Hirdetés
Hirdetés

Miért nem szülünk? A társadalom teste nem kísérleti nyúl

Eidenpenz József, 2016. január 28., 16:09

Miért alacsony Magyarországon még mindig a gyermekvállalási kedv, miért nem hoztak eddig áttörést az állami támogatások ellenére? Miért magasabb másutt? Lehet, hogy ez nem csak a pénzről szól, a gazdasági ösztönzők ezért tévesztenek célt? A Privátbankár konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén neves kutatók mondták el véleményüket.

(Fotó: 123rf.com)
(Fotó: 123rf.com)

Miért nem szülnek a magyar nők? – merült fel a Privátbankár Foglalkoztatás-Öngondoskodás konferenciáján. Sík Endre, a Tárki kutatója szerint erre jó okuk van, és ebben a férfiak is társak. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint különböző kormányok különböző módokon próbáltak beleavatkozni a népességnövekedésbe, de az igazi hatás kicsi volt, a nem szándékolt következmények viszont inkább számosak.

Bokros Lajos szerint a gyerekvállalás elsősorban nem gazdasági ösztönzőkön alapul, nagyon fontos életstratégiai kérdés. Rengeteg erkölcsi, vallási, társadalmi, kulturális és más értékrend bújik meg mögötte, nem biztos, hogy pusztán a gazdasági ösztönzőkkel befolyásolni lehet.

Hirdetés

A politikusok nem gondolnak bele

Más volt szocialista országokban jóval kevesebb támogatás volt a gyerekszületésekre az elmúlt években, sőt Nyugat-Európa nagyobb részében is, mégis több gyerek született. A gazdaságon kívüli tényezők, amikre a politikusok nem is gondoltak, felülírják a gazdaságpolitikát. „A társadalom teste nem kísérleti nyúl” – mondta Bokros.

További pénzügyeken kívül álló tényezőt említett Hárs Ágnes: a Ratkó-gyerekeknek komoly pszichológiai teher, hogy nem akart gyerekként bélyegezték meg őket. Bokros szerint a Ratkó-ügy azért probléma, mert erőszakos beavatkozás eredménye volt, szemben Nyugat-Európával, ahol a háború utáni megkönnyebbülés, fellendülés önkéntes gyerekvállaláshoz vezetett. A kínai erőszakos demográfiai beavatkozásoknak is durva következményei vannak.

Itt is vagyok, ott is vagyok, akkor most migráns vagyok?

Sík Endre szerint megállíthatatlannak látszik az elvándorlás Magyarországról, de nem olyan egyszerű a kérdés, hogy elment valaki, és kész. Ma már ez sokkal bonyolultabb, vannak sokan, akik elmennek, vannak sokan, akik visszajönnek.

Van, aki hol itt, hol ott él, itt is adózik, ott is, nem szakítja meg a kapcsolatát eredeti hazájával, gazdagszik külföldön, pénzt küld haza. (Ám az az adat, amit a hazaküldött péntekről kimutatnak, Sík Endre szerint hibás, különböző más adatokból van helytelenül összerakva.) Mások viszik maguk után idős szüleiket, ami tehermentesítheti a hazai nyugdíjrendszert is.

Ki az öreg? – tették fel ezt a kérdést is. Bokros Lajos szerint teljesen abszurd a modern társadalomban, hogy valakinek kötelező legyen nyugdíjba mennie, és akarata ellenére járulék-termelő helyett „járulék-pusztító” legyen belőle.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Örülhetnek a magyarok – nagy dologra készülnek a cégek

Örülhetnek a magyarok – nagy dologra készülnek a cégek

10-ből 7 kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, amit a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz és a 13. havi fizetés követ. A több éven át első helyen végző étkezési Erzsébet-utalvány ezzel épphogy lecsúszott a dobogóról.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?