Hirdetés
Hirdetés

Moszkva a mélybe rántja a magyar diplomáciát

Káncz Csaba, 2014. december 02., 14:03

Oroszország jelenlegi gazdasági helyzete a késői szovjet-rendszer megrendülésének korára emlékeztet. Magyarországra tervezett mega-projektjei kezdenek bedőlni, a Déli Áramlat bebukása csupán az első lépés. A magyar diplomácia két szék között a pad alá esett.

Tegnap rettenetes napjuk volt az olaj-devizáknak, a nigériai nairitől a venezuelai bolivárig. Az orosz rubel árfolyama az 1998-as válsághoz fogható mértékben esett és történelmi mélypontjára került. Az orosz részvényindex, az RTS a 2009-es szintjére bukott. Az orosz kötvényhozamok olyan szintre ugrottak, mint amit utoljára a 2008-as pénzügyi válság idején láttunk.

A dollár-rubel árfolyama
A USD/RUB árfolyamának változása

Az 1998-as orosz csőd traumája éled újra Moszkvában

Hirdetés

Moszkva hiába küldte múlt csütörtökön a képviselőjét Bécsbe az OPEC-tanácskozásra – amelynek egyébként nem tagja –, Szaúd-Arábia hajthatatlan maradt a keményebb kvóta-ellenes álláspontjával és engedte az olajat a mélybe hullani.

Így pedig Oroszország az egyik legnagyobb vesztes a világon, hiszen közvetlenül és közvetve az orosz export háromnegyede függ az olajártól.  A kivitel további 10 százaléka szintén alapanyag, amely most szenved a kínai lassulástól.

Az olaj árának 10 dolláros esése az oroszoknak pontosan 30 milliárd dolláros veszteséget okoz. Az olaj pedig a júniusi 115 dolláros hordónként árról mostanra 70 dollár alá esett.  Így az idei kiesés már elérte a 120 milliárd dollárt, súlyosan megterhelve a költségvetést, amely bevételeinek fele származik az olajból. Itt már nem babra megy a játék:  1998-ban államcsőd lett a vége annak, amikor az olajárak lefeleződtek.

A hitelminősítők Demoklész kardja

A követező csapás a hitelminősítők oldaláról érheti Moszkvát, amelyek árgus szemekkel figyelik a tőkemenekülés ütemét. A minősítők a hitelképességi szint megállapításakor ráadásul olyan olajbevétellel számoltak, amelyet már régen túlhaladott az idő. Különösen veszélyesnek ígérkezik a Kreml számára a legnagyobb hitelminősítő, az S&P.  Itt Moszkva csupán egy fokozattal ál a bóvli szintje fölött, egy eredetileg kalkulált 90 dolláros olajárral. Ennek bizony könnyen leminősítés lehet a vége, különösen, hogy a kilátás már így is negatív.

Irány a recesszió

A mostani olajárakkal az ország jövőre recesszióba csúszik, 2009 óta először. A tőkemenekülés, infláció, magas kamatok és a csődök növekvő száma ennek a folyamatnak a kísérőjelenségei.  Ha az olajár 60 dollárra, vagy az alá a szint alá esik, az már az ország teljes pénzügyi stabilitását veszélyezteti.

A szovjet birodalom bukásának emléke

A jelenlegi helyzet a késői szovjet rendszer megrendülésének korára emlékeztet.  1985-ben Szaúd-Arábia drámaian megnövelte a napi kitermelését, 3 millió hordóról 8 millióra, az olaj ára pedig 30 dollárról 10-re esett.  A szovjet tervgazdaságnak ez jelentette az utolsó csapást.

A devizatartalékok – aranyat beleértve – mára 420 milliárd dollárra estek, amely 2009 októbere óta a legalacsonyabb szint.  Egyes megfigyelők szerint viszont a helyzet ennél jóval drámaibb, mivel sok orosz cég már nem kap devizát a piacon ezért a Kreml központi tartalékából titokban vételeznek, így a rossz nyelvek szerint a valós tartalékszint csupán 200 milliárd dolláron állhat.

Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB Csoport, a harmadik legnagyobb OAO Gazprombank és az Orosz Mezőgazdasági Bank is már hivatalosan kormányzati segítséget kér, mert a szankciók elvágták őket a nemzetközi pénzpiacoktól.  A gazdaság leállásával párhuzamosan természetesen a növekvő számú rossz hitelekkel is küzdeniük kell.

A hitelpiacok ennek megfelelően szkeptikusok, az elkövetkező öt évben egy államcsőd esélyét 19%-ra kalkulálják.

Putyin kisöccse

A lerongyolódott orosz pénzügyeknek természetesen politikai és diplomáciai vetülete és következményei vannak.  A hétvégén a német kormánypárti sajtó „Putyin kisöccsének” minősítette a magyar miniszterelnököt.  Nos, egyrészről a magyar kormány stratégiai szövetségese gazdaságilag megrendült, nagyívű, Magyarországra tervezett projektjei kezdenek bedőlni. Másrészről a kormányzatnak az elmúlt években sikerült az ország nyugati politikai kapcsolatait összeomlasztani.  Egy pattanásig feszült biztonságpolitikai helyzetben a bebukott Déli Áramlat melletti vehemens magyar lobbizással is óriási bizalmi tőkét játszott el az ország az euró-atlanti szövetségeseinél, beleértve a tradicionális baráti lengyeleket és baltiakat.

A magyar diplomácia két szék között a pad alá esett.  Ezt a mestermunkát egyszer még tanítani fogják a diplomáciai akadémiákon.

Káncz Csaba jegyzete

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel

Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel

Európa orosz gázfüggősége egyre súlyosbodik, ami nem lenne probléma, ha Oroszország nem egy diktatúra lenne és a földgázt nem stratégiai nyomásgyakorlás eszközeként használná. Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet úgy látja: minden 200 évben kapunk egy lehetőséget a Nyugathoz való felzárkózásra és mint mindig, most is eltékozoltuk ezt az esélyt. Káncz Csaba interjújának második része.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?