Hirdetés
Hirdetés

Migrációs fordulat: új országot vettek célba a bevándorlók

Wéber Balázs, 2018. november 27., 06:15

A balkáni útvonal nagy részének lezáródása és a líbiai embercsempészek elleni fellépés miatt ma már nem Görögországba és Olaszországba, hanem Spanyolországba érkezik a legtöbb migráns, közölte a privátbankár.hu-val a Nemzetközi Migrációs Intézet. Az érkezők többsége ma már nem közel-keleti menekült, hanem észak- és fekete-afrikai bevándorló.

Some of the 119 migrants that arrived at Motril port after been rescued by Spanish Salvamento Maritimo in Granada, Andalusia, Spain, 04 November 2018. The migrants were rescued when sailing in two boats in Alboran Islands. EPA/PEDRO FEIXAS
Az ígéret földjén: migránsok a spanyolországi Motril kikötéjében. EPA/PEDRO FEIXAS

Spanyolország vált az Európába igyekvő migránsok új célpontjává, derül ki a Nemzetközi Migrációs Intézet (IOM) lapunknak eljuttatott statisztikáiból.

Nyugati útvonal

Az adatok szerint idén október végéig 121 ezer ember érkezett illegálisan Európába: 54 ezren az úgynevezett nyugat-mediterrán (Spanyolország), mintegy 44 ezren a kelet-mediterrán (Görögország, Bulgária, Ciprus), 23 ezren pedig a közép-mediterrán (Olaszország, Málta) útvonalon.

Hirdetés

Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy 2017-ben és 2016-ban még Olaszország volt a legnépszerűbb célpont (119 ezer, illetve 181 migráns), 2015-ban pedig még Görögországba érkeztek a legtöbben (854 ezren).

Bezáródó kapuk

Ki a migráns?

Nem minden migráns menekült. A Nemzetközi Migrációs Intézet szerint a migráns („egyik helyről a másikra költöző egyén”) a legtágabb kategória, közülük azonban nem mindenki ad be menedékkérelmet, azaz nem lesz mindenkiből automatikusan menedékkérő. A legszűkebb kategória a menekült – tehát azok a személyek, akik beadtak menedékkérelmet, és meg is kapták a menekültstátust. Általános szinonimaként használják még a bevándorló kifejezést, amely arra utal, hogy az adott személy letelepedési céllal érkezik egy adott országba. A BBC egyébként hasonló kategória-rendszert állított fel az egyes csoportok megkülönböztetésére.

A görög útvonalon a 2016 tavaszán megkötött EU-török egyezmény, valamint a balkáni országok határzára miatt csökkent radikálisan az érkezők száma, közölte kérdésünkre az IOM.

Olaszországba pedig azért jönnek jóval kevesebben, mint az előző években, mert Líbia – főleg az uniós országok pénzéből és segítségével – aktivizálta a parti őrségét, és a korábbinál keményebben lép fel az embercsempészekkel szemben. Ezzel párhuzamosan a nigériai kormány is lecsapott a csempészekre, így eleve kevesebb ember jut el Fekete-Afrikából Líbiába.

A kelet- és a közép-mediterrán útvonal háttérbe szorulása miatt tehát „felértékelődött Spanyolország szerepe”. Ugyanakkor az érkezők számának növekedése – jegyzi meg az IOM – már korábban elkezdődött: 2012-ben még 6600-an érkeztek a hispánokhoz, 2016-ban 15 ezren, tavaly pedig 28 ezren.

Pár ezer euró egy út

A Spiegel szerint a migránsok mostanában a marokkói Tangierből indulnak, és a Gibraltári-szoroson keresztül jutnak el Spanyolországba. A mintegy hat óráig tartó útért 500 és 2000 euró közötti összeget fizetnek a csempészeknek. A dél-európai államot június óta egy új, baloldali kormány vezeti, mivel az előző, jobboldali kormányfő, Mariano Rajoy belebukott egy korrupciós botrányba.

Az IOM szerint a Spanyolországba érkezők csaknem harmada fekete-afrikai, negyede pedig marokkói. Az olaszországi migránsok között a legtöbben a tunéziaiak és az eritreaiak vannak, míg Görögországot elsősorban továbbra is az afgánok, az irakiak és a szírek választják. A nyugati és a keleti útvonalon érkezők nemzetiségi összetétele tehát teljesen különböző.

Afrikából jönnek

Mindez egyben azt is jelzi, hogy ma már Észak- és Fekete-Afrikából érkezik a legtöbb migráns Európába, nem pedig a Közel-Keletről. Tehát az Európában menedéket kérők többsége feltételezhetően a szegénység, nem pedig a háborúk elől menekül, és a jobb élet reményében jön Európába. (Mégha természetesen jöhetnek menedékkérők  Afrika fegyveres konfliktusok sújtotta térségeiből is.)

Bár az elmúlt hónapokban ismét növekedésnek indult az érkezők száma, éves viszonylatban a migrációs áradat folyamatosan és jelentősen csökken: míg 2015-ben több mint egymillió, 2016-ban 390 ezer, 2017-ben 187 ezer, idén az első tíz hónapban 121 ezer migráns jött Európába.

Mit lehet tenni?

Az IOM a legfontosabbnak továbbra is azt tartja, hogy csökkentsék a halálos áldozatok számát – idén több mint kétezren vesztették életüket útközben –, és mérsékeljék a legsebezhetőbb csoportok (nők, gyerekek) "irreguláris migráció" okozta megpróbáltatásait.

A szervezet ennek érdekében átfogó intézkedéscsomagot javasol: ide tartozik a csempészek üzleti modelljének lerombolása a határokon átnyúló bűnüldözés segítségével, legális migrációs csatornák teremtése (azaz törvényes keretek között is jöhessenek bevándorlók Európába), a migránsok informálása „az irreguláris migráció” veszélyeiről, valamint a származási országok stabilitásának és fejlődésének segítése.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Forradalmi dráma a tévében: Budapestre figyel a világsajtó

Forradalmi dráma a tévében: Budapestre figyel a világsajtó

Német lapvélemények szerint a magyarországi tüntetések akár trendfordulót is hozhatnának, az ellenzék egysége azonban törékeny, a lakosság pedig szkeptikus. Az esetleges általános sztrájknak a német (és persze más külföldi) cégek nem örülnének, hiszen komoly összegeket fektettek be nálunk az elmúlt években.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?