Az EP döntése a Sargentini-jelentésről nem "ítélet" és nem is "bizonyíték" Magyarország ellen, hanem lehetőség egy párbeszéd elkezdésére és a kifogások kivizsgálására - nyilatkozta Sebastian Kurz osztrák kancellár egy vasárnapi német lapinterjúban.
Tényleg kizárhatják az EPP-ből a Fideszt?
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban (FAS) közölt interjúban arra a felvetésre, hogy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadásával kezdeményezett eljárással kapcsolatban az EPP-ben egyesek a Fidesz kizárását sürgetik, ő pedig kilátásba helyezte a tagság felfüggesztésének lehetőségét, elmondta, hogy a helyes eljárás a folyamatok pontos szemrevételezése és a kedvezőtlen fejlemények elkerülése. Az európai uniós pártcsaládok tagjai pedig "nagyon is tudnak hatni egymásra informálisan, ahol ez szükséges" - jegyezte meg az EPP-hez tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke.
Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kormányfője elmondta, hogy a tagállamok EU-s ügyekért felelős minisztereit összefogó Általános Ügyek Tanácsa a következő ülésén foglalkozik a témával. Azokon a területeken, amelyeken a kifogások megalapozottnak bizonyulnak, a magyar félnek utólagos kiigazításokat és javításokat kell eszközölnie - mondta Sebastian Kurz.
Jó úton a menekültválság megoldása felé
Nemmel válaszolt a konzervatív lap azon kérdésére, hogy nevezte-e őt Orbán Viktor magyar kormányfő megbízhatatlan labancnak. Hozzátette: "nagyon korlátozó irányvonalat" képvisel a migráció ügyében, mert úgy véli, hogy az illegális migráció veszélyezteti Európa rendjét, biztonságát és stabilitását. "Ugyanennyire egyértelműen képviselem azt, hogy a jogállamiság és a demokrácia az együttélés alapja Európában" - mondta, megjegyezve, hogy álláspontja valamennyi kollégája előtt ismert.
Az EU-s menekültügyi rendszerrel kapcsolatos soros elnöki törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy a "jó irányba tartó erőteljes mozgás" látható. A "trendforduló" a júniusi EU-csúcs volt, amelyen az állam-, illetve kormányfők megegyeztek arról, hogy az EU-s külső határ védelmét és a származási-, és tranzitországokkal folytatandó együttműködést kell a középpontba helyezni.
Ezzel a megegyezéssel "befejeztük a kötelező elosztási kvótákról évek óta folytatott vitát" - mondta Sebastian Kurz.
Hozzátette, hogy most a "váltás" előkészítése zajlik, "el a kötelező kvótától, amely nem fog megvalósulni, egy kötelező szolidaritás felé", amelyhez ugyan mindenkinek hozzá kell járulnia, "de nem feltétlenül migránsok befogadásával".
"Ami pedig a külső határ védelmét illeti, abszolút jó úton vagyunk", a határátlépések, "érkezések száma 95 százalékkal csökkent 2015-höz képest" - mondta az osztrák kancellár.
Arról is szólt, hogy le kell zárni az Európába irányuló "illegális utakat", és helyettük "legális utakat kell nyitni Európa felé áttelepítési programok révén", amelyekkel az EU-tagállamok számára "elviselhető" számban érkeznének emberek, és így valóban a védelemre szorulóknak segítene az EU.
Az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait. 
