törlesztőrészlete 10,50 százalékos THM mellett. Az Erste Most Extra személyi kölcsönt pedig 32 606 forintos törlesztőrészlettel és 12,05 százalékos THM-mel igényelhetjük. További ajánlatok érdekelnek, esetleg nagyobb hitelösszeg? Használd ezt a hitelkalkulátort!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Támadnak a hackerek - mennyit érnek a zsarolóvírusok és az ellopott adatok a dark weben?

Támadnak a hackerek - mennyit érnek a zsarolóvírusok és az ellopott adatok a dark weben?

A kiberbűnözés 3 billió dolláros kiadást jelentett világszerte 2015-ben, és az előrejelzések szerint ez az összeg 2021-re 6 billióra emelkedik. A kiadások alatt az incidensek utáni összes költséget értjük. Például egy zsarolóvírus esetében nem csak a váltságdíj kifizetése számít, hanem az incidens miatti termelékenységcsökkenés, számítógépek mentesítése, újratelepítése, a biztonsági szabályozás javítása, a szükséges technológiai védelmi beruházások és a vállalat hírnevét ért járulékos károk is.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?