Hirdetés
Hirdetés

Magyar balsors: mennyire elégedettek az életükkel a magyarok?

Valkai Nikoletta, 2019. július 12., 17:31

Egy friss felmérés szerint nőtt a magyarok elégedettsége az elmúlt években. Persze nem mindegy, Magyarország mely pontján, egyedül vagy családban, iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, és az is sokat nyom a latba, hogy fiatal vagy idős az illető. A Központi Statisztikai Hivatal most feltérképezte a magyarok szubjektív jólétét.

Felvonulók a felsőtárkányi retro majálison 2019. május 1-jén.
MTI/Komka Péter
Felvonulók a felsőtárkányi retro majálison (Fotó: MTI/Komka Péter)

A lakosság életkörülményei nemcsak objektív mutatók, azaz a jövedelmi helyzet, a fogyasztási szokások és a lakáskörülmények alapján vizsgálhatók, hanem szubjektív módon is, vagyis az emberek által megélt érzelmi állapotokkal, az élettel és annak különböző területeivel való elégedettséggel.

A KSH kiadványának további részeivel ebben a cikkben foglalkoztunk: Magyarország látszólag olcsó - miért érzünk mégis sok mindent drágának?>>>

Ezeket a tényezőket is vizsgálva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett, Magyarország 2018 címet viselő tanulmányában külön fejezet foglalkozik a magyarok szubjektív jólétével.

Hirdetés

Számít a kor

A szubjektív jóllét vizsgálatának legfontosabb mutatója az élettel való elégedettség, ami azt jelenti, hogy minél magasabb értéket jelöl meg a válaszadó, annál elégedettebb. (A KSH most ezt egy 10-es skálán mérte.) A felmérés szerint a 16 éves és annál idősebb magyarok élettel való átlagos elégedettsége 2018-ra 6,51-ra nőtt, ami a 2013 óta mért átlagértéknél (6,11) magasabb. Ugyanakkor az élettel való elégedettség az életkor növekedésével fokozatosan csökken.

Az élettel való elégedettség átlagértékei korcsoportok szerint (Forrás: KSH)
Az élettel való elégedettség átlagértékei korcsoportok szerint (Forrás: KSH)

Hogy mennyire vagyunk elégedettek, azt a családi állapot is befolyásolja. A KSH felmérése szerint a nőtlen, hajadon családi állapotú magyarok élettel való elégedettsége volt a legmagasabb (6,79) és az özvegyeké a legalacsonyabb (5,58). De ezen túl, az iskolai végzettség, valamint a jövedelem szintjének emelkedésével párhuzamosan nő az élettel való elégedettség is.

Az élettel való elégedettség átlagértékei a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH)
Az élettel való elégedettség átlagértékei a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH)

A budapestiek a legoptimistábbak

Az előbbi tényezőkön kívül még a településtípus is befolyásolja, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben: minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál elégedettebb – mutatott rá a felmérés.

A jelenlegi munkával való elégedettség átlagértékei iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH)
A jelenlegi munkával való elégedettség átlagértékei iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH)

Továbbra is a fővárosban élők a leginkább (6,69), a községek lakosai a legkevésbé elégedettek az életükkel (6,32). Míg 2013-ban a nyugat-dunántúliak (6,35), addig 2018-ban a Közép-Dunántúlon élők életelégedettsége volt a legmagasabb (2018-ban 6,82). A legalacsonyabb átlagérték mindegyik évben Észak-Magyarország (2018-ban 6,07) és Dél-Dunántúl (6,18) lakosait jellemezte.

Minél magasabb végzettsége van valakinek, annál elégedettebb

A felmérés készítői vizsgálták a háztartások anyagi helyzetükkel való elégedettséget is. Ez 2018-ra emelkedett, a nemeket tekintve pedig a férfiak valamivel elégedettebbek voltak, mint a nők. Az anyagi helyzettel való elégedettség megítélése is összefüggött az iskolai végzettséggel.

A nagyobb településeken és a Közép- és Nyugat-Dunántúlon élők nem csak az életükkel, hanem az anyagi helyzetükkel is elégedettebbek voltak.

