Az elmúlt közel egy évtizedben hatalmasra hízott a szakadék a legnagyobb és a legalacsonyabb átlagos nettó fizetést regisztráló megyék között. A Központi Statisztikai Hivatal megyei lebontású adatai alapján ugyan mutatkozik némi felzárkózás a bérnövekedés területén, ám az koránt sem olyan szignifikáns mértékű, hogy érdemi előremozdulás történjen. 2018-ban a legmagasabb fizetést regisztráló Budapesten 275 273 forint volt az átlagosan hazavitt összeg, szemben a legalacsonyabb összeget rögzítő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével, ahol mindössze 153 451 forintot vihettek haza a dolgozók átlagosan. A differencia 79,3 százalék, nominálisan több mint 120 ezer forint - vagyis
majdnem egyhavi bérrel több pénzből gazdálkodhatnak azok, akik a fővárosban dolgoznak, mint azok, akik az ország keleti felében.
A helyzetet még inkább súlyosbítja az a tény, hogy annyit, amit átlagosan tavaly év végén hazavihettek a szabolcsiak, a budapestiek már 2009-ben megkerestek átlagosan. Akkor a fővárosban 152 ezer forint volt az átlagos nettó fizetés, Szabolcsban pedig 100 ezer forint, a két értékből is már sejthető, akkora szakadék közel sem volt nettók terén, mint, ami mára kialakult.
A fővárosi bér elszakadása a mezőnytől az országos átlagot is felhúzza, a mögötte következő legmagasabb nettó ugyanis Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták, és közel 50 ezer forinttal kevesebb összeg, 226 ezer forint. Így, ha Budapestet teljesen külön kezelnénk és kivennénk a számításból, akkor az országosan jellemző átlagos 219 ezer forint helyett 188 ezer forintos nettó fizetésről tájékoztatna a Központi Statisztikai Hivatal.
Minimális a bérfelzárkózás
Noha tavaly Szabolcs megyében jobban emelkedtek a fizetések, mint a fővárosban, nagy előnyt nem tudhat magáénak Szabolcs megye. Az ország keleti csücskében 11,8, a fővárosban pedig 10,8 százalékos volt a növekedés mértéke, ami csak nagyon lassú felzárkózásra enged következtetni. Bár a háttérben nemcsak a minimálbér-emelések közvetlen és közvetett hatása mutatkozhat meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hanem technikai okokkal is magyarázható a fővárosinál nagyobb mértékű bérnövekedés.
A kormány ugyanis elkezdte szűkíteni a közfoglalkoztatási programokat, ahol a minimálbérnél is alacsonyabb fizetés érhető el, ez pedig lehúzza a megyei átlagot. Tavaly azonban nemcsak országosan, de Szabolcs megyében is kevesebb közfoglalkoztatott volt, bár ez továbbra is az ország azon része, ahol a munkaerőpiacon meghatározó szerepet töltenek be ezek a programok az egyéb, piaci munkalehetőségek alacsony száma miatt.
A legnagyobb mértékben egyébként Veszprém megyében nőttek a nettó bérek, 13,2 százalékkal, a legkisebb növekedést pedig Budapesten és Vas megyében regisztrálták, 10,4 százalékosat.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
