Az ajánlatot a rijádi kormány Haftar Szaúd-arábiai látogatásakor tette, amelyre a hadúr április 4-én megindított tripoli hadjárata előtt, március utolsó napjaiban került sor, írta a The Wall Street Journal című lap a szaúdi kormány meg nem nevezett tanácsadóira hivatkozva pénteken.
Mással is tárgyal
Haftar azokban a napokban nemcsak Szaúd-Arábiával egyeztetett, hanem egy sor más ország képviselőjével is találkozott. A The Wall Street Journal szerint ugyanis az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt az ENSZ támogatását élvező tripoli egységkormány elengedhetetlen tárgyalópartnereként tekint a tábornokra, mivel Líbia keleti vidékeinek nagy részét ellenőrzése alatt tartja.
Orosz szál
A lap információi szerint miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió arra szólította fel Haftart, hogy hagyjon fel a katonai hadműveletekkel, más hatalmak pénzzel, fegyverekkel és más módon támogatták őt. Cikkében a The Wall Street Journal - emlékeztetve arra, hogy Líbia olajban gazdag ország - amerikai tisztségviselőkre hivatkozva Oroszországot említette meg, mint amely fegyvereket szállít és katonai tanácsadókat biztosít Haftarnak, bár Moszkva ezt tagadja. A lap - egy ENSZ-jelentésre hivatkozva - az Egyesült Arab Emírségeket és Egyiptomot is a támogatók soraiban említette. Az Egyesült Arab Emírségek elismerte, Egyiptom viszont tagadta az információt.
A király és a trónörökös is támogatja
Külföldi kapcsolatai megerősítették Haftar helyzetét - írta a lap, és megszólaltatta Jonathan Winert, aki az Obama-adminisztráció idején a külügyminisztérium líbiai különmegbízottja volt. Winer szerint a Haftart támogatók azt hitték, hogy a hadúr beleegyezik a Tripolival folytatandó diplomáciai tárgyalásokba, Haftar viszont a hatalma megerősítését tartotta szem előtt.
A The Wall Street Journal információi szerint Haftar elfogadta a szaúdi anyagi segítséget. A pénzt törzsi vezetők lojalitásának megvásárlására, harcosok toborzására és megfizetésére, valamint más katonai célokra szánta Rijád. "Egészen nagylelkűek voltunk" - fogalmazott a lapnak az egyik, neve elhallgatását kérő szaúdi kormánytanácsadó. Rijádban Haftart fogadta Szalmán király és Mohamed bin Szalmán trónörökös, valamint találkozott a szaúdi belügyminiszterrel és a hírszerzés vezetőjével is.
Stabilitás iránti vágy
Sem a szaúdi kormány, sem Halífa Haftar szóvivője nem válaszolt a lap megkeresésére. Később azonban a szaúdi külügyminisztérium a Twitteren azt közölte: "Szalmán király kifejezte óhaját Líbia biztonsága és stabilitása iránt".
A líbiai konfliktusban az Egyesült Államok a tripoli egységkormányt - vagyis Haftar riválisait - támogatja. A Tripoli ellen intézett támadássorozat előtt az amerikai kormányzat tisztségviselői felvették a kapcsolatot Halífa Haftarral, és kifejtették, hogy Washington azt szeretné, ha a tábornok szerepet vállalna Líbia jövőjének alakításában. Az amerikaiak ugyanakkor politikai rendezést sürgetnek.
John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó a Tripoli ellen megindított támadás előtti napon telefonon egyeztetett Haftarral, arra sürgetve őt, hogy mégse indítson támadást. A támadás után pedig Mike Pompeo külügyminiszter nyilvánosan szólította fel Haftart az offenzíva leállítására. "A líbiai konfliktusnak nincs katonai megoldása" - fogalmazott vasárnap Pompeo. A rákövetkező napon Washington bejelentette, hogy kivonta kis létszámú kontingensét az országból.
Líbiában 8 éve, Kadhafi tábornok 42 éves rémuralmának megdöntése óta káosz és polgárháború uralkodik, így egyre inkább megnövekszik a stabilitás iránti igény. Ezt Haftar erősen kézzel valószínűleg biztosítani tudná, jó esetben anélkül, hogy az egykori Kadhafi módszereihez nyúlna.
A szélsőséges telepesek ellen vezetnek be büntetőintézkedéseket.