Érdekesség, hogy 2013 és 2018 között mérséklődött a legfelső és a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók elégedettsége közötti különbség.

Amivel a legjobban ki vagyunk békülve

A válaszadók az összes szubjektív mutató közül most is leginkább a személyes kapcsolataikkal voltak megelégedve (7,58). Az életkor előrehaladtával ugyanakkor itt is kimutatható, hogy csökken az elégedettség: a 16-24 évesek voltak a legelégedettebbek, a 75 éves vagy annál idősebbek a legkevésbé elégedettek. Minél magasabb iskolai végzettsége, illetve jövedelme volt valakinek, annál inkább érezte magát elégedettnek.

Munka és szabadidő

A munkával való elégedettség a gazdaságilag aktívak körében 2018-ban (7,08) a 2013. évivel megegyezett, 2015-höz képest viszont emelkedett. A jövedelem és az iskolai végzettség szintjével párhuzamosan a jelenlegi munkával való elégedettség mértéke is nőtt.

A megkérdezetteknek a kedvelt dolgokkal tölthető idő mennyiségével való elégedettsége 2013 és 2018 között érdemben nem változott. Itt is minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett valaki, annál elégedettebb volt. A 16-24 évesek voltak a legelégedettebbek, a 35-54 évesek a legelégedetlenebbek. Ennek oka, hogy ezen életkor a gyermeknevelés fő időszaka, amikor a szülőknél jelentősen csökkenhet a magukra fordított idő.

A fiatalok és a diplomások kevesebbet idegeskednek

A KSH felmérése vizsgálta a magyarok érzelmi állapotát is. Ebből kiderült, a megkérdezettek 58 százaléka volt többnyire vagy mindig boldog a felmérést megelőző négy hétben. (Boldog; nyugodt és békés; nagyon ideges és lehangolt érzelmi állapotok közül lehetett választani.) A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a fiatalabb korcsoporthoz tartozók között többen érezték magukat mindig vagy többnyire boldognak, mint az alacsonyabb végzettségű és idősebb korcsoporthoz tartozó társaik.

Az egyes érzelmeket mindig vagy többnyire megélők aránya (Forrás: KSH)
Az egyes érzelmeket mindig vagy többnyire megélők aránya (Forrás: KSH)

2018-ban minden tizedik válaszadó számolt be arról, hogy mindig vagy többnyire nagyon ideges volt. A megkérdezetteket a lehangoltság érintette a legkevésbé. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek a megkérdezettek, annál kevésbé volt jellemző, hogy mindig vagy többnyire lehangoltnak érezték volna magukat. A fiatalok és a felsőfokú iskolai végzettségűek körében lényegesen alacsonyabb volt azoknak az aránya, akik mindig vagy többnyire idegesnek vagy lehangoltnak érezték magukat, mint a közép- és időskorúak, valamint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők esetében.

Párkapcsolatban, gyerekkel vagyunk a legboldogabbak

Az emberek érzelmi állapotát az is komolyan közrejátszik, hogy milyen típusú családban élnek.  A párkapcsolatban élők ugyanis nemcsak boldogabbak, hanem a személyes kapcsolataikkal is elégedettebbek voltak 2016-ban, mint az egyedülállók, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők. A boldogságérzetet az is befolyásolja, hogy él-e a családban gyermek, hiszen a gyermektelen élettársi kapcsolatban élők mellett (76%), a gyermeket nevelő házaspárok (76%), valamint a gyermekes élettársak (75%) érezték magukat a legtöbben mindig vagy többnyire boldognak. Az egyszülős családokban élők körében ugyanez az arány 55, az egyedülállók esetében 52 százalék volt – derült ki a KSH 2016-os Mikrocenzusából.

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Egy rejtett sztori: Csúcson van, amit mindenki ekéz

Egy rejtett sztori: Csúcson van, amit mindenki ekéz

Te is használod. A jegybankelnök, az alsóház, a felsőház, valamint az ország elnöke is ekézi, mégis emelkedik, mi az? Hát a Facebook részvénye. Elképesztő módon annak ellenére ért éves csúcspontra, hogy úgy nagyjából mindenki utálja.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?