|
| Sokan dobbantottak: "műugróvereseny" a koszovói Gjakova közelében. EPA/VALDRIN XHEMAJ |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg. Az első rész itt érhető el.
A napokban a Blic is foglakozott az Európán belüli migrációval, ami erőteljesen érinti az egész régiót.
A belgrádi lap már a cikke elején megállapítja, hogy az utóbbi három évtizedben a jobb élet reményében 8 655 000 ember hagyta el a tíz balkáni országot, amelyek közé sorolja Romániát és Magyarországot is, habár ezek az országok földrajzi értelemben nem tartoznak a Balkánhoz.
A Blic ehhez a számhoz a nemzetközi szervezetek és a nemzeti statisztikai hivatalok adatainak elemzése alapján jutott.
A berlini fal szerepe
Kiinduló pontként a berlini fal 1989-ben történt ledöntését jelölte meg, hiszen ez az esemény nyitotta meg az utat a keleti munkaerő beáramlása előtt a nyugati országokba, mindenekelőtt Németországba.
Ez a folyamat a mai napig tart.
Az Európai Unió legerősebb tagállamai, mindenekelőtt Németország, a munkaerő iránti éhségét a Nyugat-Balkán térségéből érkező emberek beszippantásával igyekszik enyhíteni.
A balkáni pusztaság
Egészében nézve a balkáni térségben 11 millió emberrel kevesebb él, mint három évtizeddel ezelőtt.
Ez őrületes szám.
A csökkentést azonban nem csak az elvándorlás okozza, hanem más demográfiai jelenségek is, mint például a halálozás vagy a kisebb születési arány.
De az egyértelmű, hogy a Balkán nem kihal, hanem kiürül.
A balkáni térségben csak két olyan állam van, amelynek nem csökkent, hanem növekedett a lélekszáma, mert a többi országból elvándorlók egy része ott telepedett le.
Szerbia: mínusz egymillió
A számos bizonytalansági tényező és az országot sújtó szankciók hatására a kilencvenes években több, mint félmillió ember hagyta el Szerbiát.
A szerbiai statisztikai hivatal szerint abban az időben 202 ezer szerb állampolgár rendelkezett külföldi munkavállalói engedéllyel. A többiek másként oldották meg a kérdést.
Slobodan Milošević volt szerb elnök 2000. október 5-én bekövetkezett bukását követően még többen távoztak, akik nem az ország újjáépítésében látták a jövőt.
Az EBESZ adatai szerint az országot újabb 654 ezer ember hagyta el, ami azt jelenti, hogy
az új szerb állam nem tudta megtartani a saját állampolgárainak egy részét.
A legtöbb szerb, mintegy 200 ezer Németországba, 60 ezer Ausztriába és 29 ezer Szlovéniába emigrált, de jelentős az Egyesült Államokba és Kanadába kivándorolt szerbek száma is.
Magyarország is előkelő helyen szerepel ezen a listán, miután az ország 2004-es csatlakozását követően vonzóvá vált a szerb állampolgárok – nem feltétlenül a szerbek – számára.
A számokat az sem javította, hogy a háborús években mintegy félmillió szerb menekült az anyaországba.
Szerbiának összesen 1 154 000 személlyel csökkent a lakossága az utóbbi három évtizedben.
Horvátország: százezrek mentek el
A horvát sajtóban megjelenő adatok szerint Horvátország a kétezres években 204 ezer embert vesztett, a kilencvenes években pedig mintegy 100 ezer ember keresett menedéket vagy kezdett új életet külföldön.
Ez összesen legalább 300 ezer ember.
Ez sokszorosa a háborús veszteségnek, amelyet az ország a kilencvenes években elszenvedett.
A Németországba kivándorolt horvát gazdasági migránsok száma 250 ezer körül van, Ausztriába több mint 100 ezren mentek át.
Horvátországnak jelenleg 623 ezerrel kevesebb lakosa van, mint a kilencvenes évek elején, amihez hozzájárult “a szerbek elmenekülése” is.
Bosznia-Hercegovina: a bosnyákok fele távozott
Az uniós statisztikák alapján a nem uniós országokból származó bevándorlók között
a bosnyákok a hetedik helyen vannak.
Az EU-ban 956 ezer bosnyák él, ebből többségük Németországban, német médiajelentések szerint számuk 373 ezer körül van. Ausztriába körülbelül 150 ezer bosnyák emigrált, de ugyanennyien vannak a tengerentúlon, az Egyesült Államokban.
Csak az utóbbi öt évben 173 ezer személy hagyta el Bosznia-Hercegovinát.
Az országban jelenleg egy millióval kevesebb ember él, mint a kilencvenes évek legelején.
A csökkenéshez hozzájárul a háborús vérontás, és a háború által kiváltott elvándorlás is.
Montenegró: ők is külföldre vágynak
Montenegrói demográfusok szerint a függetlenség 2006-os elnyerése óta mintegy 145 ezer ember távozott az országból, és
ez a szám folyamatosan növekszik.
A legtöbben, mintegy 39 ezer ember Szerbiába költözött, 30 ezren az Egyesült Államokba vándoroltak ki, körülbelül ugyanennyien Argentínában keresik a boldogulást. Németországban viszonylag kevesen, körülbelül 7 ezren találtak új hazát maguknak.
Az elvándorlók egy része megőrizte állampolgárságát, így ők még hazai állampolgárként kerülnek bele az otthoni statisztikákba.
