|
| Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben. Mellettük Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs) |
Az oroszok szerint is szépen javul a magyar-orosz viszony - Putyin még a Richterre is figyel
Az már korábban kiderült, hogy szeptemberben Moszkvába utazik Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az immár szokásossá vált látogatását megtegye Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Múlt hét pénteken azonban kissé váratlan bejelentés érkezett a Kremlből: Putyin elnök a vébédöntő napján, vasárnap várja a magyar miniszterelnököt egy tárgyalásra.
A vizit meg is volt, Orbán magával vitte a Kremlbe Csányi Sándor OTP-vezért is. A tárgyalásról sokat nem tudtunk meg, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-vel azt közölte: fociról, energetikai beruházásokról és gazdasági együttműködésről beszéltek - szóba került a Török Áramlat és persze a paksi atomerőmű is.
Ezek elég nagy általánosságok, csak ezért biztos nem lett volna érdemes a két vezetőnek pazarolnia a drága idejét. A 444.hu viszont kiszúrta, hogy az orosz kormány és az orosz közmédia ennél több részletet is elárult a megbeszélésekről.
A Kreml honlapján a találkozó kezdetének szó szerinti leirata is megtalálható (egyébként hasonló anyagokat nagyon szívesen látnánk a kormány.hu-n is a miniszterelnöki találkozókról, igazán informatív). Ebből kiderül: Putyin a beszélgetés elején jó futballistának nevezi a magyar miniszterelnököt. Putyin úgy látja, sikeresen fejlődik az együttműködés a két ország között, több mint 25 százalékkal nőtt a kétirányú kereskedelem tavaly és az idei első negyedévben is. Ennek eredményeként nő az orosz piacon tevékenykedő magyar cégek bevétele is; az energetika és atomenergia terén indított projektek a terveknek megfelelően haladnak, mondta az orosz elnök.
Putyin megelégedéssel nyugtázta, hogy az együttműködés kibővült - felidézte, hogy az egyik magyar cég a gyógyszerforgalmazásban és -gyártásban az orosz piac 4 százalékát birtokolja (természetesen itt a Richterre gondolt Putyin).
|
| Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. július 15-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Orbán kártékonynak nevezte a szankciókat
|
Csak nem egy fricska a magyar focinak? "Aki itt lehetne, de nincs itt, az bánhatja; de én nem vagyok a saját magam ellensége, úgyhogy örülök, hogy itt lehetek" - mondta az orosz vébé dicsérete közben Orbán. Eközben ott ült mellette Csányi Sándor MLSZ-elnök is. |
Orbán az első szavaival gratulált a focivébé professzionális megrendezéséhez, majd arról beszélt, milyen csodálatos város Moszkva és Szentpétervár - az európai civilizáció gyémántjainak nevezte őket. Adott egy kis fricskát Bécsnek: azt mondta, nem érti azokat az embereket, akik a bécsi operaházat meglátogatják, de a Bolsoj színházba már nem mennek el.
Orbán szerint is remekül alakulnak a magyar-orosz kapcsolatok, megköszönte Putyinnak a segítségét. Arról is beszélt: még gyorsabban fejlődhetnének ezek a kapcsolatok, ha nem lennének a kártékony szankciók, amelyek kárt okoznak Magyarországnak, sok lehetőség elvész miattuk - mondta Orbán a Kreml leirata szerint. Ezután biztosította az Elnök urat, hogy Magyarország támogatja Oroszország és az Európai Unió, a nyugati világ együttműködését.
Hiába jogosak, semmit sem érnek a szankciók
Az Orbán által említett szankciókat a Krím bekebelezése, Ukrajna destabilizálása miatt 2014. júliusában szabta ki az EU Moszkvára. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba. A szankciókat többször is meghosszabbították, legutóbb alig két hete.
Bár a szankciók egy valós agresszióra születtek válaszul, és a nemzetközi közösség tényleg szeretné jelezni, hogy egy független ország katonai megszállása nem fogadható el, érdemi eredményt nem igazán sikerült elérni velük az elmúlt 4 évben. A helyzet bebetonozódott, Ukrajna végérvényesen elvesztette a Krímet, Oroszország - bár soha nem ismerné el - elvette tőle. Érdemi eredmények híján egyre erősebbek azok a hangok az EU-n belül is, amelyek szerint fölösleges vagy méginkább káros fenntartani a szankciókat - elsősorban Németország puhítaná az intézkedéseket. Sigmar Gabriel német külügyminiszter többször felvetette a lazítás lehetőségét.
Hatékony, „puha" eszközök bevetésével az MNB két gyorskölcsönző intézmény több, aggályosnak ítélt általános szerződési feltételeit módosíttatta. 
