Míg az önkormányzati választások évében több megyeszékhelyen is rekordméretű költségvetésből gazdálkodhattak, addig idén a nagyvárosokban inkább kisebb lett a büdzsé. A legtöbb településen már elfogadták a helyi költségvetést, lapunk átnézte néhány település pénzügyeit, hogy kiderüljön, a választási ígéretek utáni évben mire jut, illetve nem jut pénz.
Tavaly arról lehetett írni, hogy például Debrecen, Szeged és Kecskemét is rekordméretű költségvetést fogadott el, a helyi képviselőknek, polgármestereknek csak az okozott fejtörést, hogy a bőséges forrásokat mire költsék el. Idén nem tapasztalni ilyen hurráoptimista hangulatot, ami nem is csoda, hiszen összébb kellett húzni a nadrágszíjat, és még az iparűzési adóból származó bevételek is veszélybe kerülhetnek, ha a kormányzati elképzelések megvalósulnak.
"Megszorításokról nincsen szó. Az uniós beruházások futnak ki, mintegy 20 százalékkal kisebb lesz a fejlesztési keret. Ez a normál működési kiadásokat nem érinti. Iparűzési adóból országos szinten 80-100 milliárd forinttal több folyhat be" - mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanakkor a napokban arról beszélt az mfor.hu-nak adott interjúban, hogy az iparűzési adózás átalakításáról az ellenzéki vezetésű fővárossal és a kisebb települések vezetőivel is tárgyalni fog a pénzügyi tárca.
Mindenki aggódik
Az iparűzési adó jelentősen érinti az önkormányzati bevételeket, tavaly 827 milliárd forint bevétel folyt be ebből az adónemből. A jelenlegi szabályozás szerint az amortizációt nem számolhatják el a vállalatok az iparűzési adóban, a jövőben viszont lehetővé válna az értékcsökkenés leírása az adóalapból. A kutatás-fejlesztési költségek levonhatóvá tételének jelentős bővítését is tervezi a kormány, valamint a december 20-i adófeltöltési kötelezettséget a társasági adó esetében már megszüntették, ugyanezt indítványoznák az iparűzési adónál is.
Schmidt Jenő szerint a háromból két változtatást akár el is tudnának fogadni az önkormányzatok, egyedül az amortizációs költségek levonásáról szeretnének tárgyalni a kormánnyal. Mint korábban megírtuk, a háromezernél valamivel több magyarországi település tizedét, mintegy 300 önkormányzatot érintene érzékenyen az iparűzési adó alapjának megváltoztatása. A többi település ugyanis nem vet ki iparűzési adót, vagy annak nincs meghatározó szerepe a helyi költségvetésben.
A Fővárosi Közgyűlés például határozatban mondta ki, hogy nem támogat olyan változtatást, amely az iparűzési adó szempontjából negatívan érinti a kerületi és fővárosi önkormányzati bevételeket. Budapest most elfogadott költségvetése 284 milliárd forint bevétellel és 408 milliárd forint kiadással számol, tehát a hiány 124 milliárd forint. Minden szám növekedett tavalyhoz képest: akkor 266 milliárd forint volt a bevétel, 380 milliárd forint a kiadás, így 114 milliárd forint hiányt tartalmazott a fővárosi büdzsé.
A 200 ezer lakosú Debrecenben viszont csökkentek a számok: a 2019-es 174,8 milliárd forintos költségvetés 2020-ban 160,9 milliárd forintra ugrott vissza. Az elsősorban majd a BMW autógyárnak otthont adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával kapcsolatban a város idén 32 és fél milliárd forint hitelt fog visszafizetni. Papp László polgármester már tárgyalt a pénzügyminiszterrel az iparűzési adóról, és nincs meggyőződve arról, hogy az átalakítás jó irány lenne. Debrecen egyébként az említett adónemi bevételben Székesfehérvár és Győr után a harmadik e téren (Budapest nélkül), de Papp László szerint a város 2030-ra az élre törhet a vidéki városok mezőnyében.
A 155 ezer lakosú Miskolcon sem tűnik jónak az irány, hiszen a 2019-es 47,3 milliárd forintos költségvetés 40 milliárd forintra esett vissza. A költségvetést alapvetően meghatározta az a változás, amelynek értelmében a helyi iparűzési adóból származó bevételt elsősorban a közösségi közlekedés üzemeltetésére kell fordítani. Viszont a kultúrára sokkal kevesebb jut. A 160 ezres Szeged az idén is a legmagasabb költségvetésű települések közé tartozik, bár a 103 milliárd forintos 2019-es büdzsé 78,3 milliárd forintra csökken. Itt viszont a 2019-es év volt kiugró, hiszen akkor a 2018-as 57 milliárd forintot sikerült megduplázni. Botka László polgármester szerint Szeged hiány és hitel nélkül gazdálkodik, a 78,3 milliárd forintos költségvetés az év végéig még nőni fog az európai uniós pályázatok révén befolyt összeggel, így várhatóan az idén is eléri majd a százmilliárd forintot. A harmadik Tisza-hídra viszont még várni kell.
Búcsú az uniós projektektől
Nyíregyházán tavalyhoz képest 12,2 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak: a főösszeg 61 milliárd forint. A csökkenés a szabolcsi megyeszékhelyen is annak tudható be, hogy az európai uniós projektek befejeződtek, illetve idén befejeződnek, mindössze öt EU-s és két hazai finanszírozású projekt esetében számolnak 2021-es kifizetéssel. Itt az ellenzéki kritikák főleg arról szóltak, hogy sportberuházások helyett a baloldal inkább egészségügyi fejlesztésekben, bérlakások építésében gondolkodna.
Győr az egyik nagy vesztese lehetne az iparűzési adó módosításának: akár 7 milliárd forintot is kivehet a helyi költségvetésből. A Borkai-üggyel alaposan megtépázott városban mintegy 8 milliárd forintos hiánnyal fogadták el a 2020-as költségvetést, de az ellenzéki indítványokat is befogadták. A bevételi oldalon 45 milliárd forint, a kiadási oldalon 53 milliárd forint szerepel, mindez nagyjából a tavalyi állapotokat tükrözi. Dézsi Csaba András polgármester szerint egyelőre nincs biztos információ az iparűzési adó módosításról, de mindenképpen szót fog emelni, ha a város adóbevételei a kormány döntése miatt csökkennének.
Mindenképpen érdekes, hogy Győr költségvetésénél Székesfehérvár (67,7 milliárd forint) és Zalaegerszeg (64 milliárd forint) kerete is nagyobb. Míg például a kaposvári 14,2 milliárd forint még Hódmezővásárhely (15,2 milliárd forint) kasszájánál is szerényebb.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
