|
| Merkel egy kampányrendezvényen a szászországi Torgauban 2017. szeptember 6-án.(MTI/EPA/Filip Singer) |
Van, aki úgy gondolja, azt írja, hogy az iszlám nem Németország része. Aki meg másként, az azt emeli ki, hogy az iszlám Németországhoz tartozik. Megint más meg esetleg elhallgatja az egészet. Eközben Merkel kancellár közzétett egy hat pontos tervet, amiről alig valaki emlékezik meg.
Az új német kormány egy új nagykoalícióval jött létre, amelynek tagjai a Merkel-féle CDU, ennek bajor testvérpártja, a CSU és a szociáldemokrata SPD. Ezek közül a CSU a leginkább jobboldali és leginkább idegenellenes, így nem meglepő, hogy pár napja Horst Seehofer, az új német belügyminiszer azt találta nyilatkozni: az iszlám nem tartozik Németországhoz (“gehört nicht zu Deutschland”). Angela Merkel kancellár viszont kontrázott, mert szerinte meg igen.
Németországban eleve több millió muszlim él, sokan, török vendégmunkások, még a hetvenes években érkeztek, vagy már ott is születtek, esetleg már más nyelven sem tudnak, mint németül. Így aztán persze hatalmas vita kerekedett.
Mit mond a nép?
Talán még a menekültek kapcsán sem ennyire megosztott a német társadalom, mint most. Az RTL/n-tv “Trendbarometer” felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka szerint az iszlám vallás is Németországhoz tartozik, 46 százalék szerint pedig nem. Más közvélemény-kutatások meg más eredményeket adnak, nem meglepő módon.
Ízlés szerint
A magyar lapok egy része az egész vitát agyonhallgatja, más része csak Seehofert, megint más része csak Merkelt idézi, ízlés szerint. Vagy talál egy ikszedik közvélemény-kutatást, amely céljait igazolja. Aki azt akarja, azt emeli ki, hogy az iszlám nem Németország része, aki meg másként, az az ellenkezőjét.
Eközben pedig történt valami nagyon fontos, Angela Merkel, a leginkább illetékes egy tervet tett közzé a bevándorlással kapcsolatban. “Merkel megnevezett hat pontot, hogy megakadályozható legyen egy új menekültkrízis” – írja többek, között a német Die Welt.
A kancellár beszél
Az első pontban Merkel az EU és Törökország között létrehozott menekültügyi megállapodást védi, és annak továbbvitelét szorgalmazza. Sőt, szerinte Líbiával is hasonló megállapodást készül kötni a német kormány, “bár a törököknél sokkal nehezebb körülmények között” – írja a Die Welt című lap.
Emellett a kancellár asszony ezt mondta: “Tudom, hogy az EU-Törökország megállapodásnak sok ellenzője van. De meg fogom védeni”, majd pedig azt, hogy mindez még mindig sokkal jobb, mint tétlenül nézni, ahogy emberek fulladnak bele az Égei-tengerbe, vagy hogy tétlenül néznék az embercsempészek tetteit.
Hol vagy, ENSZ?
A második pont szerint “soha többé nem szabad megtörténnie, hogy az ENSZ programjai ennyire drámaian alulfinanszírozottak legyenek, mint két évvel ezelőtt”. Emlékeztet rá, hogy Németország nagyon sok pénzt fordít a fejlődő országok felzárkóztatására. Meg hogy jobb az okokat legyőzni.
Merkel harmadik pontja szerint politikai, átfogó, általános megoldásokat kellene találni a menekültproblémára. Vagyis a menekülések eredendő okait kéne kiiktatni, az illető országokban. “Az okokat kéne legyőzni” – mondta Merkel.
Hol a Határ?
A negyedik pontban az EU közös határainak védelméről szólt. Szerinte az EU-ban a személyek szabad mozgását csak úgy lehet biztosítani, ha a külső határok megfelelően védettek. Talán furcsán hangzik, de:
“Akarunk és fogunk is védelmet biztosítani azoknak, akik humanitárius vagy politikai szükséghelyzetben vannak” – mondta a kancellár a Welt.de szerint. De ezzel azt is kijelentette, hogy aki nem, az nem. Vagyis akinknek a menekültkérelmét elutasítják, azoknak valóban el kell hagyniuk az országot.
Hány muszlim van?
A hatodik pont szerint viszont, akinek elfogadják a menekültkérelmét, azt a lehető leggyorsabban integrálni kell. Tanuljon meg németül, kapjon lehetőséget a szakmai képzésre, a gyerekei pedig járjanak óvodába – írja a Die Welt. A kancellár ehhez anyagi segítséget is ígért a német szövetségi tartományoknak.
“Kétségen kívüli, hogy országunk történelmi gyökerei keresztény és zsidó hatást is mutatnak” – mondta a kancellár asszony. Ő 4,5 millióra teszi az országában élő muszlimok számát, akik “közben Németország részévé váltak”. Ezt szerinte is sok német ellenzi, de a kancellár, illetve a kormány feladata, hogy a nézeteltérések csökkenjenek, és ne nőjenek.
Mi tmond az alkotmányjogász?
Horst Dreier, német alkotmányjogász az N-tv.de oldalnak azt mondta: minden attól függ, hogyan értelmezzük a "hozzá tartozik" kifejezést. Emlékeztet arra, hogy a keresztények, zsidók, hinduk, buthisták, miszlimok és mások az országban törvényileg ugyanazt a vallásszabadságot élvezik. Ha azonban ez a kijelentés a kutúrára vonatkozik, akkor tény, hogy Németország kultúráját alapvetően a kereszténység hatja át, nem az iszlám – mondja Dreier.
