|
| Theresa May brit miniszterelnök (Fotó: MTI/EPApool/Will Oliver) |
Fél éven belül a negyedik minisztere mondott le vasárnap az összeomlás szélén álló brit kormánynak. Amber Rudd - aki Theresa May miniszterelnököt követte a belügyminiszteri tisztségben - abba a belpolitikai botrányba bukott bele, amely az egykori brit gyarmatokról az elmúlt évtizedekben Nagy-Britanniába áttelepült bevándorlókkal szembeni brit kormányzati bánásmód miatt robbant ki. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás kampányában Rudd a bennmaradás mellett érvelő tábor prominens politikai személyisége volt, és többször is nyilvánosan összecsapott Boris Johnsonnal, a jelenlegi brit külügyminiszterrel, a kilépésért kampányoló konzervatív párti szárny frontemberével.
Ma jön a balhorog Londonban
Ha mindez nem lenne elég a megtépázott kormányzó konzervatívoknak, akkor ma egy újabb méretes pofon néz ki számukra. Helyi választásokat tartanak ugyanis London számos kerültében és olyan tradicionálisan konzervatív választókörökben néz ki vereség a Toryk számára, mint Westminster, Kensington, Chelsea és Wandsworth. Ezek a vereségek földrengéssel érnek föl May kormánya számára.
Pedig az már amúgy is a teljes szétesés szélére sodródott. A keményen eurószkeptikus Jacob Rees-Mogg által vezetett 60 konzervatív országgyűlési képviselő csoportja (ERG) múlt héten ultimátumot intézett a miniszterelnökhöz, amely kedden látott napvilágot. A felhívás szerint, ha az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után is fenntartana valamely vámuniós jellegű partneri viszonyt az EU-val, azzal lehetetlenné válna a kereskedelemszabályozási autonómia és a független brit kereskedelempolitika megteremtése. A lázadók amiatt aggódnak, hogy mind az alsó-, mind a felsőházban többségbe kerülhetnek a vámunió valamilyen formájának fenntartását pártoló képviselők, és ebben az esetben ez akár a kilépési törvény kötelező erejű cikkelyévé válhat.
Márpedig David Davis Brexit-ügyi miniszter és Liam Fox kereskedelmi miniszter lemondással fenyegetőzik, ha a vámunió megvalósul. Ha pedig Boris Johnson külügyminiszter és Michael Gove környezetvédelmi miniszter is csatlakozna a May elleni lázadáshoz, akkor a miniszterelnök napjai meg lennének számlálva. May már nincsen abban a helyzetben, hogy kirúgja lázadó – és a párton belül népszerű - külügyminiszterét, mert összeomolhatna a kormány, megrendülne a konzervatív párt, amely előrehozott választásokat és a Brexit-tárgyalások teljes lebénulását hozná magával.
|
| Káncz Csaba |
A választók elfordulnak az eurószkeptikusoktól
May mára teljesen lebénult, hiszen a brit választók többsége nem akar teljes szakítást az EU-val, ahogyan azt a keményvonalas eurószkeptikusok követelik a kormányában. A választók már nem akarnak sem egy befelé forduló, protekcionista Angliát (Little England”), sem egy angolszász övezethez tartozást (USA és a volt birodalmi Nemzetközösség), hiszen egyik sem fizetődő ki gazdaságilag. Bár a brit választók csupán 3-4 százaléka vallja be, hogy megváltoztatta a véleményét a Brexitről, a nagy többségük meg akarja tartani a szabadkereskedelem, a gondtalan utazás, a bevándorló munkaerő és az erőteljes környezetvédelmi- fogyasztóvédelmi- és egészségügyi szabályozás előnyeit.
Az ellenzéki Munkáspárt is lassanként arra a következtetésre jutott, hogy bár sok munkásosztálybeli szavazó támogatta a Brexitet, ez az a téma, amivel meg tudják buktatni a May kormányt. Ennek eredményeképpen az ellenzék számos esetben vereséget mért a miniszterelnökre a parlamentben és kierőszakolta, hogy a parlamentnek meg kell szavaznia a kormány bármifajta megállapodását Brüsszellel. Összességében a Brexit tragikomikus folyamata végül egy norvég típusú társult tagsághoz vezethet, amely révén Londonnak tartania kell magát az EU törvénykezéséhez, de már nem lesz sem szavazata, sem befolyása az európai törvénykezés alakulására.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt csütörtökön.