Koszovó: mennek ők is
A koszovói belügyminisztérium közlése szerint az országból átlagban évente 35 ezer ember költözik el. Ebbe beleértik a legális és az illegális migrációt.
A távozók száma 2016-ig növekedett, azt követően azonban jelentős visszaesés tapasztalható. A legrosszabb év 2015 volt, amikor 75 ezer koszovói állampolgár hagyta el hazáját.
Ez a szám mostanra évi 12 ezerre esett vissza.
Az utóbbi időben már a legális migráció – a családegyesítés vagy a házasság – játssza a főszerepet.
A koszovói állampolgárok is általában az Európai Unióba tartanak, de célpontnak számít Svájc, az Egyesült Államok és Kanada is.
Albánia: ami kevésbé látszik
Szerbiához hasonlóan Albániát is mintegy egymillió ember hagyta el,
de ez kevésbé derül ki a statisztikákból a nagyobb természetes népszaporulat miatt.
Albániában a kilencvenes években majdnem 3,3 millió ember élt, legutóbb azonban már 2 millióan sem voltak.
Visszafogott becslések szerint az országból az utóbbi három évtizedben 700 ezer ember költözött el, de migrációs szakértők szerint ez a szám elérheti az egymilliót is.
Albániából a legtöbben Olaszországba és Görögországba mentek, bár Görögországból egy részük visszatért a válság idején.
Macedónia: a harmadik Albánia
Macedónia – akinek úgy tetszik, annak Észak-Macedónia – az egyik ország, ahol a nagy elvándorlás ellenére növekedett a lakosság száma, amely 78 ezerrel nagyobb, mint három évtizeddel ezelőtt.
Pedig az országot mintegy félmillió macedón hagyta el. Hivatalos adatok nincsenek, de becslések szerint a kivándorló macedónok száma 450 ezer és 630 ezer között lehet.
A legtöbb macedón Olaszországba, Svájcba, Németországba és az Egyesült Államokba emigrált. De ennek ellenére növekedett a lakosság száma.
Ez a macedóniai albánok nagyobb "szaporulatának", és a koszovói albánok betelepedésének köszönhető.
Vagyis ha a macedónok nem vigyáznak, akkor az albán anyaállam és Koszovó után Macedónia lehet a harmadik Albánia.
Ha a macedón jobboldal szemszögéből tekintünk a kérdésre, akkor Macedónia a népvándorlás egyik szomorú nyertese.
Szlovénia: a másik nyertes
Az interneten hozzáférhető adatok szerint Szlovénia lakossága 60 ezerrel nőtt 1990-hez képest.
Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a többi balkáni országból sokan mennek oda dolgozni, hiszen
Szlovéniát már a volt Jugoszlávia, vagyis az egységes délszláv idején is Kis-Ausztriának nevezték.
A növekedés lehet akár nagyobb is, mert a horvátok, szerbek, bosnyákok és macedónok gyakran dolgoznak feketén Szlovéniában, ezért a statisztikák számára láthatatlanok.
A szlovénok közül kevesen emigrálnak, de akik még is erre adják a fejüket, azok Németországba, Ausztriába, Svájcba, Nagy-Britanniába vagy Olaszországba költöznek ki.
Bulgária: a tövises út
Az Eurostat adatai szerint Bulgáriát az utóbbi években több mint félmillió ember hagyta el.
A migráció azt követően ugrott meg, hogy az ország 2007-ben belépett az Európai Unióba.
Ezt követően körülbelül 337 ezer ember indult szerencsét próbálni Németországba. A második helyen Nagy-Britannia van 69 ezer fővel.
Ezek után nem csoda, hogy Bulgáriában 1,7 millió emberrel kevesebb él, mint harminc évvel ezelőtt.
Magyarország és Románia
A belgrádi Blic összefoglalója szerint az elmúlt harminc évben Magyarországot több mint félmillió ember hagyta el. Az utóbbi években a veszteség eléri az évi 65 ezres szintet, 2015-ben 99 ezer ember indult külföldre.
A nemzetközi szervezetek szerint Nagy-Britanniába 250 ezer, Németországba 200 ezer, Ausztriába pedig 80 ezer magyar távozott, de a magyaroktól nem idegen Hollandia, Írország, Spanyolország, Olaszország, Svédország és Franciaország sem.
A statisztikák szerint az utóbbi három évtizedben 729 270 magyar költözött el az országból.
A határok megnyitásának legnagyobb vesztese azonban minden kétséget kizáróan Románia, ahonnan a berlini fal leomlása óta 3,3 millió ember lépett le.
Az ország lakossága 1990-ben még 23,5 millió volt, 2017-ben azonban már csak 19,2 millió.
Ez magyarán azt jelenti, hogy Romániát az utóbbi időben naponta 640 ember hagyja el, óránként pedig 24, vagyis minden második percben távozik valaki.
Van-e egyensúly?
Ez az áttekintés jól érzékelteti, hogy mekkora veszélyt jelent Közép-Európa és a Balkán számára a belső európai migráció, amit nem lehet a születések számának növelésével egyensúlyba hozni.
Magyarországon évente már kevesebb, mint 90 ezer gyerek születik, 2015-ben viszont – mint már láttuk – 99 ezer ember hagyta el az országot.
Egy kivonás után kiderül, hogy a szülések száma legfeljebb csak az elvándorlók számát pótolja,
az elhalálozottak száma a nettó veszteség.
De ki fog itt családot alapítani és gyereket szülni, ha a fiatalok többsége elmegy?
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
